87 éves korában elhunyt – a magyar származású – Ráv Mose Dov Ber Beck rabbi, szélsőséges anticionista cháredi vezető, a Neturé Kartá egyik fő szellemi irányítója, aki egyszer még találkozott Mahmud Ahmadinezsád egykori iráni elnökkel is — írja a zsido.com.
A Neturé Kartá csoport hosszú évtizedeken keresztüli szellemi vezetője, Beck rabbi múlt hét csütörtök este, ijár 4-én tért meg Teremtőjéhez, miután szervezete nem tudott felépülni a COVID-19 vírusfertőzésének szövődményeiből – számolt be róla a B’chadrei Charedim izraeli hírportál.
Ráv Mose Dov Ber Beck rabbi 1934. május 17-én született a Szabolcs megyei Nyírbogáton, ahonnét a vészkorszak idején Budapestre került, ahol testvérbátyjával együtt bujkált. 1948-ban Bné Brákba költözött és a viznici haszid mozgalom követője lett, azonban amikor 1959-ben megházasodott, akkor ott hagyta a viznici udvart és csatlakozott a jeruzsálemi székhelyű Neturé Kartába. Beck rabbi rossz szemmel nézte Izrael Állam intézményesülését, ezért 1970-ben családjával a New Yorki-i Monsey-be költözött, ahol haláláig élt, itteni anticionista propagandájáról és az amerikai Neturé Kartá vezetéséről lett szélesebb körben ismert, illetve sokak számára hírhedt.
Beck rabbi amellett, hogy
a holokausztot az Örökkévaló büntetésének tekintette, mert oly sok zsidó asszimilálódott,
úgy gondolta, hogy holokausztot a cionisták arra használják fel, hogy egyre több és több zsidót csábítsanak a Szentföldre.
2006 decemberében a Neturé Kartá csoport tagjai részt vettek egy teheráni holokauszt-tagadó konferencián, melyre Beck rabbi ugyan nem utazott el, ott azonban olyan állítások hangzottak el a találkozón, mint például, hogy a cionisták együttműködtek a nácikkal, s ezért puszítottak el több millió zsidót, amiért Jona Metget, Izrael Állam akkori askenáz főrabbi egyenesen chérem, vagyis egyházi átok alá helyezte a résztvevőket. Ennek kapcsán 2007 januárjában zsidók és nem-zsidók felháborodott csoportja tüntetett Monsey-ben, a Neturé Kartá zsinagógája előtt, ahol azt követelték a közösségtől, hogy költözzenek Iránba…
2008-ban Beck rabbi minden bizonnyal az egyetlen zsidó volt, aki New Yorkban találkozott Irán akkori elnökével, és meghallgatta Ahmadinezsád széles körben antiszemitának tartott beszédét is. Emellett támogatott mindenféle anticionista kezdeményezést is, mely azon a meggyőződésen alapul, hogy
amíg a Messiás nem jött el, addig a zsidó nép nem térhet vissza tömegesen a Szentföldre, s ezért az ott 1948-ban megalapított Izrael Államot illegitimnek tekintik.
Külön érdekesség, hogy a Teitelbaum-dinasztia vezette szatmári haszid közösség, mely a cionista mozgalmat szintén elítéli és Izrael Államtól olyan távol tartja magát, amennyire csak lehet, még ők is elítélték a Neturé Kartá egyes extrém megnyilvánulásait. Ez egyébként azért is volt meglepő, mert Beck egy helyen azt mondta, hogy az ő anticionista álláspontja Teitelbaum Jojlis (1887–1979) szatmári rebbe Vájoél Mose című munkáján alapul.
A cháredi rabbitekintélyek elmarasztalása ellenére a közösség egy szűk csoportja továbbfolytatta a botránykeltő akcióit, például 2010-ben Neturé Kartá tagok
Gázába mentek, ahol egy sábeszt töltöttek el, hogy támogatásukat fejezzék ki a Hamász terrorszervezet által vezetett palesztinok számára.
A Neturé Kartát eredetileg 1937-ben alapították meg az akkor a palesztinai brit mandátum alá tartozó szent városban, Jeruzsálemben, miután ott egy kisebb csoport kivált a kelet-európai ortodox zsidókat összefogó Águdát Jiszráélből. A kiválás oka abban állt, hogy a harmincas években a Águdat kezdett kompromisszumokat kötni és alkalmazkodni a cionista mozgalomhoz. A csoportot először Amram Blau és Aharon Katzenelbogen rabbik vezették és először a Chevrát háChájim, vagyis az „Élet Egylet” nevet vették fel, azonban hamar dominálni kezdett a ma is használatos Neturé Kartá, mely arámiul a „város őrzőit” jelenti, a Jeruzsálemi Talmud Chágigá traktátus 76c lapja után. Legfőbb eszméjük a fent vázolt anticionizmus, mellyel szerintük az Örökkévaló további haragját vívják ki az izraeliek.
A Neturé Kartá alapító tagjai többségében magyarországi és litván zsidó kivándorlók, illetve azok leszármazottjai voltak,
akik eredetileg a Vilnai Gáon (HáGrá, 1720–1797) mellett tanultak és a 19. század elején telepedtek le a Szentföldön, elsősorban Jeruzsálemben, ahol a Meá Seárim és a Báté Ungarn negyedeket alapították meg.
Magukra máig, mint a valódi judaizmus őrzőire tekintenek, szerintük például alig él több mint néhány ezer – igazi – zsidó a világon. A csoport követőinek pontos számáról egyébként nincs hivatalos adat, egyes becslések körülbelül 5000 főre teszi a létszámukat, akik többsége Jeruzsálem Meá Seárim negyedében, továbbá Bét Semesben, Londonban és New Yorkban élnek.
Az elsősorban az Egyesült Államokban, illetve Nagy Británniában fotózott strájmlis, kaftános „Free Palestine” feliratot magasba emelő fanatikusok, nem lehetnek többen száz főnél.
Beck rabbi bár extrém, anticionista megnyilvánulásaival sok zsidó ellenszenvét kivívta, azonban életét a Tóra alapján és szeretete szerint élte. Emlékéből fakadjon áldás!
