Az Iránnal szembeni szankciók miatt dél-koreai bankokban zárolt, legalább hétmilliárd dollárnyi pénzeszközök mielőbbi visszajuttatását ígérte hétfői teheráni látogatásán Csung Szje Kjun dél-koreai miniszterelnök, aki az iráni atomalku felélesztése érdekében érkezett Iránba.
„Korábban is elmondtam, hogy ez a pénz Irán pénze, és vissza kell adni tulajdonosának” – mondta Csung az őt kísérő tudósítóknak a Yonhap dél-koreai hírügynökség beszámolója szerint. Hozzátette: leginkább ez az érdeke Dél-Koreának is.
Csung személyében először látogatott dél-koreai miniszterelnök Iránba az elmúlt 44 évben.
Hírügynökségi jelentések szerint az iráni tisztségviselők, akikkel a dél-koreai kormányfő találkozott, csalódottságuknak adtak hangot a holtpontra jutott szankciós üggyel kapcsolatban, amelynek gyors rendezését sürgették. Esak Dzsahangiri iráni alelnök közös vasárnapi sajtótájékoztatójukon felszólította a Csung képviselte dél-koreai vezetést, hogy „tettekkel kompenzálja az elmúlt évek problémáit”.
„Az Irán és Dél-Korea közötti kötelékek meggyengültek, mivel Dél-Korea engedelmeskedett az illegális amerikai szankcióknak” – fogalmazott. Dzsahangiri ismételten felszólította Szöult, hogy adja vissza a zárolt iráni pénzeszközöket.
Az iráni alelnökkel közös sajtótájékoztatón Csung azt mondta: Dél-Korea kész segítséget nyújtani a 2015-ös iráni atomalku felélesztéséről szóló tárgyalásokhoz.
A két ország között kiélezte a feszültséget, hogy az iráni Forradalmi Gárda idén januárban lefoglalt egy dél-koreai tartályhajót a Hormuzi-szorosban azzal az indokkal, hogy szennyező anyagok szivárogtak belőle. Irán a múlt pénteken útjára engedte a hajót.
A történtek előtt nem sokkal Dél-Koreában mintegy hétmilliárd dollár értékben zároltak iráni bankszámlákat az iszlám köztársasággal szemben elrendelt amerikai gazdasági szankciók eredményeként.
Teherán leszögezte, hogy a tartályhajót műszaki, és nem politikai okok miatt foglalták le, azonban a
szakértők nem zárják ki, hogy a hajó lefoglalása a nyomásgyakorlás egy módja volt.
Bécsben a múlt héten kezdődtek meg a tárgyalások arról, hogy Irán és az Egyesült Államok is kölcsönösen visszatérjen a 2015-ös, hathatalmi megállapodáshoz, amelynek értelmében Irán ígéretet tett arra, hogy felhagy a nem polgári célú atomprogramjával. Az atomalkut Donald Trump amerikai republikánus elnök 2018-ban egyoldalúan felmondta azzal vádolva Iránt, hogy nem tartotta be a megállapodásban foglalt kötelezettségeit. Trump egyúttal visszaállította az Iránnal szemben a megállapodás értelmében eltörölt szankciókat.
