Washington kész megfontolni az Irán ellen a nukleáris programmal kapcsolatos szankciók feloldását, de csak akkor, ha Teherán szigorúan betartja a 2015-ös többhatalmi atomalkuban foglaltakat – jelentette be hétfőn az Egyesült Államok külügyminisztériumának szóvivője, egy nappal az iráni atomprogram korlátozásáról szóló egyezménnyel kapcsolatos bécsi egyeztetések előtt.
Ned Price újságírók előtt hozzátette, hogy az Egyesült Államok egészen biztosan nem készül egyoldalú gesztusokra Irán felé a bécsi egyeztetéseken, valamint leszögezte: egyelőre nem számítanak közvetlen tárgyalásokra Teheránnal.
A Fehér Ház már korábban bejelentette, hogy delegációt küld a keddi megbeszélésekre, ám az Egyesült Államok képviselői nem ugyanabban a helyiségben tartózkodnak majd, mint az atomalkut aláíró többi országé.
Irán, valamint hat nagyhatalom, az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja (Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Franciaország, Nagy-Britannia) és Németország 2015-ben Bécsben írt alá szerződést, amelyben Teherán vállalta atomprogramja korlátozását a gazdaságát sújtó nemzetközi szankciók fokozatos feloldása ellenében. Donald Trump akkori amerikai elnök 2018-ban kiléptette országát a szerződésből, amire válaszul Irán fokozatosan felhagyott kötelezettségvállalásai teljesítésével, és sorra átlépte a szerződésben megszabott, a tárolt dúsított urán mennyiségére, az urándúsítás szintjére és az urándúsításhoz engedélyezett centrifugák kategóriájára vonatkozó korlátozásokat.
A demokrata párti Joe Biden amerikai elnökké választásával felmerült a remény, hogy Washington visszatér az atomalkuhoz, ám mindezidáig egyik fél sem volt hajlandó megtenni az első lépést.
Szaíd Hatibzadeh iráni külügyi szóvivő hétfői sajtótájékoztatóján ismét hangsúlyozta: a síita állam csak akkor tér vissza az atomalkuban foglaltakhoz, ha Washington az összes, Irán ellen hozott szankciót feloldja.
