Joe Biden amerikai elnök beiktatása után körvonalazódó külpolitikájára reagálva Izrael egyenlőre készenléti állapotban, de minden lehetséges forgatókönyvre felkészülve várja a folytatást. Nagy Gabriella jelenti Izraelből.
A három sikertelen izraeli választást követő újabb előrehozott forduló előtt a mindent egy lapra feltevő Benjamin Netanjahu miniszterelnök a tőle megszokott elejtett, borúlátó megjegyzéseken kívül, az Izrael számára korántsem megnyugtató közel-keleti és főleg Iránnal kapcsolatos Joe Bideni külpolitikával szemben, nem konfrontálódott nyíltan.
Legalábbis egyelőre.
A Trump-éra elmúlt négy évében csúcs magaslatokat megért legendás izraeli-amerikai diplomáciai jó viszony további ápolása és a konfliktus kerülése Netanjahu részéről a közeljövőben bármikor megváltozhat, amennyiben a Biden-adminisztráció soron következő lépései nem felelnek meg az izraeli érdekeknek és még inkább abban az esetben, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a felek közötti nyílt párbaj jó irányba terelheti a márciusi választások végkimenetelét.
A belpolitikai válság és a koronavírus miatt bevezetett különböző szigorúságú zárlatok végét a sikeres oltáskampánnyal együtt időzítve, a miniszterelnök egyik kiemelkedő erőssége, a külpolitika ismét döntő befolyással lehet a közelgő választások kimenetelére.
A koronavírus egyes mutációinak gyors terjedése miatt a zsidó állam a héten legkevesebb a hónap végéig lezárta minden szárazföldi határátkelőhelyét, beleértve a Jordániával és Egyiptommal közöseket, valamint korlátozva a Ben Gurion repülőteret törölte az országba tartó és onnan induló szinte összes utasszállító járatot.
Ugyanakkor a hét folyamán Izrael három fontos diplomáciai esemény révén folytatta a Donald Trump, volt amerikai elnök nevéhez fűződő és a washingtoni politikai változásoktól függetlenül jó irányba haladó normalizációs folyamatokat.
Egyesült Arab Emírségek
A hét elején Izrael megnyitotta egyelőre ideiglenes nagykövetségét Abu Dzabiban. Az Eitan Na’eh vezette izraeli misszió a tervek szerint a közeljövőben az ügyhöz méltó állandó helyre teszi át székhelyét. A nagykövetséggel párhuzamosan diplomáciai küldöttség a dubaji konzulátust is működésbe helyezte, amely várhatóan a kereskedelemre és az idegenforgalomra fog összpontosítani. A két ország közötti diplomáciai kapcsolatok felvétele óta eltelt néhány alatt és a koronavírus nehezítő körülményei ellenére eddig mintegy 130 000 izraeli turista látogatott Dubaiba.
Az izraeli nagykövetség beiktatásával ugyanazon a napon az Emírségek Twitteren hozta nyilvánosságra, hogy kormánya megszavazta a Tel-avivi nagykövetség megnyitását
Az Ábrahám-egyezményt aláíró másik országban, Bahreinben néhány hete már működik a manamai izraeli nagykövetség.
Marokkó
A héten 20 év szünet után Izrael ismét működésbe helyezte diplomáciai képviseletét Rabatban. Marokkó várhatóan februárban fogja az izraelihez hasonló diplomáciai összekötő irodáját újranyitni Tel-Avivban.
A Trump-kormány Ábrahám-egyezményéhez kapcsolódva Rabat decemberben indította el a normalizációs folyamatokat Izraellel.
Marokkó Észak-Afrika legnagyobb zsidó közösségének ad otthont, amely az ókortól kezdve a spanyol kiűzetésen át az 1940-es évek végére elérte a negyedmilliós létszámot. A zsidó állam létrehozása után jelentősen kisebb lett a közösség, így jelenleg
mintegy 2500 zsidó él Marokkóban többnyire Casablanca közösségeiben, míg Izrael egymillió marokkói származású zsidónak ad otthont.
Izrael és Marokkó a ‘60-as évekig visszanyúló kapcsolatot tartott fenn hírszerző szolgálataik révén. Az oslói egyezmény után (1990) felvett diplomáciai kapcsolatokat követően a felek közvetítő irodákat nyitottak Tel-Avivban és Rabatban. A két ország közötti diplomáciai kapcsolatoknak 2000-ben, a második Intifáda vetett végett azt követően, hogy Marokkó megszakította kapcsolatait Izraellel, és végül mindkét ország bezárta diplomáciai képviseleteit.
Szudán
A normalizációs kapcsolatok negyedik államával, Szudánnal, a folyamatot elindítani valamint az események zökkenőmentes előrehaladását biztosítani nem tűnik egyszerű feladatnak.
Három hónappal azután, hogy Szudán beleegyezett a kapcsolatok normalizálásába Izraellel, még mindig nem került aláírásra a megállapodás hivatalos formája.
Trump pénzügyminisztere Steven Mnuchin januári kartúmi látogatásával egyidejűleg Nasredeen Abdulbari igazságügyi miniszter aláírt egy nagyrészt szimbolikus dokumentumot, jelezve Szudán azon szándékát, hogy tovább lép a normalizáció útján. A memorandum azonban hivatalosan nem jogosít fel diplomáciai kapcsolatok létesítésére Kartúm és Jeruzsálem között.
A héber média izraeli tisztviselőkre hivatkozva úgy tudja, hogy Szudán állítólag a Fehér Házban akarja aláírni az egyezményt.
Eli Cohen izraeli hírszerzési miniszter a héten Kartúmba utazott azok után, hogy Izrael néhány hete elküldte a diplomáciai kapcsolatok létrehozásáról szóló megállapodás tervezetét, de a szudániak állítólag nem válaszoltak.
Cohen megérkezés után rögtön rátért a lényegre és tájékoztatta a szudáni kormányzótanács vezetőjét, Abdel Fattah al-Burhan tábornokot azzal kapcsolatban, hogy
Izrael addig nem tudja folytatni a Kartúm számára fontos projekteket, amíg a hivatalos megállapodás nem kerül aláírásra.
Burhan állítólag a Biden-adminisztráció jóváhagyására és egy ünnepélyes aláírási ceremóniára vár Washingtonban. A felvetést izraeli tisztviselők jó ötletnek, míg a Biden – adminisztráció a bizalom jelének tekinti, de a koronavírus és a frissen beiktatott Biden – kormány kezdeti nehézségei miatt az esemény valószínűleg várat magára. Addig mindenképpen, amíg a megállapodás szudáni fél részéről történő aláírásának feltételei – a zsidó állam ellenes bojkottra vonatkozó törvény, amely tiltja az izraeli szervezetekkel folytatott kereskedelmet valamint a szudáni állampolgárok Izrael látogatását tiltó törvény hatályon kívül helyezése, nem valósulnak meg.
Irán
Benjamin Netanjahu miniszterelnök Joe Biden beiktatása után nyilvánosan gratulált az új amerikai elnöknek, de személyes beszélgetésre eddig nem került sor.
Netanjahu úgy döntött, elsőként a titkosszolgálat főnökét, Joszi Cohent fogja Washingtonba küldeni, hogy felvázolja Izraelnek az iráni nukleáris megállapodással kapcsolatos álláspontját és igényeit.
Cohen várhatóan a jövő hónapban utazik az Egyesült Államokba, és ő lesz az első magas rangú izraeli tisztviselő, aki találkozik az elnökkel és valószínűleg az amerikai titkosszolgálat (CIA) vezetőjével is. Cohen feltételei között szerepel, hogy Iránnak le kell állítania az urándúsítást és a fejlett centrifugák gyártását, továbbá meg kell szüntetnie a különböző terrorista csoportok, különösen a libanoni Hezbollah támogatását. Ezenkívül be kell szüntetnie katonai jelenlétét Irakban, Szíriában és Jemenben, le kell állítania az izraeli célpontok elleni terrorista tevékenységet, valamint teljes hozzáférést kell biztosítania az ellenőrzéshez (NAÜ) nukleáris programjának minden vonatkozásában.
Donald Trump amerikai elnök 2018 májusában lépett ki a 2015-ben kötött nukleáris megállapodásból és újból bevezette az Iránnal szembeni szankciókat. Teherán azt megelőzően, hogy fokozatosan visszaszorította a megállapodás betartását, a szankciók újbóli bevezetése után a közelmúltban bejelentette, hogy újra megkezdi az urándúsítást.
A fejlemények után Benjamin Netanjahu múlt évvégén többször is figyelmeztetett az Egyesült Államok újbóli csatlakozásának az egész régiót érintő veszélyeire, és sürgette Biden-t, hogy folytassa a Trump elnök által bevezetett teheráni szankciók révén a maximális nyomásgyakorlást.
Joe Biden külügyminisztere, Anthony Blinken hivatalba lépése előtt a Szenátus külügyi bizottságának hangsúlyozta, hogy
a jövőbeli Biden-kormány konzultálni fog Izraellel és közel-keleti arab szövetségeseivel, mielőtt bármilyen döntést hozna az iráni nukleáris megállapodás megújításáról.
Az Ábrahám-egyezmény szövetségesei úgy tűnik nem bíznak az ígéretekben és inkább biztosra mennének. A héten Bahrein, az Egyesült Arab Emirátusok és Izrael külügyminiszterei ismételten összehangolt erőfeszítésekre szólítottak fel a Biden-adminisztráció iráni terveivel kapcsolatban egy izraeli nemzetbiztonsági internetes konferencia keretében.
Abdullatif bin Rashed Alzayani bahreini külügyminiszter hangsúlyozta az öböl-menti országok aggodalmát Teherán nukleáris programja, ballisztikus rakétái és egyébb kétes tevékenységei miatt a Közel-Keleten, ezért azt javasolta, hogy amennyiben megújítják a nukleáris egyezményt, a megállapodás feltételeit módosítani kell az Egyesült Államok által közvetített, Izrael valamint az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Marokkó és Szudán közötti normalizációs kapcsolatoknak megfelelően.
„Az Iránnal kötött bármely jövőbeni megállapodásnak tükröznie kell a régió új valóságát, és elfogadhatónak kell lennie a régió összes állama számára” – tette hozzá Alzayani.
Gabi Askenázi egyetértve kollégáival azonban óvatosabb megközelítésre szólított fel, ugyanis szerinte Izraelnek csendes, megfontolt és szakmai tárgyalásokat kell folytatnia a Biden-adminisztrációval Iránról a 2015-ös konfrontatív médiakampány elkerülése érdekében.
Askenázi azzal érvelt, hogy
a múltbeli megközelítés miatt Izrael szándékai félreérthetőek voltak, ami nem ismételhető meg, amennyiben Jeruzsálem továbbra is tárgyalóképes akar maradni a későbbiek folyamán.
Másrészről, ugyanaznap az izraeli védelmi erők vezérkari főnöke, Aviv Kohavi, hirtelen azzal állt elő alátámasztva a miniszterelnök álláspontját, hogy az Egyesült Államok atomalkuhoz való esetleges visszatérése esetén Izraelnek megelőző intézkedésekre is fel kell készülnie és elrendelte a védelmi erőknek, hogy készítsenek több forgatókönyvet Irán nukleáris létesítményeinek likvidálására, amennyiben az izraeli vezetés úgy dönt, hogy inkább megelőzi a bajt.
Megjegyzendő, hogy Kohavi véleménye jelentősen megváltozott az elmúlt évek során, ugyanis az iráni megállapodás létrejötte idején (2015) az akkori vezérkari főnökkel Gadi Eizenkottal egyetemben, aki tulajdonképpen nem ellenezte az egyezményt, mint a katonai hírszerzési akkori főnöke, Kohavi úgy vélte, hogy az atomalkunak stratégiai előnyei lehetnek Izrael számára.
Az egymásnak ellentmondó egyébként nem hivatalos izraeli nyilatkozatok ellenére, egyelőre csend van. Annál is inkább, mivel a múlt héten Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó először beszélt telefonon izraeli kollégájával, Meir Ben-Shabbattal és izraeli megfigyelők szerint a beszélgetés több mint ígéretes volt.
Vagyis Jeruzsálem kezdetben elégedettnek tűnt a Fehér Ház hangsúlyos ígéreteivel, ami előrevetíti, hogy az Egyesült Államok mindenek előtt Izraellel fog konzultálni egy stratégiai párbeszéd formájában.
Az első izraeli benyomás bizakodó, és média források szerint a miniszterelnökhöz közeli szenior tisztviselők is megerősítették, hogy Netanjahu egyértelmű különbséget tesz legalábbis abban az értelemben, hogy Obama a zsidó állam háta mögött titokban egyezkedett az irániakkal, míg Biden tárgyalói eleve kijelentették, hogy Izrael nélkül nem fognak dönteni.
Kihasználva a relatív nyugalmas, átmeneti időszakot Joe Biden próbálja szerencséjét és feszegetni a határokat valamint Netanjahu türelmét például azzal, hogy helyre kívánja állítani a kapcsolatot a Mahmúd Abbász vezette Palesztin Hatósággal.
A Biden-kormány változtatva elődje, Donald Trump izraeli-palesztin konfliktusra vonatkozó szigorú irányelvein, úgy döntött
újból folyósítja a palesztinoknak nyújtott segélyeket és engedélyezi a PFSZ irodájának megnyitását Washingtonban.
Legfrissebb hír gyanánt az amerikai vezetés Blinken előzetes bejelentésének megfelelően, ideiglenesen felfüggesztette néhány várakozó félben lévő amerikai védelmi transzfer és értékesítés végrehajtását, annak érdekében, hogy az új vezetésnek lehetősége legyen a Trump kormány által megkötött fegyvereladási szerződések felülvizsgálatára.
Ilymódon a Biden- adminisztráció függesztette Szaúd-Arábiával valamint az Egyesült Arab Emírségekkel kötött fegyver ügylet ratifikálását, amelyeket Trump elnöksége utolsó heteiben hagyott jóvá.
A héber média Fehér Házi forrásokat idézve hangsúlyozta, hogy a felfüggesztés kormányváltás idején rutinszerű, átmeneti adminisztratív intézkedésnek számít továbbá célja, hogy a fegyvereladások megfeleljenek az amerikai külpolitikai stratégiai irányelveknek. Az intézkedés azonban várhatóan feszültségekhez fog vezetni az érintett országokkal és különösen a rijádi vezetés aggódhat, akik az Egyesült Arab Emírségekkel megkötött borítékolható F35-ös vadászgépek szállításával ellentétben, nem valószínű, hogy egykönnyen hozzá fognak jutni a megígért lőszerszállítmányhoz.
A választások előtt álló Benjamin Netanjahu a teheráni üggyel kapcsolatban (is) bizton számíthat az Ábrahám – egyezményt aláíró szövetségeseire. Másrészről a hazai belpolitikai válság mellett a nyomásgyakorlást nem fogja megkönnyíteni, hogy a miniszterelnöknek alkalomadtán a Kongresszus mindkét házában kettős demokrata többséggel kell szembeszállnia, ezért Ron Dermer leköszönő izraeli nagykövetet váltó Gilad Erdan és a távozó jeruzsálemi amerikai misszió vezetője, David Friedman is óvatosságra intett egy újabb konfliktus megelőzése érdekében.
