Mégis kételkedik abban, hogy ez sikerülhet. Anthony Blinken leszögezte: a nagykövetség marad Jeruzsálemben, és továbbra is elismerik azt Izrael fővárosaként, valamint visszalépnek az iráni atomalkuba, ha Irán ismét teljesíti annak feltételeit.
Kétségei vannak az új amerikai külügyminiszternek, Anthony Blinkennek azzal kapcsolatban, hogy a közeljövőben létrejöhet egy izraeli-palesztin kétállami megoldás – számol be róla a ynet. Donald Trump leköszönő elnök Izrael megbízható támogatója volt, és igyekezett elszigetelni a palesztin vezetést.
„Csak a kétállami megoldással biztosíthatjuk Izrael jövőjét zsidó, demokratikus államként, és adhatunk a palesztinoknak egy önálló államot, amire jogosultak”
– mondta Blinken. Hozzátette: a közeljövőben nem lát reális esélyt arra, hogy ez létrejöjjön.
A Palesztin Hatóság nem tartotta a kapcsolatot Trumppal, mert szerintük elfogult volt Izrael irányába, például, amikor elismerte Jeruzsálemet az ország fővárosaként. Sem Blinken, sem Biden nem tervez változtatni ezen, és a nagykövetséget is Jeruzsálemben hagyják.
Blinken azt is elmondta, hogy
az Egyesült Államokat visszalépteti az iráni atomalkuba, ha Irán is teljesíti annak feltételeit.
Hozzátette: egy átfogóbb, hosszabb távú megállapodásról is tárgyalnának Iránnal. Az új megállapodás a tervek szerint visszaszorítaná Irán destabilizációs törekvéseit a térségben, és a rakétaprogramot is visszavágná. Blinken szerint azonban még messze vannak ettől.
Donald Trump egyoldalúan mondta fel az elődje, Barack Obama által megkötött atomalkut, és újból kivetette Iránra a gazdasági szankciókat. Blinken szerint viszont Iránnak mindössze három-négy hónapra van már csak szüksége ahhoz, hogy elkészüljön saját atomfegyverével.
Hála a régi-új inkompetens brigádnak, a status quo visszatért.
„Csak a kétállami megoldással biztosíthatjuk Izrael jövőjét zsidó, demokratikus államként, és adhatunk a palesztinoknak egy önálló államot, amire jogosultak”
Pontatlanságok és hazugságok egyvelege. Egyrészt NEM csak az ún. „kétállami megoldás” az egyetlen potenciális megoldása a konfliktusnak. Nincs olyan konfliktus, amelynek csupán két triviális megoldása létezik. Másrészt illendő lenne definiálni, hogy a beszélő éppenséggel mit is ért egészen pontosan az ún. „kétállami megoldás” alatt, ugyanis ennek számos variánsa is elképzelhető, a részletek függvényében. Végül pedig azt is észre lehetne már venni, hogy jelenleg két nagy csoportosulás található Izrael hátsókertjében: az egyik a Hámászé a másik pedig a PA-é, és ezek ketten nem igazán szeretik egymást. Ők lennének az (egységes) második „állam”? Az már csak hab a tortán, hogy még a „jogosultak” kifejezést is odatűzte a költő…
Már az elsö napon felbasztak Bidenék.
„U. S. Ambassador to Israel, the West Bank and Gaza”
Egy óra múlva visszaállították a Twitter fiókon a régire.
Sajnos ez csak ízelítő abból, ami a következő 4 évben várható.
Ezt nem értem. Megmagyaráznád?
Viszont van olyan konfliktus, aminek – a mai ismereteink szerint – nincs megoldása, sőt, olyan is elképzelhető, ami valóban megoldhatatlan.
A palesztin probléma megoldására számos elképzelés létezik. Egyik közös jellemzőjük a működésképtelenség, a másik, hogy a bevezetésük súlyos és irreverzibilis károkat okozna.
Valóban. Elméleti megoldásból véges sokat fel lehetne sorolni, gyakorlati megoldás azonban majd csak akkor lesz, ha az meg is valósul. Ez azonban még várat magára.
Figyelmedbe ajánlom Dr. Mordechai Kedar működőképes elgondolását, a Palesztin Emirátusok Szövetségének tervét, melyről itt olvashatsz.
Ez is egy jó (elméleti) javaslat a számos elképzelhető alternatív megoldás közül, mint ahogyan a Föderációs Terv is egy ilyen ötlet (említi is a cikk). De ott volt pl. Avigdor Lieberman javaslata is 2004-ben, és még bizonyos, hogy mások is előjöttek az elmúlt 70 évben kreatív ötletekkel.
Tehát elméleti terv/ötlet/javaslat az rengeteg van, csak éppen gyakorlati megoldás nincs. De nem is ez a legnagyobb baj, hanem az, ahogyan egyesek úgy ábrázolják a dolgot, hogy:
– vagy csupán a ún. „kétállami” megoldás létezik,
– VAGY csak az ún. „egyállami” megoldás, amelyet kétféle módon szokás tálalni a beszélőfejek világában.
Az egyik az apartheidezős vérvád, a másik pedig a fordított pszichológiával élve a „jaj mi lesz a zsidó állammal akkor” c. riogatás, attól függően hogy a beszélő bűntudatot, vagy épp félelmet akar kelteni a hallgatóságban. Mondani sem kell, egyik sem túl elegáns húzás.
Figyelmedbe ajánlom Dr. Mordechai Kedar működőképes elgondolását, a Palesztin Emirátusok Szövetségének tervét, melyről itt olvashatsz.
Hála a régi-új inkompetens brigádnak, a status quo visszatért.
„Csak a kétállami megoldással biztosíthatjuk Izrael jövőjét zsidó, demokratikus államként, és adhatunk a palesztinoknak egy önálló államot, amire jogosultak”
Pontatlanságok és hazugságok egyvelege. Egyrészt NEM csak az ún. „kétállami megoldás” az egyetlen potenciális megoldása a konfliktusnak. Nincs olyan konfliktus, amelynek csupán két triviális megoldása létezik. Másrészt illendő lenne definiálni, hogy a beszélő éppenséggel mit is ért egészen pontosan az ún. „kétállami megoldás” alatt, ugyanis ennek számos variánsa is elképzelhető, a részletek függvényében. Végül pedig azt is észre lehetne már venni, hogy jelenleg két nagy csoportosulás található Izrael hátsókertjében: az egyik a Hámászé a másik pedig a PA-é, és ezek ketten nem igazán szeretik egymást. Ők lennének az (egységes) második „állam”? Az már csak hab a tortán, hogy még a „jogosultak” kifejezést is odatűzte a költő…
Hála a régi-új inkompetens brigádnak, a status quo visszatért.
„Csak a kétállami megoldással biztosíthatjuk Izrael jövőjét zsidó, demokratikus államként, és adhatunk a palesztinoknak egy önálló államot, amire jogosultak”
Pontatlanságok és hazugságok egyvelege. Egyrészt NEM csak az ún. „kétállami megoldás” az egyetlen potenciális megoldása a konfliktusnak. Nincs olyan konfliktus, amelynek csupán két triviális megoldása létezik. Másrészt illendő lenne definiálni, hogy a beszélő éppenséggel mit is ért egészen pontosan az ún. „kétállami megoldás” alatt, ugyanis ennek számos variánsa is elképzelhető, a részletek függvényében. Végül pedig azt is észre lehetne már venni, hogy jelenleg két nagy csoportosulás található Izrael hátsókertjében: az egyik a Hámászé a másik pedig a PA-é, és ezek ketten nem igazán szeretik egymást. Ők lennének az (egységes) második „állam”? Az már csak hab a tortán, hogy még a „jogosultak” kifejezést is odatűzte a költő…
Egyállami megoldás? Akkor el lehet kezdeni a palesztinok szavazólapjait gyártani a Knesszetbe! Vagy ez úgy kényelmes, ahogy van, és nem kell ide semmiféle rendezés?
Úgy látszik, hogy a te álláspontod is éppen olyan egybites, mint amilyen a Blinkené.
Te találtál nála egy egész bitet?
Ez nem fair. En, amiota Menahem szilenciumot parancsolt, turtoztetem magam, pedig nem mindig konnyu….
Valóban nem könnyű, de szerencsére szerényke most elég hamar elengedte ezt a témát… 🙂
Kezdhetik az önálló vakcina beszerzéssel aztán víz áram
Kétállani megoldás? Helyes, wan két állam, az egyik Israel, a másik Jordania.
Az iráni atomprogram az élő bizonyíték a relativitás elméletre. Irán húsz éve is kevesebb, mint fél évre volt az atombombától… Szóval, ha így haladunk, ahhoz a 3-4 hónaphoz kell még vagy 50 év.
A relativitás elmélete is tartalmaz néhány állandót : a fény sebessége, vagy a te szellemi képességeid (, melyek már két hónapos korodban pont olyanok voltak mint ma).
Irán a nukleáris fegyverkezési programját – taktikai meggondolásokból – időről-időre lassítja, olykor le is állítja.
Jaja… az, hogy feltételezed, hogy valaki két hónapos korában képes lehetett valakivel az iráni atomprogramról diskurálni, meg is magyarázza, hogy miért esik nehezedre egy egyszerű egyenes arányosság megértése… Jól van tompika.