Miután az izraeli termékek elismerése közvetve a megjelölt izraeli területek szuverenitásának elismerését is jelentené, ezért az Ábrahám-egyezményt eddig aláíró Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek ebben a kérdésben elutasító álláspontra helyezkedtek.
Joszef Szolomon, vagy közismertebb nevén Joszi Dagan gyerekkorában költözött szüleivel Savei Somronba és azóta mindent megmozgatott szűkebb és tágabb értelemben vett szeretett hazája, különösen a somroni régió gazdasági és kulturális értelemben vett jóléte érdekében.
Tapasztalt telepes aktivistaként került később a Somroni Tanács élére. Annak ellenére, hogy nem tagja a Likud pártnak, a médiában és a Likud szavazók körében is kellőképpen fotogén Dagan nyilvánvalóan a politikai lobbi terén is megállja helyét, és legújabban diplomáciai értelemben is bizonyította tehetségét.
Donald Trump amerikai elnök január végén Washingtonban ismertette az évszázad béketervét. Az ünnepélyes bejelentés alkalmából Benjamin Netanjahu miniszterelnök meghívta a Jesa Telepes Tanács néhány tagját, miközben a delegációhoz külön csatlakozott Joszi Dagan, mint Somron Regionális Tanácsának elnöke. A fejleményeket a szállodában követő telepes vezetők azonban nem számítottak az izraeli határvonalakon kívüli telepes építkezések befagyasztására, a 15 enklávéba szorult közösség teljes elszigetelésére és leginkább a Trump-féle béketerv akkori, kétállami víziójára.
A márciusi, immár harmadik választás után Netanjahu júniusra ígért – akár a béketervhez igazodó annexiójára azonban kínos washingtoni hallgatás volt a válasz, és az egyre bizonytalanabb belpolitikai helyzet közepette Daganék a többi telepes vezetővel egyetemben nem győzték emlékeztetni a miniszterelnököt korábbi ígéretére. Nyomatékosítva állásfoglalását a Kipa vallásos cionista hírportálon Dagan ismételten utalt a Jesa követeléseire, nagy betűkkel hangsúlyozva, hogy אין חצי ריבונות (nincs fél szuverenitás).
A Jesa Tanács és a Jordán-völgy vezetőjével, David Elhajanival együtt Dagan többször is utalt arra, hogy az amerikai elnök nem tartotta be szavát, a korábban Washingtonban szerinte feltételek nélkül megígért teljes körű szuverenitás kiterjesztésével kapcsolatban, mind Júdea és Szamária, vmind a Jordán-völgy izraeli területein.
Hónapokig tartó szünet után a Fehér Házban szeptemberben bejelentett Ábrahám-egyezmény olaj volt a tűzre, főleg azt követően, hogy az ünnepélyes aláírás után Dzsamal al-Musharakh, az Egyesült Arab Emírségek Külügyminisztériumának tisztviselője kijelentette,
„a háromoldalú párbeszéd révén és az Egyesült Államoktól biztosítékot kaptunk, hogy Izrael nem annektálja Júdea és Szamária vitatott részeit”.
Majd novemberben, közvetlenül a választás előtt egy kampányvideó kapcsán az eddigiekhez képest sokkal diplomatikusabb hangnemben Dagan azt üzente az izraeli-amerikai szavazóknak, hogy a demokrata jelölt Joe Bidenhez képest a zsidó állam érdekeit csakis Donald Trump tudja megfelelően képviselni, ezért szavazzanak rá.
Trump elmaradt újraválasztását követően és a felgyorsult izraeli-arab normalizációs folyamatok közepette visszatért az aktivista Dagan, és ribonutot sürgetve fordult a miniszterelnökhöz mondván a Trump kormány utolsó heteiben [szerinte] egyik félnek sincs vesztenivalója.
Jelenleg Joszi Dagan az Ábrahám-egyezmény folyamatával ellenkező követeléseivel – legalábbis diplomáciai vonalon – sem a Fehér Házban, sem a Balfourban nem értenek egyet. Decemberben az izraeli-arab normalizációról szóló webinárium keretében, melynek vendégei Mansoor Abulhoul, valamint Fawaz bin Mohamed bin Khalifa Al Khalifa sejk, az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein londoni küldöttei voltak, Cipi Hotoveli, a zsidó állam londoni nagykövete és egyben a Likud korábbi, az annexió iránt elkötelezett telepes-ügyi minisztere, a Dagan által is felvetett szuverenitás kiterjesztésével kapcsolatban mindenkit megelőzve hirtelen kijelentette:
„azt hiszem, ezt akkor kellene megvitatni, amikor a diplomácia napirendi pontjára kerül. Jelenleg nincs”.
Majd hozzátette, „az izraeli-palesztin konfliktust közvetlen párbeszéddel kell megoldani”.
A kialakult helyzetre való tekintettel Dagan a régió felgyorsult normalizációs folyamatai közepette váratlan diplomáciai csavarral nagy csendben, mielőtt bárki más szóhoz juthatott volna, összehozta a somroni üzletembereket az emirátusiakkal. Az Ábrahám-egyezményt aláíró Öböl-menti államok és az arab-izraeli béke érzékeny pontját kikerülve, az úgynevezett vitatott területek irányából elindult kezdeményezés rövid időn belüli sikerének történetéről az izraeli belpolitikai és a koronaválság mellett a héber nyelvű médiában relatív kevés szó esett, és a miniszterelnök sem különösebben foglalkozott vele, legalábbis a nyilvánosság előtt.
Az Egyesült Arab Emírségek és Izrael közötti vízummentességet biztosító megállapodás ratifikálása előtt, különleges engedéllyel a Flydubai kereskedelmi járatával elsőként szamáriai gyárvezetők és üzletemberek érkeztek Dubaiba. Az utazás célja a szamáriai sótalanító technológia exportjának lebonyolítása volt, a küldöttséget Joszi Dagan vezette.
Szamária az ipar és a kereskedelem területén élen jár, úttörő szerepet játszik a kapcsolatok kialakításában és a nemzetközi együttműködések megteremtésében, hangsúlyozta Dagan miközben kiemelte, hogy az Egyesült Arab Emírségek egy fejlett ország, amely a fejlődés és a beruházások élén áll, és a somroniak becsületére válik a kétoldalú kereskedelmi és ipari kapcsolatok kezdeményezése a két ország között.
Az első utazást rövid időn belül újabb követte, és alig néhány hét alatt, december elején a Golf Creek impozáns épületében ünnepélyes keretek között aláírt megállapodásra Dagan hivatalosan is áldását adta: „Szamáriából Dubajba irányuló export megállapodást írtunk alá, de mindenképpen alá fogjuk írni az Emirátusokból, Szamáriába irányuló import megállapodásokat is.”
„Arra kérem, hogy hozza el hozzátok Szamária áldását, a Biblia földjének áldását, ahol Ábrahám – közös atyánk járt és cselekedett, Szamáriából hozom nektek I-n áldását” – tette hozzá.
A korábban elképzelhetetlen üzleti megállapodás az emirátusi szupermarketek és elit piacok ellátását biztosítja mézzel és olívaolajjal, míg a fényűző öböl-menti szállodákat szamáriai minőségi borokkal (az öböl országokban a boltokban nem lehet alkoholt kapni), ráadásul mindezt az úgynevezett „vitatott területekről”.
Az ünnepségen jelenlevő neves emirátusi partnernek és a somroniak – többek között Amitai Roitman, a Somroni Tanács vezérigazgatója, Nir Lavi, a Har Bracha Pincészet, Tomer Pnini, az itamari Tom Pincészet, Smuel Barak, az itamari Arnon Pincészet, Matan és a Noam Paradise, a Paradise Honey valamint Vered Ben Szadoun, a Tura Pincészet tulajdonosai – előtt Dagan leszögezte, ezennel új lapot nyitottak a somroni üzleti életben.
Joszi Dagan azt is hozzátette:
„Tiszteletben tartjuk az Egyesült Arab Emírségek üzletembereit, akik tiszteletben tartanak minket, a szamáriaiakat és egész Izrael Államot”.
Juszuf Baidon, a REO igazgatótanácsának elnökének elmondása szerint a Joszi Dagannal való találkozás ötlete egy izraeli barátjától származik, mondván: „Dagan Úr számára az egyik legfontosabb dolog, hogy mindent megtegyen a közössége érdekében. Ezt nagyon értékeljük itt”.
Dr. Faisal Ali Musa, annak az FAM Holdingnak a tulajdonosa, amellyel a somroniak szintén jelentős összegű megállapodást írtak alá, kijelentette, „nem csak üzletet folytatunk, hanem a világnak is elmondjuk, hogy testvérek vagyunk”.
A szamáriai termékek exportjával kapcsolatban a somroni tanács és Dubaj hivatalos közleményeiben azonban nem találni utalást az izraeli áruk címkézésével kapcsolatban, holott a héber nyelvű médiában az elmúlt hetekben többször is címlapra került az izraeli vitatott területekről származó áruk megjelölése, és úgy tűnik, nyilatkozatai során Dagan is kerülte a témát.
Ugyanis az Ábrahám-egyezményt aláíró Bahrein az izraeli termékek származási helyével kapcsolatos, a közelmúltban tett, nagyvonalú bejelentését rövid időn belül vissza is vonta.
December elején a bahreini Ipari-, Kereskedelmi- és Idegenforgalmi Minisztérium közleményt adott ki, miszerint a kereskedelmi miniszter pár nappal korábban tett megjegyzéseit „félreértelmezték”, és hogy Manama továbbra is „elkötelezett az ENSZ, az Arab Liga és az Iszlám Együttműködési Szervezet határozatai mellett a Ciszjordániában [Júdea és Szamária] és a Golán-fennsíkon található telepeket illetően.”
A nyilatkozat előzménye, hogy izraeli látogatása során a bahreini ipari-, kereskedelmi- és turisztikai miniszter, Zayed bin Rashid al-Zayani nyitottságának adott hangot a telepes áruk behozatalát illetően, hozzátéve, hogy Manama nem tesz különbséget az Izraelben vagy Júdea és Szamáriában, illetve a Golán-fennsíkon gyártott termékek között.
„Anélkül, hogy mélyen belemennénk a részletekbe és határvonalakba, az izraeli termékeket vagy szolgáltatásokat (…) izraeliként fogják kezelni” – nyilatkozta Al Zayani, amikor a témáról kérdezték.
Az Egyesült Államok Vámügyi és Határvédelmi Hivatala által kiadott új szövetségi nyilvántartási közlemény szerint azonban az Egyesült Államokban értékesített, Júdea és Szamária zsidó közösségeiből származó árukat [múlt héten szerdától] kezdve „izraeli termékként”, vagy ehhez hasonlóan kell megjelölni
A hivatalos bejelentés kimondja, „az USA külügyminisztériumának útmutatását tükrözi, hogy a Ciszjordánia [Júdea és Szamária] bizonyos területein előállított áruk származási országának jelölésére vonatkozó követelményeket naprakésszé kell tenni, hogy megfeleljen annak a ténynek, hogy ezeken a területeken a termelők Izrael gazdasági és közigazgatási keretein belül működnek”.
Az Egyesült Államok döntése nem érinti a telepekről az Európai Unióba irányuló kivitelt, amelynek eredetét „izraeli telepekként” kell jelölni, és úgy tűnik, Bahrein nem az amerikai, hanem az uniós rendelkezést tartja mérvadónak ebben a kérdésben.
Mike Pompeo amerikai külügyminiszter november 19-én a Pszagot pincészetben tett látogatása alkalmával már utalt arra, hogy az Egyesült Államoknak szándékában áll lehetővé tenni, hogy a Júdeából és Szamáriából származó termékeket „izraeliként” jelölhessék meg.
Összegezve, az izraeli termékek elismerése közvetve a megjelölt izraeli területek szuverenitásának elismerését is jelentené, ezért az Ábrahám-egyezményt eddig aláíró Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek Jeruzsálem elismerésével egyetemben elutasító álláspontra helyezkedtek ezzel a kérdéssel kapcsolatban. Joszi Dagan megvillantva diplomáciai képességeit dicsérte az izraeli-arab normalizációt és az üzleti megállapodásokat, amelyek a két fél közötti kölcsönös tiszteleten és egymás vagyis a zsidó állam elismerésén alapulnak, és annak ellenére, hogy látszólag kénytelen volt szemethunyni a somroni termékek megjelölését illetően, végül mégis sikerült elfogadtatnia a minőségi somroni termékeket az öbölmenti vásárlókkal.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.