Miniszterelnökség: A kóser vágás elleni döntés az európai zsidó közösség vallásszabadságának korlátozása

A legfrissebb hírekért kövessen minket a Google-ön!

Mint arról lapunk is beszámolt, csütörtökön az Európai Bíróság (EB) azt állapította meg, hogy az állatok elkábításának tétele leölésük során nem sérti az Európai Chartában rögzített vallási jogokat. A döntés precedenst teremthet, amely Belgiumhoz hasonlóan, az egész Európai Unióban érvényben tarthatja a zsidó rituális vágás elleni törvényeket.

A Miniszterelnökség az EB döntése alapján a következő közleményt adta ki:

Az Európai Bíróság tegnapi döntése, amely fenntartotta a kóser rituális vágás betiltását Belgiumban, az európai zsidó közösség vallásszabadságának korlátozása.

A határozat az állatjogokat az emberi jogok elé helyezi, különös tekintettel a vallási meggyőződés gyakorlásának szabadságára, ami az emberi méltóság megsértése.

Magyarország kereszténydemokrata kormánya mindig védeni fogja zsidó közösségének szellemi és fizikai jólétét, hagyományaik megőrzését.

Ahogy Magyarországnak, úgy az Európai Uniónak is védenie kell zsidó közösségei vallásszabadságát. Ha ezt elmulasztja, akkor végül elveszíti saját identitását is.

A közleményt Semjén Zsolt, Egyházi ügyekért is felelős miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke jegyzi.

Ahogy a Neokohn is beszámolt, az EB döntése ellen emelte fel szavát az izraeli Külügyminisztérium is, kijelentve, hogy dolgozni fog azon, hogy visszavonásra kerüljön az Európai Bíróság ítélete.

Köves Slomó, az EMIH – Magyar Zsidó Szövetség vezető rabbija is éles kritikával illette a határozatot:

Az Európai Bíróság döntése, mely érvényesnek találta a belgiumi kóser vágásra vonatkozó tilalmat szégyenletes és sértő az európai zsidó közösségre nézve.

A schita (kóser vágás) egyike a leghumánusabb vágási metódusoknak. Az EMIH – Magyar Zsidó Szövetség Európa egyik legnagyobb kóser vágóhídját üzemelteti évi mintegy egymillió szárnyas levágásával. Az egyik legnagyobb európai zsidó közösséget, a Belgiumban található antwerpenit, is ez a vágóhid látja el baromfival.

Az Európai Bíróság határozata, miszerint a kábítás nélküli vágás betiltása Belgium Flanderia és Vallónia régióiban jogszerű, elfogadhatatlan. Külön döbbenetes és abszurd, hogy vallási ügyekben egy szekuláris bíróság döntsön.

A tiltás már így is jelentős csapást mért a belgiumi zsidó közösségre, gyakran élelmiszerhiányt okozva, melyet a világjárvány tovább nehezített.

Keserű tapasztalatból tudjuk, hogy az ilyen döntések mihez vezetnek, különösen amikor vallásunk szabad gyakorlatának korlátozásáról van szó. Alig több, mint 70 éve pusztították ki Európa zsidó közösségének jelentős részét, ezért az Európai Uniónak újra és újra át kellene gondolnia, milyen üzenetet közvetít zsidó polgárainak.

Ha az EU valóban nagyra értékeli a vallásszabadságot és a sokszínűség fenntartását, ideje felülvizsgálni ezeket a tiltó határozatokat.

Izraeli külügy: a kóser vágás elleni döntés azt üzeni, hogy a zsidók nem kívánatosak Európában

„Fontos találni egy utat a döntés megváltoztatására, és lehetővé tenni az Európai Unió zsidó állampolgárainak, hogy továbbra is betarthassák a zsidó vallás parancsolatait” – írta az izraeli külügyminisztérium.

“Miniszterelnökség: A kóser vágás elleni döntés az európai zsidó közösség vallásszabadságának korlátozása” bejegyzéshez 14 hozzászólás

  1. Na, Belgium…..mit is várhatunk egy, a csödbe száguldó materiális /bürokratikus-országtól?/nem nemzet, mert mint ilyen, sosem létezett/. Akiknek a fájdalommentes kóser vágás sem elég kóser….hm.Egyetértünk Semjénnel és Köves rabbival….stb. mikor tiltja már végre ki az un.belgákat Izraél és Magyarország?persze, ez csak álmodozás, ugyan.by cabalist

  2. most, hogy a nemes grémium vallási bírósággá alakult, jöhet az állásfoglalás a disznók halal vágásáról, valamint készülnek a gépek jogai (8 óra munka 8 óra standby 8 óra update)

  3. most, hogy a nemes grémium vallási bírósággá alakult, jöhet az állásfoglalás a disznók halal vágásáról, valamint készülnek a gépek jogai (8 óra munka 8 óra standby 8 óra update); a jog a “rohadt zsidózásra” is majd támogattatik … egyéb ötlet?

  4. Vajon miért érzi magát hivatottnak egy olyan ország kormánya,inkluzíve a vadászgató miniszterelnök-helyettes, ahol az állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat hetente zárat be egy-egy infernális állapotban leledző vágóhidat, hogy ilyen ügyekben véleményt nyilvánítson? Hacsak azért nem, mert Miniszterelnök Úr régóta cibálná magára a sábeszdeklit akár, csupáncsak, hogy országa olyannak tűnjön, mint Izrael, folytonos készenlétben, ellenségekkel körülvéve, ráadásul a balliberális nyugati világ igaztalan kritikáinak kereszttüzében, ahol a fő megtartó erő a vallás. Csakhogy a két ország, a két társadalom és nem utolsó sorban a kétféle kultúra között van különbség. Árnyalatnyi. Nevezetesen elsőül, hogy Izrael már megalakulása óta komoly fenyegetettségben él, olyan, az atomhatalom pozíciójára törekvő ellenséges hatalmak árnyékában, mint Irán. Magyarországot viszont senki nem fenyegeti, döntően szövetséges államokkal határos, nem valószínű, hogy a közel s’ távoli jövőben fegyveres támadással kelljen számolnia. Ám a fenyegetettség képzete hatalomban tud tartani egy képességtelen, ám kellően militáns rezsimet is. Izrael „sokszínű, befogadó és nem szekuláris (kiemelés tőlem) ország, és ezt meg kell érteni.” – írta egy alkalommal a kitűnő pedagógus Zsigmond Anna az És-ben. Nagyon nagy baj, hogy doktriner baloldaliak ezt nem értik. Azonban míg az izraeli társadalom sokszínűségét – és igen! történeti fejlődéséből és hagyományaiból következően alapvető liberális attitűdjét – cseppet sem veszélyeztetik az (akár ultra)ortodox közösségek, sőt az sem ha az ilyen közösségek több-kevesebb politikai befolyásra tesznek szert, a mindmáig leküzdhetetlen posztfeudális korlátokkal küzdő, oligarchikus magyar társadalom számára egy nem szekuláris állam a biztos lecsúszást: vissza a XIX. századba, jelentené. Ha a kormány tényleg jót akar a zsidóknak, akkor tehetne néhány szabad szemmel is látható gesztust. Eltávolíthatná a Párkányi-Raab féle ordenáré giccset a Szabadság térről, vele együtt a Horthy, Wass Albert, Prohászka Ottokár, Tormay Cécile szobrokat, büsztöket, emléktáblákat a közterekről, nettó antiszemitákat a kormányhivatalokból és a kormány által gründolt intézményekből, Wass Albertet és a Horthy rezsim szerecsenmosdatását a NAT-ból, elsősorban pedig arra inspirálhatná minden eszközeivel a magyar társadalmat, hogy végre komolyan szembenézzen a holokausztban elkövetett bűneivel.
    Ja igen. És befejezhetné a közismert antiszemita toposzokon nyugvó Sorosozást. Annál is inkább, mert amennyire igaztalan Soros kritikája Izraellel szemben, annyira jogos Magyarországgal szemben.

    • A magyar társadalomnak nincs mivel szembenéznie, bármennyire szeretnétek meggyőzni bennünket az ellenkezőjéről. Kezd unalmas lenni.