A megválasztott elnök nem ígérheti meg idő előtt a szankciók feloldását, és le kell állítania az ország atomprogramját is.
Ha az Egyesült Államok az európaiak kezébe adja az iráni helyzet rendezését, abból semmi jó nem következik – írja David M. Weinberg, a Jeruzsálemi Stratégiai és Biztonsági Intézet alelnöke.
Az Israel Hayomba írt véleménycikkében Weinberg megemlíti Michael McFault is, aki Obama orosz „visszaállítási politikájának” ötletgazdája, később pedig az Egyesült Államok moszkvai nagykövete lett. McFaul Jelenleg Joe Biden Irán-politikáján dolgozik, a taktikája pedig az, hogy szövetségre lép a világ többi részével, ezzel ösztönözve Iránt az urándúsítás megfékezésére.
McFaul szerint Bidennek mindenképpen vissza kell léptetnie az Egyesült Államokat az iráni atomalkuba. Ezzel a lépéssel Irán felszabadulna a szankciók alól, amelyeket Trump egyoldalúan szabott ki az országra. McFaul úgy véli, a visszaléptetést követően Washingtonnak és szövetségeseinek ki kell dolgoznia egy új, átfogó stratégiát, ami visszaszorítja az ország befolyását a Közel-Keleten, és kiterjeszti a demokráciát Iránban.
Biden kijelölt külügyminisztere, Anthony Blinken is így gondolja. Blinken szerint sokkal jobb pozícióból tudnák visszaszorítani Irán befolyását, ha összhangba kerülnének a szövetségeseikkel – erre pedig az atomalkuhoz való visszatérést tartja a legjobb megoldásnak.
Maga Biden is úgy látja, egyedül nem tudnak szembeszállni Iránnal, ráadásul a leendő elnök szerint Oroszországgal és Kínával szemben is szövetségre kell lépniük másokkal.
Ennek a megközelítésnek semmi értelme, írja Weinberg. Először is, az Egyesült Államok ezzel a lépéssel feloldaná Iránnal szembeni erős gazdasági szankcióit, később pedig egy dollár-százmilliókkal megerősödött Iránnal kellene szembenézniük. Ezek után arról akarnak tárgyalni, hogy állítsák le az interkontinentális ballisztikus rakéták fejlesztését, és hagyjanak fel a terrorcselekményekkel a környező országokban. Ez a csodálatos tanácsa a hivatalba lépő demokrata külpolitikai elitnek. „Úgy tűnik, azt gondolják, «Amerika szövetségesei» (gondolom, az európaiak) majd segítenek nyomást gyakorolni Ali Kámenei ajatollahra és Róhani elnökre, hogy hagyjanak fel évtizedes erőfeszítéseikkel, és ne gyártsanak atombombát. Sok szerencsét Bidennek – és jaj nekünk” – teszi hozzá a szerző.
James Jeffrey, veterán amerikai diplomata egy teljesen más nézőpontot mutatott be a The Times of Israelnek adott interjújában. Jeffrey George W. Bush elnöksége alatt volt tiranai és ankarai nagykövet, később pedig Trump elnöksége alatt az ISIS-szel szembeni globális koalíció különmegbízottja volt. Ő úgy látja, a Közel-Keleten kevesen örülnek Trump távozásának, mert a legtöbben elégedett voltak elnöki tevékenységével.
„Trump összerúgta a port a nyugat-európai politikai elit egy részével, akiknek az elmúlt 20 évben az volt a legnagyobb hozzájárulása a globális biztonsághoz, hogy Nobel-békedíjat adtak Barack Obamának – mielőtt még bármit is tett volna. Miért adhatták neki? Mert Obama éppen ugyanazokat mondta, mint ők”
– mondta Jeffrey.
Eközben Irán a szokásos játékait játssza: bármit felajánlanának azért cserébe, hogy az Egyesült Államok feloldja az olaj- és bankszektort súlyosan érintő szankciókat, és ezzel utat nyisson az iráni európai beruházások előtt. „Az irániak így játszanak” – magyarázta a tel-avivi Irán-szakértő, Dr. Emily Landau. A januárban, hosszú betegség után elhunyt Landau korábban arra figyelmeztetett, hogy „Irán így működik: úgy tűnhet, mintha engedményeket tennének, pedig eszükben sincs”.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök korábbi nemzetbiztonsági tanácsadója, Yaakov Amidror szerint Izrael soha nem tekintette lehetetlennek, vagy szükségtelennek az Iránnal való megállapodást. Netanjahu viszont kikötötte, hogy számos kulcsfontosságú kérdést kell megtárgyalni ahhoz, hogy az iráni atomalku egy veszélyes, vagy akár katasztrofális megegyezésből egy olyan egyezménnyé váljon, ami elősegíti a stabilitást és a békét a Közel-Keleten.
Először is, Biden nem ígérheti meg Iránnak idő előtt a szankciók feloldását, másfelől pedig határozatlan idejű megállapodást kell kötni Irán urándúsításának korlátozásáról. Ezek mellett pedig egy szigorú ellenőrzési rendszerben is meg kell állapodni, ami nem Irán jóindulatán múlik, és arra is kötelezni kell Iránt, hogy vonja ki a Forradalmi Gárda csapatait Izrael szíriai határvidékéről. A rakétaprogram leállításáról nem is beszélve – az interkontinentális ballisztikus rakéták akár atombombát is szállíthatnak – írja Weinberg.
Amidror szerint, ha Biden komolyan gondolja, hogy visszaszorítja Irán befolyását, akkor fegyverekkel kell ellátnia Izraelt, és elő kell segítenie az Izrael és az Öböl-menti államok közötti jó viszonyt. Ezek nélkül az iráni atomalku nemcsak fenntarthatatlan, de veszélyes is lehet.
