A legfontosabb iráni nukleáris létesítmény, a natanzi atomközpont elleni csapás lehetséges változatainak felvázolását kérte múlt héten Donald Trump amerikai elnök, akinek két hónapja van hátra hivatali idejéből, de az elnök végül elállt ettől a súlyos lépéstől – közölte hétfőn egy amerikai tisztségviselő.
Kérését Trump a Fehér Ház Ovális Irodájában tartott múlt csütörtöki megbeszélésen adta elő, amelyen kormányának nemzetbiztonsági kérdésekben illetékes vezető tagjai voltak jelen, köztük Mike Pence alelnök, Mike Pompeo külügyminiszter, Christopher Miller nemrég kinevezett ügyvivő védelmi miniszter és Mark Milley tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője – mondta el a tisztségviselő.
A Reuters hírügynökség által idézett tisztségviselő megerősítette a találkozóról a The New York Times című lapban megjelent beszámolót, amely szerint tanácsadói meggyőzték Trumpot arról, hogy ne vágjon bele egy ilyen csapásba, mivel az egy szélesebb konfliktus kockázatát hordozza.
„Lehetséges változatokat kért tőlük. Felvázolták a forgatókönyveket, és ő végül úgy döntött, hogy nem vág bele” – mondta a tisztségviselő. Az információt a Fehér Ház nem volt hajlandó kommentálni.
Elnökségének négy éve alatt Trump mindvégig agresszív politikát folytatott Iránnal szemben, 2018-ban kiléptette az Egyesült Államokat a mások mellett demokrata elődje, Barack Obama által letárgyalt iráni atomalkuból, és széles körben gazdasági szankciókat vetett ki Iránnal szemben.
A csapásmérés lehetséges változataira vonatkozó kéréssel egy nappal azután állt elő, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) egy bizalmas jelentésében rámutatott, hogy Irán 12-szeresére növelte dúsítotturán-készletét a 2015-ös nemzetközi megállapodásban megengedett mennyiséghez képest.
A megállapodásban vállalt kötelezettségeit Irán tavaly júniustól kezdte fokozatosan felmondani, miután az amerikai elnök 2018 májusában egyoldalúan kiléptette országát az atomalkuból.
Idén januárban Trump utasítására egy Bagdad közeli amerikai dróncsapásban megölték az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egységét vezető Kászim Szulejmáni tábornokot, az elnök azonban nem ment bele egy szélesebb katonai konfliktusba, minthogy hivatali ideje alatt mindvégig arra törekedett, hogy kivonja az amerikai katonákat a világban zajló háborús forró pontokról, és azt ígérte, hogy véget vet a „végeláthatatlan háborúknak”.
A Reuters megállapítása szerint az Irán legfontosabb, natanzi nukleáris létesítményét célzó esetleges katonai csapás könnyen regionális konfliktussá terebélyesedhetne, súlyos külpolitikai helyzetet teremtve a következő amerikai elnök kormányzata számára.
Közben Mitch McConnell, az amerikai szenátus republikánus többségének vezetője határozottan óva intette Donald Trumpot attól, hogy felgyorsítsa az Afganisztánban és Irakban szolgáló amerikai katonák kivonását, amely szerinte tápot adna a szélsőségesek propagandájának.
„Az Egyesült Államok elhamarkodott távozásának következménye még annál is súlyosabb lehet, mint az Obama-féle 2011-es iraki kivonulásé, amely az Iszlám Állam felemelkedéséhez vezetett” – jelentette ki hétfőn a szenátusban Mitch McConnell, aki az elnök poltikai szövetségesének számít.
Az Egyesült Államok ezzel szerinte „magára hagyná” szövetségeseit, és átadná a terepet a táliboknak Afganisztánban, lehetővé téve az Iszlám Állam és az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat újbóli megerősödését.
A CNN és a The New York Times hétfői beszámolója szerint a védelmi minisztérium utasítást kapott, hogy készítse elő 2000 katona Afganisztánból és 500 katona Irakból való kivonását, amit végrehajtanának még mielőtt január 20-án lejár Donald Trump elnöki mandátuma. A lépéssel mindkét országban mintegy 2500 amerikai katona maradna.
A Pentagon nem erősítette meg ezeket a információkat, de hozzátette, hogy a vonatkozó lépéseket az elnöki még ezen a héten bejelentheti.
November eleji menesztése előtt Mark Esper volt védelmi miniszter ragaszkodott ahhoz, hogy legalább 4500 amerikai katona Afganisztánban maradjon, amíg a kabuli kormány megdöntésére törekvő tálib lázadók nem teljesítik harci tevékenységük jelentős csökkentésére tett ígéretüket.
Az afgán kormány és a tálibok béketárgyalásai jelenleg zajlanak Washington és a lázadók megállapodása alapján, amelyben a lázadók az amerikai csapatok 2021 közepéig való kivonását szabták feltételül.
Egy felgyorsított kivonulás azonban csak „a rosszakaróinknak szerezne örömet” – figyelmeztetett McConnell, aki szerint ez „nagy propaganda sikert jelentene a jelenleg meggyengült és szétzilált al-Kaidának”.
„A látványt, ahogy az amerikai katonák hátrahagyják létesítményeiket és berendezéseiket (…) az amerikai megaláztatás és vereség szimbólumaként, valamint az iszlamista szélsőségesek győzelmeként fogják sugározni világszerte” – hangsúlyozta az amerikai szenátus republikánus többségének vezetője.
