Fehéroroszország katonai egységeket vezényelt a nyugati határára válaszul külföldi kormányok fehérorosz belpolitikai helyzettel kapcsolatos nyilatkozataira – jelentette be Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök az állami televízióban közvetített beszédében.
A hivatalban lévő államfő szerint a csapatok teljes készültségben vannak, és készek teljesíteni a kötelességüket. Mint mondta, az ország nyugati határai mentén feszültségkeltés folyik, a nyugati országok növelik katonai erejüket a régióban.
Lukasenka emellett hatalomátvételi kísérletnek minősítette a Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki elnökjelölt által javasolt ellenzéki koordinációs tanács létrehozását és válaszlépéseket helyezett kilátásba. A fehérorosz ellenzék egyik szóvivője szerint a testület, amelynek célja a békés hatalomátadás biztosítása, még a nap folyamán összeül Minszkben.
„Egyértelműen látjuk, hogy ez hatalomátvételi kísérlet”
– hangoztatta Lukasenka.
Kijelentette, hogy lépéséket tesz azok ellen, akik csatlakoznak a tanácshoz.
A Belta fehérorosz állami hírügynökség a minszki védelmi tárcára hivatkozva korábban közölte, hogy tervezett repüléseket hajtottak végre a határ mentén a légtér védelme érdekében. A minisztérium egyébként a tájékoztatta Nagy-Britannia, Németország, Litvánia, Ukrajna és Lengyelország katonai attaséját az intézkedésekről.
Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden ismét beszélt Lukasenkával. Négy nap alatt ez már a harmadik telefonbeszélgetés volt a két elnök között. A Belta szerint Putyin hivatali partnerének az Angela Merkel német kancellárral és Emmanuel Macron francia elnökkel folytatott telefonbeszélgetéseinek tartalmáról számolt be, miszerint Moszkva elfogadhatatlannak tartja a szomszédja belügyeibe történő külső beavatkozásokat. Értesülések szerint Putyin katonai segítséget ígért Minszknek szükség esetén.
A fehérorosz belügyminisztérium kedden elismerte, hogy a rendvédelmi erők „egy kis része” felmondott a Lukasenka ellen zajló tüntetési hullám kapcsán. A tárca közleményében felszólította a rendőröket, ne hagyják el szolgálati helyüket.
Kedd este ismét tüntetők gyülekeztek a minszki Függetlenség sugárúton. A TASZSZ orosz hírügynökség helyszíni beszámolója szerint a helyzet összességében békés volt.
A fehéroroszországi tüntetések augusztus 9. óta tartanak, amikor Aljakszandr Lukasenka megszerezte sorban a hatodik államfői mandátumát.
Az egykori téeszelnök a hivatalos adatok szerint a szavaztok 80 százalékával győzött az elnökválasztáson. Az ellenzék szerint a minszki vezetés elcsalta a választást. A szavazatok újraszámlálásának követelésére ezrek vonultak az utcára országszerte.
A megmozdulások annak ellenére folytatódtak, hogy a rendőrség brutálisan reagált. A választásokat követő négy napban mintegy hétezer embert vettek őrizetbe, könnygáz- és hanggránátokkat, valamint gumilövedékeket vetettek be. Legalább két tüntető meghalt.
Koordinációs tanácsot alakít az ellenzék
A testületet, amelyben a civil társadalom képviselői is részt vennének, még kedden megalakul – közölte a fehérorosz ellenzék egyik szóvivője a dpa német hírügynökséggel. A pontos időpont és a helyszín egyelőre nem ismert. A tanács célja a békés hatalomátadás biztosítása.
A testület létrehozását Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki elnökjelölt javasolta. A Litvániában tartózkodó Cihanouszkaja hétfőn egy videoüzenetben kijelentette, készen áll, hogy vállalja a felelősséget és vezesse Fehéroroszországot. Mint mondta, Luksenka 26 éve hazugságokkal és félelemmel kormányozza az országot.
Az EU a választási csalások gyanúja és a békés tüntetők elleni brutális karhatalmi fellépés miatt célzott szankciókat tervez Lukasenka hatalmi apparátusával szemben.
Kedden is voltak tüntetések az állami üzemekben, igaz ezek száma alacsonyabb volt, mint az előző napokban. Értesülések szerint a dolgozókat megfélemlítették, hogy ne vegyenek részt a Lukasenka elleni megmozdulásokon, azzal fenyegették őket, hogy különben elveszítik munkahelyüket. Az ellenzék segítséget ígért az egzisztenciájukat féltő sztrájkolóknak egy szolidaritási alapból.
EU vs. Oroszország
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke kedden telefonon egyeztetett Vlagyimir Putyin orosz államfővel az egyre súlyosbodó fehérorosz helyzetről.
„Csakis békés és minden felet érintő eszmecsere útján lehet megoldani a válságot Fehéroroszországban”
– közölte Michel a telefonbeszélgetést követő Twitter-üzenetében.
A nap folyamán a francia elnök is egyeztetett orosz hivatali partnerével. Az Elysée-palota tájékoztatása szerint Emmanuel Macron szintén a tárgyalások és a politikai párbeszéd fontosságát hangsúlyozta a fehérorosz válság kapcsán.
Macron kiemelte az Európai Unió konstruktív szerepét a feszültség csökkentésében, kiemelve, hogy Franciaország a német kancellárral és az Európai Tanáccsal együttműködik annak érdekében, hogy mielőbb politikai megoldást találjanak a helyzetre.
Angela Merkel német kancellár is telefonon egyeztetett Vlagyimir Putyin orosz államfővel a Fehéroroszországban az elnökválasztás után kialakult belpolitikai válságról – közölte a kancellár szóvivője.
Steffen Seibert közleménye szerint Angela Merkel a megbeszélésen „aláhúzta, hogy a fehéroroszországi kormánynak nem szabad erőszakot alkalmaznia a békés tüntetőkkel szemben, haladéktalanul szabadon kell bocsátania a politikai foglyokat és a válság megoldása érdekében nemzeti párbeszédet kell kezdenie az ellenzékkel és a társadalommal”.
A Kreml tájékoztatása szerint Putyin elfogadhatatlannak nevezett bármilyen beavatkozást a fehérorosz belügyekbe.
Szerdán az EU-tagállamok vezetői videokonferencia keretében tárgyalnak az augusztus 9-i fehéroroszországi elnökválasztás után kialakult krízisről. A résztvevők várhatóan döntenek a már előkészített szankciókról, és közös üzenetet küldenek a moszkvai vezetésnek, amelyben az orosz beavatkozás elkerülésére szólítanak fel.
Az Állam legfontosabb feladata védenie az ország és állampolgárainak biztonságát a belsö és külsö ellenségtöl….Fehéroroszország állampolgárai egyedül határozzák meg a rendszerellenes akciójukkal – akár forradalom vagy államcsiny uton a rendszerváltozást…Ennek a társadalmi rendbontasnak , amit az állitólagos elnökjelölt szavazás eredmény hamisitás az okozata , nemzetközi megfigyelök jelenlétében az esetleges ujválasztással lehet lefékezni a tömegharagot kormánya ellen., ha valóban kétségbevonható a leadott szavazatok jogossultsága …
Katonák a htáron… Elterelés a belső gondok miatt! Csak ennyi! A döglött kutya sem akarja megtámadni őket, csak ez a diktátor a végsőkig ki akar tartani, pedig a népnek, úgy néz ki qurvára elege van e tábornoki maskarába öltöztetet diktátorból.
A baj csupán az, hogy szegény fehéroroszok azt hiszik, hogy demokratikus úton, a demokrácia módszereivel le tudnak váltani egy diktátort! (választások útján) A demokratikus változások csak akkor indulhatnak meg egy országban, ha a diktátorral hasonló módon járnak el, mint tették azt a
Románok a 80′-as évek végén! – Legyen szó bármelyik országról!
Mit ugrál az EU? Van elég belső kisebbségi problémája. Ott pont azt csinálják mint Lukasenko a hazájában. Csak másoknál megy az okoskodás.
ostoba vagy.
Kapd be!
ostoba buzi vagy..te kis csini fiúka ..
Az te vagy. Te kezdtél élből piszkálódni. A cikkről írj véleményt ne engem becézgess!
a cikkhez való hozzászólásod kommenteltem langyika ostoba abortuszmaradvány..
Kedves édesanyád zakkant fia.
Miért írják a diktátor nevét Lukasenka-nak? A név végén „o” van (oroszban), és így használja az angol nyelvű sajtó.
Ki írja még így ezt a nevet, az MTI hírein kívül?
Алякса́ндр Рыго́равіч Лукашэ́нка
בסדר
Megadom magam. Ide másolok a Wikipédiából (de figyelembe ajánlom az utolsó megjegyzést, eszerint viselkedik az idegen nyelvű sajtó is, amennyire – korlátoltan – meg tudom ítélni.
Alexander Grigoryevich Lukashenko or Alyaksandr Ryhoravich Lukashenka (Belarusian: Алякса́ндр Рыго́равіч Лукашэ́нка, … Russian: Алекса́ндр Григо́рьевич Лукаше́нко…
….
This name uses Eastern Slavic naming customs; the patronymic is Grigoryevich and the family name is Lukashenko.
Na találtam egy egész jó írást ami elmagyarázza ezt az egészet
http://bircahang.org/belarusz-nevek/
Jó cikk, tanultam belőle. Kösz.
Ha rendszerváltást akarnak, akkor ideje nekiállni…. Ha meg kevesek hozzá akkor coki van. Hamar ki fog derülni mekkora az ellenzék támogatottsága és akkor végre tovább lehetne lépni. Mondjuk ha Ukrajnára néznek, az pont elég erős érv az ellen, hogy a nyugati stílusú „demokrácia” karjaiba vessék magukat.