„Reméljük, legalább a világ többi országa számára ez tanulság lehet az elkövetkező időkre, hogy a vírus még nagyon is itt van velünk. A jó hír az, hogy még nincs késő, nem indultak be visszafordíthatatlan folyamatok” – állítja Izrael magyarországi nagykövete, Yacov Hadas-Handelsman, akit arról kérdeztünk, mi ment mellé országa válságkezelésében. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy tulajdonképpen mire lesz jó Ciszjordánia 30 százalékának az annektálása. Interjúnk.
Nagykövet úr, ön május végén, a Külügyi és Külgazdasági Intézet online fórumán még sikeresnek nevezte a koronavírus okozta válság kezelését hazájában, egyrészt az intézkedések gyorsaságának, másrészt szigorúságuknak köszönhetően. Mára viszont kiderült, hogy Izraelt súlyosan érinti a második hullám, a kormány kénytelen folyamatosan új szigorításokat bevezetni. Hol hibáztak, túl korán engedték a nyitást?
Nehéz megmondani, sok mindent még mi sem látunk világosan. Az biztos, hogy valóban túl hamar álltunk vissza az élet rendes kerékvágásába. Ehhez még hozzájön, hogy az izraeli nem éppen a világ legfegyelmezettebb népe.
Sokak szerint például az iskolákat sem kellett volna még megnyitni.
Persze, ez része az elhibázott, túl korai visszaállásnak. Aztán jött a nagy forróság, és az emberek azt mondták, az iskolák zsúfolt termeiben nem kell maszkot viselni. Ez egy spirál, a gyerekek ugyan nem fertőződnek meg, de hazamennek, és megfertőzik a szüleiket, nagyszüleiket. Reméljük, legalább a világ többi országa számára ez tanulság lehet az elkövetkező időkre, hogy a vírus még nagyon is itt van velünk. Magyarországon és máshol is. Ne becsüljék alá.
Izraelben az a kritika is hallható volt, hogy a politika túlságosan önmagával volt elfoglalva, tehát hogy az új nemzeti egységkormány nem figyelt eléggé oda a vírusügyi fejleményekre.
Nézze, minden összefügg a politikával, bármilyen összetételű is egy ország kormányzata. Volt aki drámaian kijelentette, Izrael elvesztette a harcot a járvánnyal szemben, elvesztette a kontrollt saját sorsa felett a következő évtizedre. Ezt nagyon másképp látom. A jó hír az, hogy még nincs késő, dacára annak, hogy a vírus még velünk van. Nem indultak be visszafordíthatatlan folyamatok.
Említett beszédében ön arról is szólt, hogy az izraeli kormány nagy hangsúlyt fektet az ortodox és az arab közösségek védelmére. Ezt hogyan képzeljük el? Izrael (és New York) ultraortodox közösségei sokszor kifejezetten fegyelmezetlen magatartásukkal hívták fel magukra a figyelmet.
Most már jobban figyelnek, de valóban, az egymáshoz való közelség kulcskérdés. Az ultraortodox és az arab közösségek is döntően nagy családokban, viszont sokszor kis lakásokban élnek. Ha tizenkét-tizennégy gyerekkel élsz 70 négyzetméteren, az bizony problémát jelent. Pláne, ha valaki nem hajlandó együttműködni, például azt hallottam, az egyik jesiva vezetője kifejezetten megtiltotta a tanulóknak a korona-tesztelést. Ha ez igaz, akkor ez az ember bűnöző.
Ezek tehát olyan közösségek, amelyeknek el kell nyerni a bizalmát ahhoz, hogy segíteni tudjunk. És első körben ez még sikerült is. Megrendítő volt látni a tévében, ahogy katonáink segítettek az ultraortodox közösségeknek Bnei Brak-ban és másutt. Meg azt is, ahogyan az arabok üdvözölték a katonáinkat a falvaikban.
Mi kell az izraeli arab közösségek bizalmának elnyeréséhez? Elfogadják például az izraeli hatóságok autoritását, felhívásait?
Ez természetes, hiszen Izrael az ő hazájuk is. Mutatták a tévében, hogy Galileában, az egyik északi arab faluban a helyiek süteményeket osztogattak az őket segítő katonáknak. Ráadásul az akció szervezője az egyik legszélsőségesebb izraeli arab párt tagja volt, egy olyan párté, amely még Izrael zsidó jellegét is tagadja. A stáb megkérdezte tőle, miért csinálja, hát nem a „megszálló hadsereget” ünnepli? Erre azt mondta, lehet, hogy Ciszjordániában megszálló hadsereg, de itt ez nem megszállás, itt a mi gyerekeinkről, a mi életünkről van szó.
A vírus első hullámánál két dologtól féltünk: a peszáchtól és a ramadántól. Mindkét ünnep, a zsidó és a muszlim is, az együttlétről, a nagy családokról szól.
A zsidók ilyenkor egy hétig, a muszlimok egy egész hónapig egymást látogatják, ők ráadásul nem naponta ötször, hanem nyolcszor mennek a mecsetbe. Nagyon féltünk a tömeges fertőzéstől, de szerencsére a politikai és vallási vezetőik kiadták, hogy be kell zárni a mecseteket, mindenkinek otthon kell maradnia a böjt után. Ilyen a keresztes háborúk óta nem volt.
Koronavírus ügyben volt kooperáció a palesztinokkal? Azért kérdezem, mert néhány hete Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke kijelentette, az annektálás elleni tiltakozásul teljesen beszünteti az együttműködést az izraeliekkel, még nemzetbiztonsági szinten is.
Volt kooperáció. Az egy dolog, hogy mit mondanak a vezetőik, attól még természetesen volt együttműködés velük. Még Gáza ügyében is együttműködtünk a palesztinokkal, megengedtük a Hamásznak, hogy a vírus megfékezésével kapcsolatos minden szükséges lépést megtegyen. Izraelnek nem érdeke, hogy a járvány még ott is elterjedjen. Az mindenkit veszélyeztetne.
Ezért is engedik, hogy Katar dollármilliókat osztogasson a Hamász uralta Gázai övezetben?
A katari pénzek még jóval a vírus előtt elkezdtek áramlani oda. Nincs erről pontos információm, de kétlem, hogy a vírussal függenének össze. De mi is figyelünk a gázaiak helyzetére: ha a szomszédom boldogtalannak érzi magát, akkor az én boldogságom is veszélyben forog. Senkinek sem érdeke, nekünk sem segít, ha mi boldogságban éljünk, ők pedig teljes kilátástalanságban. Úgyhogy ebben a kérdésben együttműködtek velünk, és biztos vagyok benne, hogy ez még most is tart.
Az Izraelben végzett palesztin munka például jelentős jövedelemforrása a gazdaságuknak. Ez azt jelenti, hogy sokan reggel átjönnek Izraelbe, este pedig visszamennek a saját otthonaikba. Mint a soproni magyarok, akik bejárnak Parndorfba. A koronavírus miatt pedig megengedtük nekik, hogy ott is aludjanak, izraeli szállodákban ha legalább három hétig Izraelben maradnak. Azt akartuk, csökkenjen a fertőzés veszélye.
Hamarosan, ha az amerikaiak is úgy látják jónak, Izrael annektálhatja a ciszjordániai területek 30 százalékát. Nagy a nemzetközi tiltakozás, Izrael viszont mintha ismét képtelen lenne elmagyarázni a világnak, mit miért csinál. Pontosan mire jó az annektálás?
Nem olyan nehéz megérteni azért az álláspontunkat, ha valaki kész összevetni a véleményét a tényekkel. A tények pedig a következők, ezt volt külügyi vezetőként is tanúsíthatom, hiszen ott voltam néhány tárgyaláson: a palesztinok eddig minden lehetőséget elvetettek, ami lehetővé tette volna a kétállami megoldást. Utoljára 2014-ben, amikor Obama elnök és John Kerry külügyminiszter felrajzoltak egy térképet, Netanjahu azt mondta, „igen, de…”, Abbásztól viszont máig várjuk a választ. És ezt nem először tette.
Dehogynem válaszolt. Nemet mondott.
Jó, próbáltam belekapaszodni a semmilyen válasz nyújtotta apró jogi lehetőségbe, de persze, ez valóban nemet jelent. A zsidó és arab állam létrehozásáról döntő ENSZ-határozatra Ben Gurion igent mondott, holott nem volt vele teljesen elégedett, az arabok pedig már akkor is nemet mondtak. Ugyanez volt a helyzet az annapolisi folyamatban, ezt láttuk Ehud Barak miniszterelnöksége idején a stockholmi folyamatban, amikor elkezdődött az intifáda.
Szokássá tették, hogy mindig abban a pillanatban tűnnek el, amikor nehéz döntéseket kellene hozniuk. Soha nem mulasztanak el elmulasztani egy alkalmat.
Ezt értem, de önöknek végül is mi szükségük van az annektálásra?
Mindjárt rátérek. Trumpot és az „évszázad béketervét” ugye bojkottálják a palesztinok, mert átrakatta az amerikai nagykövetséget Jeruzsálembe, anélkül, hogy ez bármilyen módon kihatna a békefolyamatra. Nem értik, hogy a status quo nem segít nekik. Nekünk sem igazán, de nekik még kevésbé. Trump béketervét már úgy utasították el, hogy el sem olvasták.
Az annektálás része egy nagyobb tervnek, amelynek része az is, hogy a palesztinok létrehozhatják a saját államukat. Demilitarizált állam lesz, amelynek biztonságát Izrael garantálja, de saját államuk lesz. De ez hosszú út, valahol el kéne kezdeni – és nem érdekli őket.
A világ pedig elfelejti, amire nem kényelmes emlékeznie. 2005-ben Saron miniszterelnök igen bátran úgy döntött, hogy Izrael egyoldalúan kivonul a Gázai-övezetből. A társadalmunkban a sebek a mai napig nem gyógyultak be, erőszakkal kellett kivonni onnan azokat a telepeseket, akik a kormány jóváhagyásával mentek oda. Ezt Saron ajándéknak szánta a palesztinoknak, emlékszünk, mi volt a válasz. Jöttek a gázai palesztin választások, a Fatah közömbös volt, úgyhogy nyert a Hamász meg a terrorizmus.
Ez világos, de a palesztinok nem nagyon tehetnek mást, mint elutasítani a béketervet. Ők Kelet-Jeruzsálemet akarják fővárosnak, arra valószínűleg nem válasz az, hogy egy Jeruzsálemtől keletre fekvő kis porfészket kinevezünk Kelet-Jeruzsálemnek, hogy akkor ez lesz a fővárosotok.
Először is ez nem Trump ötlete volt, a javaslat még az oslói folyamatra nyúlik vissza. Ha elmegy Kelet-Jeruzsálem Abu Tor városrészébe, látni fog egy nagy, 1994-95-ben felhúzott épületet: ez lett volna a palesztin parlament épülete. Énszerintem ez már nem Jeruzsálem, az arab álláspont szerint még igen. A zsidó és a palesztin térképészek mást értenek Jeruzsálemen. Ez tehát régi javaslat, mindkét fél Jeruzsálemről beszélhetne úgy, hogy nem mondanak ellent egymásnak.
Mi lesz, ha Abbász beváltja a fenyegetését, és feloszlatja a Palesztin Hatóságot?
A Palesztin Hatóság az izraeliek támogatása nélkül nem is létezne, öt perc alatt végezne velük a Hamász, ahogy tette Gázában.
Lehet, hogy megpróbálkozik ezzel de nem hiszem. Nem akar politikai öngyilkosságpot elkövetni. Az arab világ is egyre idegenebbül figyeli a palesztinok állandó nemet mondását. Úgyhogy azt gondolom, üres pisztollyal nem érdemes senkit se fenyegetni.
És attól nem félnek, hogy a Hamász és a Fatah most félreteszik az ellentéteiket és szövetségre lépnek Izrael ellen, a tervezett lépések megakadályozására, ahogy beígérték?
Ők egymást jobban gyűlölik, mint ahogy minket gyűlölnek. Térségünk keserű tapasztalata, hogy ha feladsz egy területet vagy engedményeket teszel, akkor azt a másik fél nem az erős fél gesztusaként, hanem gyengeségként értelmezi. Ez a mi problémánk, és a világ nem érti.
Az annektálásra visszatérve: miről van itt pontosan szó, mire ad ez választ? Egy mai, akut izraeli nemzetbiztonsági problémára, vagy egy jövőbeni kétállami megoldás megalapozása a cél vele?
Mindkettő. Ugyanakkor a lépés még nem határoz meg semmit. Nem tudom, mi fog történni a közeljövőben, nagyon úgy tűnik, hogy Izrael most más dolgokkal van elfoglalva. De az egyértelmű, hogy Ciszjordánia arab részei nem kerülnek vissza, illetve nem kerülnek át a palesztin területekhez. Jogilag nem is palesztin, hanem vitatott területről beszélünk, amely soha nem volt része a korábbi Palesztinának, ilyen nevű ország soha nem is létezett.
A nemzetközi joggal nem ütközik a lépésünk, hiszen ez vitatott státusú terület. A térkép sem változik, hiszen olyan területek kerülnek Izraelhez, amelyet izraeliek tízezrei laknak, maguk a palesztinok sem gondolják, hogy ezek az ő területeik lesznek.
Ők természetesen megfelelő területi kompenzálást fognak kapni. Izrael főleg szimbolikus lépésnek tekinti az annektálást, a másik fél számára lényegesen többről van szó. De a nap végén, ha majd sikerül békemegállapodást kötnünk, és tényleg létrejön a két nemzetállam, ez izraeli terület lesz.
Mi a helyzet a Jordán völgyével? A jordán király közölte, hogy ennek a résznek az annektálása gyakorlatilag lekerült napirendről.
Azt gondolom, hogy ha lesz végső megállapodás, akkor a minimális elvárás a térséggel kapcsolatban az, hogy demilitarizált legyen. Még akkor is lehet, hogy annektálva lesz, de többféle megoldás elképzelhető. De ne vesszünk el a részletekben, sok fejlemény nem jósolható előre. Alkufolyamatról, adok-kapokról beszélünk – de egyelőre még se adok, se kapok nem történt. A vírus amúgy is felülírta az izraeli-palesztin konfliktus megoldásának vagy az annektálás sürgősségét.
Ami Jordániát illeti, ez a két ország közül az egyik, amellyel Izraelnek békeszerződése van, veszély eddig sem fenyegette önöket az ő részükről. És hát évtizedekig egész jól megvoltak térképen rögzített fix keleti határok nélkül.
Igen, de a Közel-Kelet nagyon gyorsan változik, hamar törékennyé válhat a térség. Az arab világ egyre inkább rájön arra, hogy nem Izrael jelenti számukra a problémát, hanem vannak más fenyegetések: az Iszlám Állam, az al-Kaida, és főleg Irán. Úgyhogy előbb-utóbb muszáj megoldást találnunk, hiszen a biztonság az első. Ez mindennek a lényege.
Seres László összes cikkét elolvashatja itt.
Dehogy írta felül… de kifogást mindig mindenre lehet találni.
Vedd figyelembe, hogy a preferencia sorrendben az elso helyen mi is all Bibinel? (Emlekeztetlek, hogy vasarnap reggel kezdodnek a targyalasok.) Es ami az utobbi napokban tortenik, az nem ad sok optimizmusra okot a Nagy Varazslonak. Valahogy most nem jottek be a trukkok. Es lehet barmilyen fontos az annektalas, vannak fontosabb dolgok. A Bibi mellett tuntetok legfobb erve mindig az, hogy pezsgo ide, szivarok oda, meg a tobbi, de a gazdasag szarnyal, es soha nem volt ilyen jo 10 eve az orszagnak. Na, most ennek annyi. Eddig minden Bibi ellenes tuntetesre megerkeztek a Bibi mellettiek. Mostanaban tizezrek tuntetnek, egesz ejszaka megy a balhe a rezidenciaja mellett, es senki nem tuntet mellette. A baj csak az, ahogy azt a HaArecben irja ma reggel Nehamia Straszler, hogy Bibi „befejezte”, de minket is magaval rant a melybe.
Meg csak annyit, hogy legyunk szerenyek: az annektalast Bibi csak a „fonok” engedelyevel kezdheti, es most annak is megvan a maga baja. Errol valahogy megfeledkezett Handelsman ur.
Most képzeljük el, hogy Ben-Gurion annak idején elhalasztja Izrael függetlenségét a maláriára hivatkozva. Lényegében ennyire hiteles az, amikor most valaki a koronavírusra hivatkozik azért, amiért nem terjeszti ki a szuverenitást a C terület egyes részeire. Hova tovább, még akár azt is mondhatnánk, hogy ez a járvány tökéletes figyelemelterelés lett volna.
A főnök engedélyére várás is egy érdekes dolog, ugyanis a legnagyobb és legjobb döntéseit Izrael mindig egyedül, sokszor a többség és az USA rosszallása ellenére lépte meg. Fordítva is igaz, mert a legrosszabb és legfájdalmasabb hibáit Izrael leginkább külső nyomásra követte el.
Egyébként azt sem értem, hogy aki tüntet, az most miért tüntet? Ahogy mondod, Bibi vasárnap bíróság elé áll, akkor most ez nem elég nekik? Vagy most a bíróságnak üzennek ezzel, hogy siessenek és ítéljék el Bibit? Vagy azért tüntetnek, hogy mondjon le Bibi? Azután, hogy másfél évnyi szenvedés és három szavazás után nagy nehezen létrejött egy egységkormány? Mondjuk akik a gazdasági nehézségeik miatt tüntetnek, azt még tán meg is értem, végtére ott egyértelmű az üzenet.
A gazdaság érthető, hogy visszaesett a járvány következtében, bár egyre nagyobb problémákat jelent a rossz gazdaságpolitikai intézkedések és a túlzó korlátozóintézkedések sora. Ezért valóban részben Bibit terheli a felelősség, a legutóbbi döntésével, hogy mindenkinek adnak pénzt, pedig abszolút nem értek egyet.
Kezdjuk azzal, hogy a fuggetlenseg kikialtasat osszehasonlitani egy zavaros (meg terkepek sincsenek) annektalassal, sulyos aranyvesztes. Tovabba Ben Guriont osszehasonlitani Bibivel, enyhe tulzas. Ben Gurion (Begin, Samir, stb.) szereny ember volt, talan lattad a lakast es a barakkot, ahol elt, es az egyetlen dolog, ami erdekelte, az IZRAEL, igy nagybetukkel. Mint irtam, mar egy ideje Netanyahu preferencia listajat a bortontol valo menekules vezeti, ennek rendeli ala minden mondatat, minden szavat. Eleinte jol mentek a dolgok, minden este megjelent a TV-ben, foidoben, kis kesessel, hogy fokozza a feszultseget, es elmagyarazta, hogy mi (Bibi) vagyunk a legjobbak a vilagon, nincs meg egy olyan bolcs vezer, mint o. Es ez a mitosz egyszerre eltunt, az emberek elvesztik az allasukat, nem tudjak fizetni a lakbert, a diakok, akik nyaron kerestek meg a tandijat, nem tudnak beiratkozni az egyetemre, ha a szulok szegenyek, stb. A tuntetes tomegei nem a „csak ne Bibi” tarsasag, hanem etterem tulajok, szineszek, es sorolhatnam meg kik nem dolgoznak mar honapok ota. Es akkor ez a zseni bepanikolt, es elkezdte a penzt szorni a tuntetokre. Errol nem sokat beszelnek, de nem azert kap mindenki, mert Bibi hulye, hanem mert az adatbazisbol nem tudjak eleg gyorsan kibogaraszni, kinek is van igazan szuksege a segitsegre. Persze, amikor arra hivatkozik, hogy a burokracia, az „irodak” a hibasak, akkor megkerdezik, hogy ki is a fonokuk mar 10 eve? Szoval jobb hijan csak ugy tud gyorsan penzt szorni a tomegbe, ha mindenki kap. Ezen meg en is elkepedtem, mert nekem semmi szuksegem nincs a segitsegere, nekem nem csokkent a jovedelmem, de azert hozzamvagnak 1500 sekelt. Jellemzo, hogy azonnal alakultak csoportok, akik gyujtest kezdtek a magamfajtaktol a raszoruloknak, es pillanatok alatt szazezrek gyultek ossze.
A kerdesedre valaszolva: a tuntetesek azert kezdodtek, es folytatodnak, mert Bibi ezelott 2 hettel megigert valami segitseget, ami jo ideig egyaltalan nem jelent meg a bankszamlakon, es utana sokkal kevesebb, mint amit igert. Szoval gazdasagi tuntetesek voltak, amihez lelkesen csatlakozott a Bibi ellenes tarsasag, es ma mar nehez kulonbseget tenni. Azzal ma mar a lakossag tobbsege egyetert (a kozvelemeny kutatasok szerint), hogy a valsagot nagyon rosszul kezeltek. A legsulyosabb hiba az volt, hogy a valsagkezeles iranyitasat nem a hadseregnek, a „hatorszagi parancsnoksagnak” adtak, akiknek ez a szakmajuk, es mar nehany haboruban gyakorlatot szereztek. Bibi azt hitte, amig sikertortenet volt, hogy ebbol oriasi politikai toket kovacsolhat, es persze a miniszterei is. Es erre beutott a krach, Bibi kapkod, mint Bernat a menkube, de meg rohogni sincs rajta kedvunk, mert az egesz orszag szenved. Cahi Hanegbi kozolte egy riportban, hogy az a mese, hogy az embereknek nincs mit enni, hulye blabla. Na, ez volt az elso vodor olaj a tuzre. Jellemzo a vilagra, hogy Bibi sztarugyvedje felmondott, mert nem kaphatja meg a 10 millio sekeles ajandekot, es ugyebar Mohamed koporsojat sem oriztek ingyen. Most szeretnek legy lenni a Balfourban a falon, amikor Sarahval es Jairral megbeszelik a jovot.
Te az arányok állásáról beszélsz most 2020. július 17-én, az én hipotézisem viszont arra vonatkozott, hogy akkor és ott Ben-Gurion mit „tett volna ha”. Ugye a maláriás szakemberek a majdani szaklapokban még arról értekeztek, hogy Eretz Yisrael malária helyzete „reménytelen” és hogy soha nem fogják tudni véglegesen felszámolni a kórságot. Ennek ellenére mint tudjuk, a 60′-as években mégis sikerrel jártak hála Israel Jacob Kligler munkásságának. Tehát meglehet, hogy igazad van az arányok tekintetében a mai napig, de ez nem jelenti azt, hogy ez nem változhat. Ha pl a jövőben Izraelt azért pusztítják majd el, mert nem voltak megfelelően védhető határai Jordánia felől, akkor az aránypár meg fog fordulni. Nem mondom hogy ez lesz, sőt, igen valószínűtlen hogy ez bekövetkezzék, de zárójelben ezt azért tegyük hozzá.
És lényegét tekintve egyetértünk, mivel szerinted is csak szemfényvesztés volt minden, ami a hekhalat ribonut körül forog.
Szerintem az összes létező kormány elcseszte az intézkedéseket, mivel szerintem indokolatlan mértékben ölték le a gazdaságot szánt szándékkal abból az igen kérdéses okból kifolyólag, hogy „megállítsák a vírust”, holott mindezt lényegében hasra ütésre alapozott tanácsokra tették. Az adatok és az abból készült modellek ezer sebből véreztek, és valahol egyenesen halálos intézkedéseket hoztak, amelyekben semmi de semmi logika nem volt, nem hogy utólag, de még akkor sem, amikor azt kitalálták. A pénz szórása eszetlenül szintén egy baromság, inkább adócsökkentéseket, adóeltörléseket és adóhaladékokat kellett volna indítani. Esetleg kamattámogatott személyi hiteleket lehetett volna rendelkezésre bocsátani.
Ezt valóban elcseszte Bibi… 🙂
A fuggetlenseg kikialtasa valoban most vagy soha helyzet volt. Ezt probaltak az annektalasra is rahuzni, de ez hulyeseg. A Jordan volgyet megszallva tartjuk tobb, mint 50 eve. Mindenki elegedett, a Jordanok, Izrael es a vilag. Senkit nem zavar, jo ez igy. Egyszer, valami bekeszerzodesben rendezni lehet a statuszat.
A „JOS”-ban elo felmillio izraeli mar sokkal komolyabb gond, azt valoban rendezni kell, es erre voltak a beketargyalasok, amik nem igazan sikerultek. Trump a sajat modszerevel akarta ujraeleszteni a dolgot, es en orultem az otletenek, a provokacionak, fenyegetesnek, a tobbi arab allam beszervezesenek, talan ez megijeszti ezt a seggfej Abbaszt. De a mi jobboldalunk, csak azokat a lapokat olvastak el a tervbol, ami nekik tetszett, a tobbirol nem akarnak tudomast venni. Ezt a miniszterelnok nem tehette, csak valasztasi handabandanak hasznalhatta. De te is bedoltel ennek.
A korona kezelese nagyon problemas, mert ilyen szarral nem allt szemben a vilag mar vagy 100 eve. De Izraelnek, ellentetben sok mas orszaggal, van egy erre felkeszult szerve, a hatorszagi parancsnoksag. Politikamentesen, csak a szakertokre hallgatva, csinalhattak volna a dolgukat. De Bibi nem engedte, mert eleinte Benet, aztan Ganz volt a hadugyminiszter. Verstanden?
Annyira nem hülyeség, ugyanis mindenki tudja, hogy még egy ilyen elnöke nem lesz az USA-nak, talán már év végén sem. Az is biztos, hogy a bipartizán támogatás oda lett, a Demokrata Párt pedig sodródik szél-balra az Izrael-gyűlölet mocsarába. No nem mintha a világ eddig olyan bőkezűen bánt volna Izraellel, na de képzeljük el mi lesz akkor, ha még az a maradék támogatása is odaveszik.
Nem mindenki ért egyet azzal baloldalon sem, hogy a status quo megfelel. Te most ezt mondod, de nem „mindenkinek” jó. Félre ne értsd, nekem aztán tök mindegy, az idő végtére is Izraelnek dolgozik, és valóban még mindig azt vallom, hogy jobb a status quo is mint egy új terrorfészek a keleti határon. Azonban rendezni a jogi helyzetét a zsidó lakta településeknek teljesen észszerű és kívánatos dolog lett volna. Sajnos úgy tűnik, hogy ez a történelmi esély odalett.
Én nem dőltem be semminek, bár azzal talán megvádolhatsz, hogy szelektíven olvastam a tervet. Én úgy gondolom, mivel év elején még erről volt szó, hogy a szuverenitás kiterjesztése meg kellett volna hogy történjen ellenajánlat és tárgyalási hajlam hiányában is. A narratíva csupán hónapokkal később puhult fel oda, hogy ebbe a araboknak is bele KELL egyeznie, erről ugyanis szó nem volt az elején. Pont ez volt a lényege a tervnek: vagy tárgyalnak és lesz beleszólásuk a dolgokba VAGY nem tárgyalnak, és még annyi beleszólásuk sem lett volna, mint azelőtt. Reméltem persze az, hogy az ellenlábasok nem fognak győzni, de ettől függetlenül még tisztában voltam az esélyekkel, így nem lepett meg a győzelmük.
A jobboldalt pedig felesleges kiemelni, mert ők legalább elolvasták a tervet. A baloldal kollektív reakciója az volt, hogy ez elfogadhatatlan, mert Trump. Ha kellett, akkor megmagyarázták a legkacifántosabb logikai bukfencekkel, mert ennek csak az dőlt be, aki nem ért a térség történetéhez.
A korona kapcsán egyetértünk, mármint abban, hogy nem kezelte jól.
Nem tudom, mi nalad a baloldal. Mert a jobboldal szerint mindenki, aki nem Bibi, vagy szelsojobb, az baloldal. Tehat Lapid, Ganz, Bugi, Liberman es sorolhatnam tovabb, mind baloldal. Ez persze hulyeseg, es az a kozep, amirol beszelek, szinten ellenezte, hogy fejjel menjunk a falnak. De ez meddo vita, a katonai szakertok szerint is fontosak a megszallt teruletek, de annektalas nelkul is megfelelnek a celnak. Akinek valoban fontos (nem ideologiailag), az a teruleteken elo felmillio. Es a telepesek is abban latjak az azonnali elonyt, hogy sokkal konnyebb lenne epitesi engedelyeket kapni egy (esetleg korrupt) polgari hatosagtol, mint a katonai kormanyzastol. De ne teregessuk a szennyest.
Bele kell torodnunk abba, hogy a palesztinokkal nem sok remeny van a megegyezesre (mondjuk nulla), az annektalas pedig, azon tul, hogy az egesz vilagot bosziti, rengeteg, meg a mainal is sulyosabb problemat okozna. Mit csinalsz az annektalt arabokkal? Mit csinalsz a nem annektalt telepesekkel? Mit csinalsz a nem annektalt palesztin teruletekkel? Bantusztanokat?
A felsoroltak közül Lieberman és Ya’alon jobboldali, tehát nem tekintek mindenki baloldalinak. Nem is ezen van a lényeg, szerintem felesleges ebből oldalazós kérdést csinálni, én csak arra reflektáltam, hogy te említetted meg a jobboldalt (és csak őket) előzőleg. És igaz az, hogy a baloldalon legtöbben el se olvasták a Trump tervet (vagy Kushner tervet, kinek mi).
Nem értek egyet abban, hogy csak korrupció eredménye lehetne a gyorsított eljárás. Pont hogy azért javulna a jogi helyzete az ott élőknek, mert nem a katonás fennhatósága alá tartoznának.
Én aztán beletörődtem abba hogy az arabokkal nem lehet megegyezni, pontosan ezért támogatom az „egyoldalú” lépésnek titulált szuverenitás kiterjesztését. Ha nem értenék egyet ezzel, akkor várnám a sült galambot továbbra is. És persze amit egyoldalúnak hív a közvélemény, az valójából 100-70-50 év utáni hiábavaló kérlelés eredménye.
Az „egész világ” engem azért nem érdekel, mert ebben semmi új nincs. A zsidóság puszta léte az egész világot bőszítette, és bőszíti a mai napig, ettől azért nem kell a tengernek menni. Szintén az egész (arab) világot bőszítette Izrael születése és tündöklése, de ez sem zavar engem túlságosan. Az egész világot, még az USA-t is zavarta az, amikor a Chiraq bácsi ajándékát, az Osiraq reaktort Izrael üzemen kívül helyezte Irakban. Kígyót békát köptek úgy, hogy pár évvel később már amerikai bakancsok taposták Mezopotámia homokját. Zavarta a világot az is, amikor Izrael nem vonult ki Gázából, most pedig az zavarja őket, hogy miért tartja embargó alatt a terrorfészket. A világnak tehát jól láthatjuk, hogy soha semmi nem jó, ha a zsidókról vagy Izraelről van szó… 🙂
Mi az, hogy mit csinálsz az annektált arabokkal? Azon arabok, akik a C terület azon részén élnek, amely Izraelhez került volna, azok választhatnak a tartózkodási engedély és az állampolgársághoz vezető procedúra között, pontosan úgy, mint ahogyan a jeruzsálemi arabok is ezt megtehették. Egyébiránt alig lett volna arab Hebron kivételével, akik a tervben szereplő területeken „ragadtak” volna, igaz, mint tudjuk, legtöbbjük foggal-körömmel küzdöttek volna az izraeli útlevélért. Ennek ellenére ez nem jótékonyság, tehát csak nagyon kevesen lettek volna a határon belül, legtöbben maradtak volna a területeken, pont ott ahol most is. Ahogyan Bennett mondta: a lehető legnagyobb területet leválasztva, a lehető legkevesebb arab lakta részekkel.
Én nem mondom azt, hogy a Trump terv teljes egészé realizálni kellett volna, így az olyan részletkérdésekkel mint a kint maradt zsidó települések nem foglalkozom. Bőven elég lett volna első körben a folytatólagos C terület zsidó lakta részeire kiterjeszteni a szuverenitást, a Jordán-völggyel egyetemben. Hogy aztán az apróbb egymásba ékelődésekkel mi lett volna, azt ideális esetben valóban tárgyalások útján kellett volna rendezni.
A bantusztán megnevezés teljességgel téves, sosem lennének azok, még akkor sem, ha fizikai értelemben véve lennének nem-folytatólagos zárvány települések.
„Én nem mondom azt, hogy…”
Szoval mar te is alkudozol, mint a viccban. Alkudozni en is hajlando vagyok, meg a Merec is. Es nincs az az izraeli, aki ne szeretne, ha a hatarmenti teruleteket csatlakoztatnank. Sot, a legtobb izraeli azt szeretne, ha egy terulet csereben atadhatnank az u.n. „haromszog” arab telepuleseit. De ez csak alom, az viszont remalom, hogy tovabbi arabokat importaljunk egy demokratikus orszagba. Semmit nem nyujt Izraelnek K-Jeruzsalem, ugy ahogy van, leszamitva az Ovarost. (Es persze az ujonnan epult varosreszeket, ahol nincsenek arabok.) A csaladom jo resze Jeruzsalemben el, en is, a gyerekeim is eltek ott evekig. A K-jeruzsalemi arabok nem valtak izraelive, mint mondjuk a galileaiak, hanem ellensegesek. Es ezt kifejezesre is juttatjak, mert pontosan tudjak, milyen allampolgari jogaik vannak. Az annektalassal es allampolgarsag osztogatassal rengeteg bajt importaltunk, es importalunk esetleg.
Ami a bantusztanokat illeti, en nem kivanok palesztin autonomiat. Vagy legyenek onalloak, vagy maradjanak megszallva. Az autonomianal meg a gazai allapot is jobb.
Dehát nem is volt másról szó az elmúlt hónapokban, mint a Jordán-völgyről ill. a C terület bizonyos részeiről. A Trump tervben nem sokkal, de nagyobb terület volt feltüntetve az izraeli részhez, de annak teljes egészéről nem volt szó az eddigi diskurzusban. De mindegy, mert most meg már semmiről sincs szó.
Az utóbbihoz nem tudok mit hozzáfűzni, mivel nem egy egyszerű kérdés. Nyilván az ideális állapotot nehéz megvalósítani a mai világban. Azon kívül pedig csak rossz, és még rosszabb megoldás létezik. Én nem mondtam azt, hogy jó ötlet lenne állampolgárságot osztogatni, sőt… én nem is adnám könnyen még annak a kevésnek sem, aki a terület izraeli oldalához került volna. A tartózkodási engedély bőven elég a jeruzsálemi arabok többségének is. De mint mondtam, én nem is a problémás vidékekről beszéltem, Hebron kivételével, ami pedig megint egy olyan helyzet, ami így is, úgy is problémás lenne, akármilyen névleges fennhatóság alatt is álljon.
Hagyjuk ezt, megoldhatatlan gubanc. De okos es becsuletes emberek kezelhetnek ugy a valsagot, hogy elviselheto legyen. Vannak sokkal nagyobb bajok, mint az annektalni vagy nem annektalni. Es nem csak a korona, ami olyan, mint egy baleset, majd felepulunk belole. Az ayatollahktol kene megszabadulnia a Kozel-Keletnek, meg ettol a tetves Erdogantol.
A pénzosztásnak nem a szociális segítség a célja, hanem hogy fogyasszanak az emberek. Tehát nem a fogyasztót, hanem a vállalkozót próbálja segíteni, Amerikában is ezt csinálják, nagyon helyesen, ezért teljesen téves argumentáció a rászorultsági elvet számonkérni rajta, ez egy más célú eszköz. Nem a szegényeknek kell odaadni, hanem el kell költeni, hogy ne menjenek tönkre a vállalkozók.
Akinek nem volt szuksege a penzre, az a 750 sekeltol nem fog tobbet fogyasztani, eszre sem veszi, hogy bement-e a szamlajara, vagy sem. Akinek viszont nagyon kell a penz, mert honapok ota fizetes nelkuli szabin van, vagy be kellett zarja a vallalkozasat, stb, annak az a par ezer sekel, amit kap, a szamlai kifizetesere, az adossagai torlesztesere, csupa olyasmire megy el, amitol a gazdasag nem biztos, hogy felporog. Ezt nem csak en mondom, hanem vezeto kozgazdaszok. A penzugyminiszterium ellenezte a lepest, es meg a Bibi altal kinevezett Nemzeti Bank elnok is megszolalt.
Oké én csak azt mondom, hogy egyáltalán nem hülye ötlet alapból. Más kérdés, hogy sokkal többet kellene valószínüleg beleönteni, de nincs több, és így valóban elenyésző a hatása.
Sajnalom, de minden szempontbol hulye otlet volt. Elsosorban azert, mert nem erte el a celjat: a tuntetesek folytatodtak, Bibi nepszerusege nem hogy nott, de hirtelen melyrepulesbe ment at, es a helyzet remenytelensege egyre fokozodik. Abban igazad van, hogy ha sokkal tobb penzt osztananak szet, annak lehetne hatasa a gazdasagra…csak eppen nincs az a sok penz. A legszomorubb, hogy a lakossag mar korabban elvesztette a hitet a kormanyban, de ez most egeszen sulyossa valt.
Bibi népszerűségi indexe pillanatnyilag a bányászbéka segge alá zuhant. De a kavics gyűjtéssel még ráérünk. Nem holnap lesz a temetés.
Először is : az ellenzék Bibi népszerűségi indexét alulról és csak távcsővel láthatja :
– Ganz egy hősies gesztussal, politikai öngyilkosságot követett el,
– a lányok öröme, Jair Lapid, jó ha húsz képviselői helyre számíthat,
– a Merec megcélozhat egy nyolcast,
– a Munkapárt (béke poraira),
– az arabok izmosodnak, de nem kormányképesek.
Továbbá, nem strukturális válság, hanem egy egyszeri katasztrófa-helyzet sújtja Izraelt.
Meggyőződésem szerint, a járvány megszűntével, lassan de biztosan, vissza fogunk térni a koronát megelőző állapotokhoz.
„Meggyőződésem szerint, a járvány megszűntével, lassan de biztosan, vissza fogunk térni a koronát megelőző állapotokhoz.”
A profeta beszeljen beloled. Amen.
(Remelem, Bibi nelkul :-)))
A sok próféta közül Jehezkiélt választottam (, és ezért ő beszélt belőlem).
Azt szólta belőlem, hogy
Ebből tudtam meg, hogy honnan vették Márk, Máté, Lukács és János, azt hogy Jézus az ember fia.
Bár határozottan csak azt állítják bölcseink, hogy anya csak egy van, de én azt hittem, hogy apából se lehet több. Az evangéliumok szerint tévedtem. Jézus az ember fia és egyben az Isten fia is. Ez olyankor kellemetlen, amikor a gyermek fel van terjesztve néhány atyai pofonra. Akkora pofont kap, hogy apa-kettő adja a másikat.
Bomba jo profeta!!! https://www.youtube.com/watch?v=IDTcp4N91h0
Indítsuk a következő választásokon.
Amdurszkit? Ha a rendorok nem verik agyon :-)))
Jehezkiélt!
Hat rank is ferne valami profeta.
Már elkészítettem a választási szlogent :
A vezérünk Jehezkiél!
A zsidóknak csak ez kell!
A kormányfő Hezi leszen,
Ellenségnek ez beteszen!
👍👍👍
Mesélj még a kereszténységről te zseni. Csüggök ajkad minden szaván.