Az izraeliek mindössze egy százaléka büszke országa vezetésének utóbbi hetekben mutatott munkájára, a lakosság kevesebb mint harmada bízik Benjamin Netanjahuban – állítja egy friss kutatás.
Az izraeliek 75 százaléka negatívan értékelte Benjamin Netanjahu és kormánya az utóbbi hetekben, a koronavírus okozta válság során mutatott teljesítményét – közölte a The Times of Israel egy friss kutatás eredményét.
A lap szerint „drámaian csökkent” a politikus népszerűsége, és mindössze 29.5 százalék bízik abban, hogy helyes irányba kormányozza a világjárvány immár talán második hullámával küzdő országot.
A kutatást végző szervezet, az Israel Democracy Institute (IDI) munkatársai jelentős aggodalomra utaló jeleket vontak le a válaszadók többségének a zsidó állam gazdaságára vonatkozó feleleteiből.
Az átlagjövedelem alattiak 69, az átlagkeresők 61, míg az átlag felett keresők 35 százaléka véli aggályosnak az ország gazdasági stabilitását.
Amint arról mi is beszámoltunk, az elégedetlenkedők több formában is hallatták hangjukat az elmúlt hetekben. Most az IDI kutatásában július 9-12 között 621 izraelit kérdeztek meg héber nyelven, és további 156-ot arab nyelven telefonon és interneten keresztül a közvélemény-kutatók.
A kutatási eredmények szerint amíg áprilisban még 57.5 százaléknyian, addig a napokban már csak 29.5 százalékban bíztak a kormányfőben. Yuli Edelstein egészségügyi miniszter is jelentősen vesztett a népszerűségéből.
Ami további aggodalomra adhat okot, az az általános bizalomvesztés a kormány egészségügyi szakértőinek a képességeiben: a tavaszi 64 százalékos bizalom mára 40.5 százalékra olvadt. A gazdasági szakértők bizalmi indexe pedig 54 százalékról 23 százalékra apadt.
Összességében a megkérdezettek 75 százaléka fejezett ki negatív véleményt a kormány a vírus miatti vészhelyzetben tanúsított munkájáról. 45 százalék a „csalódott”, 22.5 százalék a „mérges” jelzőt nevezte meg mint a hangulatát leginkább kifejező ismertetőjelet. Hét százalék az „elidegenedett” szót választotta érzelmeinek leírására.
Mindössze 15 százalék tudott pozitív választ adni, 7-7 százalékban az „elégedettség”, illetve a „bizalom”, egy százalékban pedig a „büszkeség” jelzőt választva válaszoltak a közvélemény-kutatóknak.
Netanjahu legnagyobb támogatói bázisa ezúttal is a vallásos zsidóságból került ki: a háredik 29 százalékban fejezték ki bizalmukat, igaz, 45 százalékuk azért a „csalódottság” szóval tudta a legjobban kifejezni uralkodó hangulatát.
Vasárnap két televíziós kutatási eredmény is hasonló negatív közvélekedésről tanúskodott.
Az okai?
Amint a cim is mondja: viruscoresz. Gazdasagi viruscoresz.
Ha a כל יכול valamit לא יכל , akkor a törzs tagja lassú tűzön ropogósra sütik.
Egyutt voltam a kikepzesen egy amerikai sraccal, aki tudott kinaiul. Azt mondta, van egy olyan kinai atok, hogy „Elj erdekes idokben!”
Hat rajtunk fogott az atok 🙂
Érdekes. Ezt én akkor hallottam, amikor mint pelyhes új bevándorlót egy régóta Izraelben élő magyar látott el különböző – zömmel hasznavehetetlen – tanácsokkal.
Szerinte
Bár valóban keveset unatkoztam, de nem tartom kizártnak, hogy ez a duma a magát már tükének tartó öreglegény szabvány okoskodása.
Nem abban a kontextusban, amiben a kinai mondas erti: az tortenelmi perspektivaban beszel. Tehat, a csaladombol a nagyszuleim eltek a „legerdekesebb” korban. A nagyapam 1898-ban, ahogy o mondta, a „beke bekeben” szuletett, es a Ferencvarosban volt nekik nehany kocsijuk (konflis). Meg sikerult bevonulnia 1916-ban, es ororsz fogsagba esni. Nehany ev Sziberia utan korbehajozta a vilagot Vlagyivosztoktol Triesztig. (Ceylon tetszett neki a legjobban.) Nehany zsidotorveny utan az isteni Horthy rendszerben meg elerte az utolso deportalo vonatot, es apammal egy koncentracios taborban voltak ugy, hogy nem tudtak egymasrol. Amikor valahogy hazakerult (haszte haza), nemi nyugalom utan allamositottak, es meg valami bortont is latott. 56-ban foldig lottek az oroszok a Prater utcai hazukat. A 60-as es 70-es evekben kellemesen unatkozott a halalaig. Nos, ezt nevezi a kinai mondas „erdekes idoknek”.