Trump ma dönthet az izraeli annektálás mikéntjéről

Netanjahu a ciszjordániai területek 30%-ra terjesztené ki az izraeli jogot, Trump kedden dönthet arról, hogy Izrael miként teheti meg a lépést – írja a The Jerusalem Post.

David Friedman, az Egyesült Államok Izraelbe delegált nagykövete Washingtonba repül, hogy részt vegyen az elnökkel való tárgyaláson, ahol jelen lesz Jared Kushner, Trump főtanácsadója, Mike Pompeo külügyminiszter és Avi Berkowitz közel-keleti tanácsadó is.

Mint ismeretes, a „deal of the century”, azaz az évszázad megállapodásaként aposztrofált amerikai terv lehetőséget teremt Izrael számára, hogy Ciszjordánia 30%-ára kiterjessze az izraeli fennhatóságot, a maradék területen később akár létrejöhet egy palesztin állam.

A Fehér Ház azt várja, hogy Benjamin Netanjahu kormányfő és koalíciós partnere, Beni Ganz egyetértsen a jogkiterjesztést érintő területekről, hiszen a lépés széles politikai támogatást kell élvezzen Izraelben is. Washington azonban azzal az eshetőséggel is számol, hogy a két politikus nem tud megegyezni.

Ganz a tervet „történelmi lehetőségnek” nevezte, azonban a részleteket illetően még nincs egyetértés a két politikus között: Ganz csak kisebb területeket csatolna Izraelhez. David Schenker, közel-keleti ügyekért felelős amerikai külügyminiszter-helyettes elmondta, hogy Izrael minden bizonnyal nem hagyja figyelmen kívül az Egyesült Arab Emirátusok és más arab országok javaslatát a terv végrehajtásával kapcsolatban, miközben Ganz attól tart, hogy a lépés veszélyeztetné az Egyiptommal illetve Jordániával érvényes békemegállapodást.

Izraeli jogkiterjesztés – palesztin támogatással?

Érdemes tudomásul venni, hogy a Közel-Kelet szabályai nem az európai értelmiség értékrendjéhez igazodnak. Amichay Mihály Éva publicisztikája.

Mint megírtuk, Mike Pompeo külügyminiszter múlt hónapban Izraelben járt, és aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy milyen hatással lehet az egyoldalú lépés a regionális helyzetre valamint amiatt, hogy láthatóan az izraeli kabineten belül sincs egyetértés a kérdéssel kapcsolatban.

„Nem titok, hogy az Emirátusok és más államok aggódnak a lépés miatt. Izrael előtt számos fontos döntés áll” – mondta most Ganz az izraeli állami rádiónak adott nyilatkozatában, hozzátéve: „amennyiben Izrael meglépi, úgy az amerikaiak által előrevetített békét veszi figyelembe. Izrael kapcsolata nem volt túl jó az arab államokkal korábban, így bizonyos, hogy most óvatosak leszünk.”

David Amsalem Likud-párti képviselő a Knesszet hétfői ülésén elmondta:

„Izrael fennállása utáni egyik legnagyobb válaszútja előtt áll. Történelmi lehetőséget kaptunk, amit nem szabad elszalasztani.”

Az Egyesült Arab Lista pártszövetség képviselőinek bírálatára, miszerint a lépéssel Izrael apartheid országgá válna, Amsalem annyit kérdezett: „látott már valaha zsidót bóklászni Ramallahban vagy Jeninben?”

Chaim Katz, a Likud központi bizottságának elnöke szerint problémát jelenthet, hogy az amerikai terv számos izraeli telepet a palesztin területek közepén, izoláltan hagyna.

„Ellenezzük az enklávékat, az izolált településeket. Ha harcolni kell, akkor harcolni fogunk.”

Katz emlékeztetett arra, hogy a 2005-ös gázai kivonulás, melynek keretében 21 zsidó települést hagytak el lakosai és adtak át a palesztinoknak, csak megerősítette pártjukat abban az elhatározásban, hogy támogatni kell a júdeai és szamáriai jogkiterjesztést.

Katz megbeszéléseket folytatott Joszi Dagannal, a zsidó telepesek szövetségének vezetőjével is, aki ellenzi a Trump-tervet, amiért az a későbbiekben palesztin állam létrehozására is lehetőséget ad. Dagan is bírálta a terv azon részét, mely szerint a jogkiterjesztés 15 zsidó település felszámolását is jelentené, melyekben jelenleg 15 ezer izraeli él.

A baloldali Meretz párt képviselője, Nitzan Horowitz a Knesszet hétfői ülésén az annektálás ellen foglalt állást, figyelmeztetve arra, hogy „a lépés Izraelt apartheid állammá tenné, melyben a palesztinok meg lennének fosztva jogaiktól.” Horowitz azt is hozzátette, hogy „néhány szélsőséges telepesen kívül senki nem érti, mire a felhajtás a terv körül. Egyedül David Friedman nagykövet támogatja amerikai részről az annektálást.”

Horowitz emlékeztetett: „senki nem érti, miért venne Izrael a nyakába ilyen gazdasági terhet, mely sérti a Jordániával, Egyiptommal és a világ más országaival fennálló kapcsolatainkat, tönkretenné a viszont a Palesztin Hatósággal és vérfürdőhöz vezetne.”

A Jordán-völgy annektálása: biztonságpolitikai szükségszerűség

Az egyik fő veszély, az Irán által finanszírozott terroristák beszivárgása a határvidék teljes kontrollja révén szűnhet meg. Bíró Ákos elemzése.