Riasztást adott ki az ENSZ emberi jogi szakértője az Észak-Koreában egyre terjedő élelmiszerhiány és alultápláláltság miatt. Csaknem öt hónapja zárva a kínai határ a koronavírus-járvány miatt, ezért a szokásosnál is rosszabb a helyzet – írja a Reuters.
Tomas Ojea Quintana, az ENSZ észak-koreai emberi jogi különleges jelentéstevője arra sürgette a Biztonsági Tanácsot, hogy vizsgálja felül a nukleáris- és rakétaprogramja miatt elszigetelt ország elleni szankciókat, az élelmiszerellátás biztosítása érdekében.
A kommunista állam, ahol az 1990-es évek közepén körülbelül hárommillió ember halt meg az éhínségben, nem jelentett koronavírusos eseteket a WHO-nak.
Odea Quintana szerint a világjárvány „drasztikus gazdasági nehézségeket” okozott Észak-Koreának, miután a Kínával folytatott kereskedelem márciusban és áprilisban 90 százalékkal esett vissza, ezzel szinte minden bevételüket elvesztették.
Az ENSZ-szakértő aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a nagyvárosokban egyre több a hajléktalan, és egyre drágábbak a gyógyszerek.
„Egyre több család eszik csak kétszer naponta, sokaknak csak kukorica jut, néhányan éheznek” – közölte az ENSZ szakértője.
Quintana arra sürgette Phenjant, hogy tegye lehetővé a humanitárius segélyek „korlátozások nélküli” beszállítását. A segélyek átadását felfüggesztették a fővároson kívül, ezzel az oltóanyag-készletek és egyéb segélyek a határon vesztegelnek.
A speciális jelentéstevő felszólította Észak-Koreát, engedje szabadon a foglyokat a járvány alatt, arra hivatkozva, hogy így is számos fogoly belehal a kemény munkába, az éheztetésbe, a fertőző betegségekbe és a túlzsúfoltságba.
Elisabeth Byrs, az ENSZ Élelmezési Világprogramjának szóvivője újságíróknak arról beszélt, hogy az észak-koreai humanitárius helyzet továbbra is rossz.
Több mint 10 millió ember, vagyis a lakosság 40 százaléka segélyekre szorul. A szervezet abban bízik, hogy idén eljut 1,2 millió emberhez az élelmiszersegélye.
Byrs szerint az alultápláltság terjedése lerontotta a gyerekek egészségét és fejlődését. Minden ötödik öt éven aluli gyermek betegesen visszamaradott, ahogyan várandós és szoptató anyák is.
Az 1990-es évek nagy éhínségei után, amelybe az ország lakosságának a tíz százaléka is belepusztulhatott, jelentős mezőgazdasági fejlesztések történtek. Főleg a rizstermesztés fejlődött nagyot, abban 2013-ra szinte önellátó lett Észak-Korea.
Az időjárás sem kedvezett a termésnek. 2018-ban például hőhullám, szárazság és árvíz is volt, ezért a betakarított termés már nem volt elegendő. Az ország az utóbbi években folyamatosan külföldi segélyekre szorul. A legveszélyeztetettebbek a gyereke és a terhes nők.
