A koronavírus-járvány idején a belépőjegyek eladásából származó bevételektől megfosztott auschwitzi múzeum adományokat kér további tevékenységéhez – olvasható az egykori náci német haláltábor területén működő emlékhely vezetése által szerdán kiadott felhívásban.
A múzeumot a járvány miatt március 12-én zárták be, újbóli megnyitását július elején tervezik. Az emlékhelyet a hét végén próbaképpen nyitva tartották, ezalatt a két nap alatt mintegy négyszáz ember kereste fel, ami az előző év azonos időszakában mért látogatottság kevesebb mint három százalékát jelenti – olvasható az MTI-hez is eljuttatott közleményben, amelyben hangsúlyozzák, hogy a belépőjegyek értékesítése a múzeumi bevételek fő forrása.
A múzeum vezetése úgy véli: az alacsony látogatottság hosszútávú lehet, ami hatással lesz mindenekelőtt a művelődési projektek megvalósítására.
A járványhelyzet következtében összeomlott a múzeum idei költségvetése – írják.
„A lengyel kulturális és örökségvédelmi minisztérium rendkívüli segítségének köszönhetően sikerült fenntartani az intézmény működését és a munkahelyeket, többletforrások nélkül azonban küldetésünk megvalósítása nagyon kérdésessé válik”
— olvasható a dokumentumban.
Az emlékhely autentikusságának megőrzését szolgáló karbantartási munkák nincsenek veszélyeztetve, ezeket ugyanis az Auschwitz-Birkenau Alapítvány forrásaiból valósítják meg – jegyzik meg. Az alapítvány már úgy döntött, kétszeresére növeli az idei évre eredetileg szánt támogatást. A 2009-ben létrejött alapot 40 állam, valamint magánszemélyek támogatják.
„A világjárvány után a világ – az időnként vészjósló jövendölések ellenére – nem lesz radikálisan más. Úgy mint korábban, (…) szükségünk lesz bölcs, közös múltunk legsötétebb tapasztalatain alapuló döntésekre”
— idézi a közlemény az auschwitzi múzeum igazgatóját, Piotr M. A. Cywinskit.
A múzeum művelődési, tudományos, kiállítói és kiadói tevékenységét támogató adományokat az intézmény honlapján keresztül várják.
A náci Németország Lengyelországnak a Harmadik Birodalomhoz csatolt részén 1940-ben, eredetileg lengyel foglyok számára létesítette az Auschwitz I. koncentrációs tábort. A szomszédos birkenaui láger két évvel később jött létre.
Az auschwitzi emlékmúzeum 1,3 millióra teszi a táborkomplexumban fogva tartottak számát, közülük 1,1 millió volt zsidó, de sok lengyel, roma és szovjet hadifogoly is volt köztük. Auschwitzba 1944. május 15-től július 8-ig – kevesebb mint két hónap alatt – mintegy 440 ezer magyarországi zsidót deportáltak, ez lett a megsemmisítésük fő színhelye.
