Amszterdami kutatók olyan tesztalanyokat vizsgáltak, akik már átestek a szezonális koronavírusok valamely fajtáján, és azt találták, hogy a szervezetükben hat hónap alatt rendkívül lecsökkent az antitestek száma.
Az új koronavírussal való újrafertőződés akár fél évvel a megfertőződés után bekövetkezhet – állítja egy új tanulmány.
Amennyiben reális a feltételezés, úgy Izrael reménye, hogy egymillió polgárt tesztelnek a vírus elleni antitestre a gazdaság működésben tartásának céljából, kútba esik — írja a The Jerusalem Post.
13 hollandiai kutató a közelmúltban közzé tett egy tanulmányt a Medrxiv internetes oldalon, miután 35 év alatt tíz tesztalanyt vizsgáltak, akik a szezonális koronavírus valamelyik fajtájával megfertőződött.
Kutatási anyagukban azt állítják, hogy riasztóan rövid időtartamú védelmi immunitást fedeztek fel a koronavírusokkal kapcsolatosan. „Gyakori újrafertőződést tapasztaltunk 12 hónappal az első fertőzés után, és jelentős esést az antitestek számában 6 hónappal a fertőzés után.”
Mivel egyelőre nincs kezelés, vagy vakcina az új koronavírus ellen, terjedésének megállítására csupán a megfelelő higiénia és a társadalmi távolságtartás jelent megoldást.
Az esetleges hosszútávú immunitás a világjárvány egészére hatással lenne. Mindeddig kulcsszereplője volt az izraeli egészségügyminisztérium járványellenes harcának, hogy kiderítsék, ki az, aki már átesett a víruson, és ki az, aki még nem.
Ehhez kapcsolódóan továbbra is téma a nyájimmunitás, mely szerint ha egy bizonyos számú személy immunis egy bizonyos kórokozóra, akkor a nem-immunis személyeknek is védelmet tudnak biztosítani egy társadalomban.
A koncepció több vírussal kapcsolatban hatásosnak bizonyult, beleértve a hepatitiszt és az A-típusú influenzát is.
Azonban a kutatók szerint ebben az esetben nagy kihívás lenne a nyájimmunitást elérni, tekintettel az immunitás gyors elvesztésére.
Nemrég számoltunk be Isaac Ben-Israel matematikus professzor álláspontjáról, aki másfél hónapja azt állította, hogy a járvány mindenhol magától megszűnik 70 nap alatt. Most azt állítja, hogy egyáltalán nem biztos a járvány második hulláma.
Nadav Davidovitch, a Ben-Gurion Egyetem közegészségügyi iskolájának igazgatója szerint azonban Ben-Israelnek nincs igaza, mert például Svédország esetében nem állnak meg a számai, ott nem csökkent a vírus terjedése.
A matematikus azt sem tisztázta pontosan, hogy mikortól kell számítani a napokat. Izrael esetében az első ismert esettől számolt, ugyanakkor más országoknál előfordult, hogy csak onnantól számolt, amikor már jelentős volt az esetek száma. Szerinte érdemes az első száz fertőzött elérésétől számolni.
Davidovitch szerint, még ha Ben-Israelnek igaza is lenne, az sem igazolná az állami intézkedések kritikáját, amelyek azért születtek, hogy ellaposítsák a görbét, és csökkentsék az új esetek számát.
