A biztonsági koordináció felmondása mindkét félre nézve veszélyes lehet és azt mutatja, hogy a palesztin elnök kész egyre elkeseredettebb taktikákhoz folyamodni.
Az izraeli politikusok gyakran csak legyintettek, ha Mahmud Abbász a szerződések felmondását lebegtette. A palesztin elnök már számtalanszor fenyegetőzött azzal, hogy félredobja az oslói megállapodást, vagy hogy feloszlatja a Palesztin Hatóságot. Már máskor is bedobta, hogy felmondja a biztonsági megegyezést Izraellel, azonban most úgy tűnik, valóban meg is teszi – írja a The Times of Israel.
A bejelentés után ugyanis izraeli források megerősítették, hogy a palesztinok minden biztonsági kooperációt megszakítottak Jeruzsálemmel. A lépésnek komoly következményei lehetnek, hiszen a palesztin biztonsági erők nagyban függnek az izraeli együttműködéstől. Izrael például többször tájékoztatta a palesztin felet, ha a Hamász terrorakcióra készült a Palesztin Hatóság vezetőivel szemben.
A palesztinoknak azért is fontos az együttműködés, mert különben a csapataik nem tudnak szabadon mozogni Ciszjordánia területén. A palesztinok által ellenőrzött zóna (Area A), valamint az izraeliek által felügyelt terület (Area B) között csak izraeli engedéllyel lehet közlekedni. De például Nablusz és Ramallah között is izraeli ellenőrzés van.
A koordinációs megegyezés eddig lehetővé tette, hogy a hatóság fegyvereket szállítson, ami csak izraeli engedéllyel lehetséges. A megegyezés felmondása a ciszjordániai szélsőséges ellenzéki erők megerősödéshez vezethet.
Mint megírtuk, a Palesztin Hatóság azért tekinti érvénytelennek az Izraellel és az Egyesült Államokkal aláírt összes megállapodást, ideértve a biztonsági egyezményeket is, mert Izrael Ciszjordánia részeinek annektálását tervezi.
A palesztin elnök ugyanakkor azt is kijelentette, hogy készen áll a tárgyalásokra, és elkötelezte magát az Izraellel fennálló konfliktus megszüntetésére a kétállami megoldás alapján. Leszögezte azt is: készen áll arra, hogy egy harmadik fél felügyelje a két ország közötti határt.
Pénteken már nem engedtek be palesztin területre, a ciszjordániai Hebronba egy izraeli határőrcsapatot – jelentette a Jediót Ahronót című izraeli újság honlapja, a ynet.
A lap honlapján a csütörtöki incidensről videót tettek közzé, amelyben a PH fegyveresei visszafordítanak egy izraeli katonai terepjárót Hebron határában, mert túlhaladt a számára előre egyeztetett műveleti területen.
Hasonló esetek a múltban is előfordultak, de a Palesztin Hatóság ezúttal feltöltötte hivatalos Twitter-fiókjára az erről beszámoló felvételt, ami a ynet szerint az együttműködés megszüntetésének aggasztó jele.
| Izrael az új kormány koalíciós megállapodása szerint július 1. után fennhatósága alá vonhat több mint 130 ciszjordániai zsidó telepet főként az oslói megállapodás kizárólagos izraeli civil és biztonsági felügyelete alatt álló területeket, valamint a Jordán folyó völgyét az Egyesült Államok közel-keleti béketerve alapján. Ez volt Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök legutóbbi választási kampányának központi ígérete, miután Donald Trump amerikai elnök januárban előterjesztett béketerve megengedte a szóban forgó területek Izraelhez csatolását. |
Mohammed Staje palesztin miniszterelnök csütörtökön találkozott a palesztin biztonsági erők vezetőivel Rámalláhban, hogy megvitassák az Izraellel folyó koordináció lezárásának konkrét lépéseit.
„Ciszjordánia bármely részének izraeli annektálása egzisztenciális fenyegetést jelent a palesztin nemzetállam számára, és véget vet a kétállamos megoldásnak” – jelentette ki Staje. A kétállami megoldás Izrael mellett, Ciszjordánia és a Gázai övezet területén egy békés palesztin állam megalakításával oldaná meg az izraeli-palesztin viszályt.
A Háárec című újság beszámolója szerint a palesztin biztonsági erők elhagyták az 1993-as oslói egyezményben izraeli biztonsági felügyelet alá került területeket, és visszavonultak a kizárólagos palesztin civil és biztonsági ellenőrzés alatti részekre, ami főként Ciszjordánia palesztinok lakta településeit jelenti.
Izrael számára súlyos következményei lehetnek a szakításnak. Az elmúlt években ugyanis a palesztin egységek egyre nagyobb szerepet vállaltak a terrorakciók megállításában. A megakadályozott támadások egyharmadában szerepe volt a palesztin erőknek. Másrészt az áttévedő izraeli katonáknak is gyakran segítettek biztonságban visszajutni.
Ha a palesztinok nem engedik be az izraeli hadsereget Ciszjordánia általuk őrzött területeire, az potenciális összecsapásokhoz vezethet.
Ha teljesen megszakad a kommunikáció, az várhatóan áldozatokat követelő összetűzésekhez fog vezetni. A palesztin vezetés tisztában van ezzel, és valószínűleg úgy döntöttek, hogy inkább vállalják a következményeket, de nem engedik, hogy Izrael békében terjessze ki szuverenitását a zsidó településekre.
A palesztin vezetést elsősorban a jordániai uralkodó tüzeli, aki konfliktust vizionált arra az esetre, ha megtörténik a területek átcsatolása. Mahmud Abbász az együttműködés felmondásával a palesztin vezetés hatalmai struktúráját és stabilitását veszélyezteti – írja a The Times of Israel elemzője.
