A koronavírus-járvány miatt egymásnak feszült Roháni elnök és Hamenei legfelsőbb vezető, mivel a politikai vezetés a Forradalmi Gárdát hibáztatja az elszúrt válságkezelésért.
Ahogy a Neokohn beszámolt róla, Iránban az orvosok a kormányzatot vádolják, amiért nem sikerült megfékezni a koronavírust az országban. Bár a hivatalos adatok szerint mintegy 100 ezer megbetegedettből eddig 6500 ember halt meg a fertőzés miatt, helyi beszámolók szerint a valódi szám ennek a tízszerese lehet.
Az iráni vezetés csak hetekkel a járvány kitörése után értesítette a lakosságot a vírusról, ezzel jelentősen késleltette a védekezést. Történt ez annak ellenére, hogy a kórházakat ebben az időszakban már elözönlötték a vírus tüneteit mutató betegek.
A járványkezelés viszályt szított a teheráni kormány és a Forradalmi Gárda között. Az iráni rezsimen belül már évek óta megy a harc a politikai vezetés és az ajatollah érdekeit képviselő Forradalmi Gárda között. A járványkezelés és az elmúlt hónapok katonai malőrjei felélesztették ezt a hatalmi harcot – írja a Business Insider.
Az elmúlt hónapokban a vírus pusztítása mellett Irán két nagy katonai malőrt is elszenvedett. Januárban Teherán felett az iráni légierő véletlenül lelőtt egy ukrán utasszállítót, amin főleg iráni állampolgárok ültek, néhány napja pedig egy hadgyakorlaton kilőtték a saját hadihajójukat.
A Forradalmi Gárda hatalmi pozícióját az is gyengítette, hogy az év elején az amerikaiak likvidálták Kászim Szulejmáni tábornokot, a hadsereg al-Kudsz egységének vezetőjét.
A Business Insider forrásai arról számoltak be, hogy az iráni vezetés szándékosan titkolta el a számokat, és a rezsimen belül vita tört ki arról, ki és hogyan kezelje a járványt.
„Roháni kormánya megpróbálta az irányítása alá vonni a helyzetet, és az egészségügyi minisztérium segítségével csökkenteni a járvány mértékét. De a híreink szerint ezt hátráltatta a kormányzat és Hamenei ajatollah emberei közötti belviszály”
– számolt be az amerikai lapnak egy neve eltitkolását kérő, a régióban tevékenykedő hírszerző.
A hírek szerint a gazdasági összeomlástól való félelem miatt a legfelsőbb vezető emberei nyomást helyeztek a kormányra, hogy már április elején enyhítsék a korlátozásokat, ami a vírusos esetek megugrásához vezetett.
Az amerikai lap egyik forrása szerint az Iráni Forradalmi Gárda azért titkolja el az eseteket mert nem akar „gyengének tűnni” az Egyesült Államok szemében.
A Forradalmi Gárdát az olajár drasztikus esése is gyengíti, hiszen bevételei nagyrészt az olajexportból származnak. Ez a gyengülés azonban nem elég ahhoz, hogy az iráni kormány a kezébe vegye a hatalmat, hiszen az ajatollah és környezete hatalmas vagyonon tartja rajta a kezét, ami biztosítja a hatalmát.
Helyi hírszerzők azt nyilatkozták, hogy évek óta először úgy tűnik, az iráni politikai vezetés jobb kormányzati pozícióba kerülhet a Forradalmi Gárdával szemben. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az iráni rezsim célkitűzései vagy politikája megváltozna.
A kormány a vírus február eleji megjelenése után nem tulajdonított kellő jelentőséget a betegségnek, a karantént „középkori” módszernek titulálta és azt híresztelte, hogy a vírus az amerikaiak műve.
Az iráni Forradalmi Gárda az egészségügyi intézményeket felügyelete alatt tartotta, az egészségügyi statisztikákat pedig államtitokká minősítette. Az elhunytakról nem készültek halotti bizonyítványok, mert az áldozatok számát mesterségesen akarták alacsonyan tartani. Sok ezer halálos áldozat halálának okaként szívinfarktust vagy légúti megbetegedést jelöltek meg.
