Teherán szemében prioritást élvez al-Kudsz (Jeruzsálem) Nap megrendezése, amelynek középpontjában Jeruzsálem „cionistáktól” való „felszabadítása” áll, és pusztulással fenyegeti Izraelt.
Az iráni vezetők bezárták a mecseteket és további intézkedéseket foganatosítottak a koronavírus terjedésének lassítása érdekében, miután állampolgárok ezrei haltak meg a járványban és csaknem 100 ezren fertőződtek meg.
A rezsimnek azonban most azzal a dilemmával kell szembenéznie, hogy miként lehet megtartani az éves Izrael-gyalázó happeninget, az al-Kudsz Napot. Az esemény tervezett időpontja Ramadán utolsó péntekje lenne, amely idén május 22-én esik – írja a The Jerusalem Post oldalán olvasható elemzésében Seth J. Frantzman.
A tavalyi al-Kudsz (Jeruzsálem) Napon, amelynek középpontjában Jeruzsálem „cionistáktól” való „felszabadítása” állt, a propaganda pusztulással fenyegette Izraelt. Irán évtizedekkel ezelőtt kezdte el a palesztin ügyet is felhasználni átfogó Amerika- és Izrael-ellenes propagandája részeként.
Az Iszlám Köztársaság saját állítása szerint az Izraellel szembeni „ellenállás” részét képezi. Tavaly a rezsim ígéretet tett arra, hogy a Trump-kormány által kidolgozott „évszázad béketerve” kudarcot fog vallani. Az al-Kudsz Napon jellemzően tömeggyűléseket tartanak Teheránban. A világjárvány következtében azonban az emberek nyilvánvalóan csekély indíttatást éreznek a nagy létszámú összejöveteleken való részvételre, pláne a társadalmi távolságtartást propagáló iránymutatások közepette.
A Fars News szerint az „Iszlám Propaganda Koordinációs Tanácsának” vezetője tanácskozást hívott össze az al-Kudsz Nap megrendezése kapcsán felmerülő kérdések megvitatására. A találkozón az Iszlám Forradalmi Gárda, a Belügyminisztérium, valamint a Kül- és Egészségügyi Minisztérium tisztviselői vettek részt. A megbeszélésen elhangzott, hogy az Izrael-ellenes rendezvény „megállíthatatlan esemény”, illetve az Iszlám Forradalom fontos hagyománya. De az idei lebonyolítás mikéntje, beleértve az tömeges összejöveteleket is, a koronavírus terjedésétől függ.
Az iráni rezsim tagjai kijelentették, hogy az al-Kudsz Nap ünneplése „a világ minden szabadságharcosának vallási és emberi kötelessége”. A Tanács helyettes vezetője a beszámoló szerint elmondta, hogy különféle tervek merültek fel az ez évi ünnepségek megtartására vonatkozóan.
Ám egyelőre nem született döntés, igaz, hamarosan bejelentik, mi lesz az idei rendezvények sorsa.
A világjárvány alaposan megnyirbálta a teheráni rezsim azon képességét, hogy keményvonalas, szélsőjobboldali aktivistáit a szokásos „Halál Amerikára!” szlogent skandálni az utcára küldje. Az Izrael- és Amerika-ellenes propagandával egyébként nem utolsó sorban saját belpolitikai kudarcaikat igyekeznek elfedni.
Mindezek ellenére Irán nem szünetelteti teljes mértékben propagandatevékenységét. A hétvégén nagy hévvel lobogtatott egy, a reményeik szerint a közvélemény széles körű támogatását reprezentáló listát, amelyen az aláírók az iráni rakéták hatótávolságának növelését szorgalmazzák. A rezsim szeretné azt hinni, hogy az átlagemberek sietnek aláírni a dokumentumot.
Ezzel egyidőben Dzsavád Zaríf külügyminiszter azzal hozakodott elő, hogy az Egyesült Államok az egész világon árulja a fegyvereit. Ezzel nyilvánvalóan azt kívánja hangsúlyozni, hogy Iránnak is joga van ugyanezt tenni. Teherán jelenleg Jemenbe, Szíriába, valamint a libanoni Hezbollah és más, titkos csoportok számára exportál fegyvereket. Irán nemrég jelentős veszteséget könyvelt el, ugyanis a Hezbollah-ot betiltották Libanonban.
A globális koronavírus-járvány idején, amely különösen súlyosan érintette az Iszlám Köztársaságot, a rezsim továbbra is támogatja az Egyesült Államok és Izrael elleni küzdelmet – ideértve egy visszafogottabb al-Kudsz Nap megrendezését is.
„Itt nagy tiszteletben tartják a judaizmust. Jobb itt, mint sok más helyen.” – mondja Sahnaz Rajhanian a CNN tudósítójának. „Itt mindenki, muszlim és zsidó, együtt él és dolgozik” – teszi hozzá Zarif Szetareh-Senasz. A kóser hentes, Hersel Gabriel a BBC-nek azt mondja: „Bármit mondjanak is külföldön, az mind hazugság. Mi jól érezzük magunkat Iránban. Ha az ember nem ártja magát a politikába és nem piszkálja őket, akkor ők se piszkálják.” Attól függ kit hallgatunk…
Nagy kamu duma.
Ez az idézet most mire „bizonyíték”?
Elméletileg érdekes a síta Irán Iszlám állam gondolkodása arról, hogy mit kezdenének vagy kezdhetnének a szunnita al-Kudsz „felszabadításával” ami mellesleg egyenlő a zsidó állam és emberi lények megsemmisítésével. A szunniták és a síták szinte minden hol ölik egymást természet ellenes az erőlködés az al-Kudsz propagandával. Egy zavarodott antiszemita terror állammá vált Irán vallási-politikai elitje lassan saját népe ellen fog fordulni és ezzel újra elő kerülhet a perzsa nacionalista gondolkodás öntudat a síta iszlámmal szemben. Könnyen előfordulhat egy „rendszer váltás” mert a fiataloknak már elege van a síta iszlám hegemonista hazudozásból és a terhek potya viseléséből. A síta iszlamista Iránban félelemben tartják és állandóan kémkedéssel és lojalitási hűtlenséggel stb. vádolják a pár ezres zsidó őslakós közösséget.