„Azelőtt, hogy Németország meg akarná oldani az iráni krízist, jól tenné, ha először az országon belül tisztázná a helyzetet” — írja a Focus német hírmagazin.
Egy nemrég közzétett jelentés szerint a német hatóságok akadályok nélkül engedik az iráni rezsim által irányított hamburgi Iszlám Központ számára, hogy kapcsolatait Európa-szerte kiterjessze.
A Focus hírmagazinban megjelent írás szerzője, Christian Osthold a síita állam európai jelenlétére figyelmeztet.
„Az iráni rezsim stratégiája egy olyan mesteri terv végrehajtása, amivel Teherán arra használja a vallásos szervezeteket, hogy behatoljon az EU-s országokba” — idézi a történész és iszlámszakértő szavait a The Jerusalem Post.
Osthold példaként egy svéd esetet említ: a koppenhágai Ali Imám mecset bezárása esetén az összes hozzá köthető ingatlan a hamburgi Iszlám Központ tulajdonába kerülne. Továbbá arra is rávilágít, hogy a Német Síita Közösségek Iszlám Közösségének szervezetét is a hamburgi központ irányítja — aminek karjai egészen a Saría Tudósok és Teológusok Iszlám Európai Uniójáig is elérnek.
Az Iszlám Európai Unió címe megegyezik a hamburgi Iszlám Központéval (Schöne Aussicht 36, Hamburg).
A szakértő szerint Németország kormánya nem képes megállítani Teherán terjeszkedését az országban. „Berlin évek óta képtelen megfékezni az iráni befolyást a saját országában” — írta az elemző. Egyedül a német fővárosban 24 síita szervezet kötődik a hamburgi központhoz, és Németország-szerte legkevesebb 150 síita közösség áll az iráni rezsim irányítása alatt — a hamburgi Iszlám Központon keresztül.
Kászim Szulejmáni iráni tábornok likvidálását követően a hamburgi Iszlám Központ részéről 600 résztvevő gyűlt össze azon a megemlékezésen, amin a terrorista előtt tettek tiszteletet. Az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű egységének parancsnokát „hősies mártírnak” nevezték a központ képviselői. Mint Osthold felidézi,
a szóban forgó Iszlám Központot Hamburg belső hírszerző ügynöksége csaknem 26 éven át figyelte, és egy 2018-as jelentés is tartalmazza, hogy az intézmény „országos kapcsolattartó hálózatot hozott létre, és befolyást gyakorol különböző nemzetiségű síitákra, valamint síita iszlám mecsetekre és egyesületekre, néhol teljes irányítással”.
Ennek ellenére a német város egyházi és politikai vezetése partnerként tekint a központra — hangsúlyozza a szerző. A hamburgi szociáldemokrata vezetés például 2012-ben a közös értékekről, toleranciáról és békés együttélésről hozott tető alá egyezményt az iszlám szervezettel.
„Annak ellenére, hogy a német hírszerzés rendelkezik adatokkal a hamburgi Iszlám Központot illetően, az egység még mindig az iráni kapcsolatok európai központjaként funkcionál” — fogalmazott a szakértő. „Azelőtt, hogy Németország meg akarná oldani az iráni krízist, jól tenné, ha először Németországon belül tisztázná a helyzetet.”
