Az izraeliek többsége aggódik a diaszpórában élőkért

Egyúttal a lakosság nagy része nagyon hálás a kívülről érkező támogatásokért.

Az izraeliek 71 százaléka gondolja úgy: az amerikai zsidóság által nyújtott támogatások alapvető feltételét jelentik annak, hogy az országban működő intézmények fennmaradhassanak és megfelelően működjenek. Ez derült ki abból a friss felmérésből, aminek részleteibe a Jerusalem Post avat be minket.

Az eredményeket egy nemzetközi konferencia keretein belül ismertették, ahol az izraeli Momentum nevű női szervezet képviselői elmondták: olyan intézményekről van szó, mint a kórházak, egyetemek, kulturális szervezetek és más hasonló alapítványok, amik nem működhetnének a diaszpórában élő zsidók segítsége nélkül.

Egyúttal az is kiderült, a megkérdezettek többsége beszélt arról, hogy mély aggodalmat éreznek a zsidó államon kívül élők felé — biztonsági veszélyek mellett például érintve a lakhatási lehetőségeiket.

Az eredmények egybevágnak azzal a felméréssel is, amit a Roshnik Kutatóintézet közölt: az izraelieknek ugyan csak alig a többsége (53 százalék) mondta azt, hogy szerinte Izraelben kellene élnie azoknak, akik „cionistaként határozzák meg magukat” — 93 százalékuk mégis aggódik a diaszpórában élőkért.

„Ez a kapcsolat nagyon hasonlít egy családi kötelékhez, ami feltétel nélküli. Izrael államra partnerként tekintünk a diaszpóra-zsidóság fennmaradásában, és hisszük, hogy segítenie is kell a diaszpórában lévő közösségeknek, amikor szükség adódik” — mondta Miriam Peretz a konferencián. „Nekünk, izraelieknek fontosak az Izraelen kívül eső zsidó közösségek, ahhoz is, hogy megerősíthessük Izrael pozícióját a világban” — tette hozzá a hölgy, aki két katonai szolgálatát végző gyermekét veszítette el a múltban.

Beleszólhat-e a diaszpóra Izrael politikájába?

Sokan igénylik, hogy az Izraelen kívül élő zsidóság is beleszólhasson például a katonai döntéseket befolyásoló etikai-morális megfontolásokba.