Az askenázi zsidókról szóló tanulmányra való hivatkozást utólag kivették a The New York Times cikkéből.
Felháborodást keltett az a The New York Times-ban megjelent cikk, amelyben a szerző egy olyan tanulmányt idézett, amely szerint az askenázi zsidók genetikailag okosabbak, mint mások – írja a The Times of Israel.
A publicisztikát Bret Stephens írta „A zsidó zsenialitás titka” címmel. A szerző a cikkben idézett egy 2005-ös kutatást, amely szerint az askenázi zsidóknak van a legmagasabb IQ-a az összes etnikai csoport közül.
Stephens a cikkben nem állította, hogy a zsidóság genetikailag okosabb lenne más nemzeteknél, hanem elsősorban a kultúrával és neveléssel magyarázta a jó tanulmányi eredményeiket.
A kutatás a Journal of Biosocial Science nevű lapban jelent meg még 2005-ben, és azóta számtalan kritika érte. Ráadásul a tanulmány egyik szerzője, Henry Harpending rendszeresen felszólal a fehér felsőbbrendűséget hirdető mozgalmak eseményein, őt ezért az eugenika hívének nevezte a Southern Poverty Law Center baloldali antirasszista szervezet.
A The New York Times utólag törölte az utalást a tanulmányra és közleményében kijelentette, hogy az újság nem akarta azt a látszatot kelteni, mintha a zsidók genetikailag okosabbak lennének másoknál.
Nevetséges a vád, ami a Stephenst érte. Mint ha a baloldal hirtelen nem lenne képes különbséget tenni pozitív és negatív diszkrimináció között.
Zsidók intelligensebbek,okosabbak másoknál, kivéve az Izraeli zsidókat.
Hányat ismersz?
CZEIZEL ENDRE: PÉLDÁUL NEUMANN JÁNOS
http://hir6.hu/cikk/15991/080822_czeizel_endre_peldaul_neumann_janos
Szerintem elég egyszerű a magyarázat az egyes népek vagy rasszok közti különbségekre: a szelekció mi szerint történt.
Az ipari forradalom előtt rengeteg gyerek született, de nagy részük meg is halt gyerekkorában. A jobban táplált gyerekeknek erősebb volt az immunrendszerük, tehát nagyobb eséllyel élték túl a betegségeket (gyógyszerek nélküli világ volt az). Jobban táplált = változatosan és rendszeresen táplálkozik. Az életben maradottak tudtak később családot alapítani.
A természeti népeknél a fizikai adottságok számítanak az élelemszerzésben (következmény: kiváló afrikai atléták). A tűzben edződött népeknél ez kiegészül a kooperációval (szerbek és horvátok milyen jók csapatsportokban).
A zsidók:
1. diaszpórában éltek, vallásukban, egyediségükben mindvégig szerepet játszott az írásbeliség. A tanulatlanabbak talán nagyobb arányban olvadtak be a környező többségi népbe.
2. más népekhez képest több volt köztük a kereskedelemmel és pénzügyekkel foglalkozó. Aki okos, jobb eséllyel sikeres e pályákon, így magasabb a jövedelme, jobban tápláltak a gyerekei, etc.
A zsidok mar akkor megvalositottak a kozoktatast ,az iras-olvast mindenki szamara ,amikor europa meg a sotet kozepkorszakat elte …ugyanis valahol csak kellett tanitani a torat .
Emiatt (es mas okok miatt) ,a zsido kulturaban ertek a tanulas, tudas .
De ….ezek a kozossegek szetestek , es ma pont ugy van a zsidok kozott gyari munkas ,elado ,….bunozo .En londonban elek ,itt a 40-s ,50-s evekben kb 7-8 szervezett zsido bunozo banda volt .Ugyanugy a szegenysegbol , az elszigeteltsegbol nottek ki ,mint pl New York-ban az olaszok kozul.
Es nem tul sok orvos volt kozottuk.
A kutato ha mert valamit , akkor az egyseges askenaz haszid zsidokat merte …Es ok bizony tanulnak …
De genetika ? Mi van a felesegeikkel ?
Akik pl pont nem tanulnak ? Pedig askenazok 🙂
Akinek kerdese van a genetikarol ,el kell küldeni izraelbe .Ott meglathatja ,hogy a zsidok,zsidok tarsadalma is pont olyan mint barmelyik fejlett nyugati allamban .
Egy dolog talan mas …europabol oda is atvittek az alaperteket : a tanulas es a tudas fontossagat .
Akár tetszik, akár nem: van összefüggés a genetika és a tudományos
teljesítmény között. Tessék megmondani hány fekete kapott Nobel díjat?
Embert ölni ünnepek alatt, nos az tudnak, de a tudományos életben nagyon
kevesen vannak jelen.
… és ravaszabbak is .
A genetika és a környezeti hatások, pl. az évezredeken át jellemző sok tanulás egyaránt számítanak, sőt, vice-versa hatnak is egymásra. A tanulás ui. hosszú idő alatt mintegy beépül a génekbe intelligenciaként. Szóval igaz az állítás.
En 40 eve elek Izraelben, ma mar kozel het millio zsidoval egyutt. Mivel magyarazod, hogy az egy-ket Nobel-dijas mellett annyi hulye is van itt? Genhibasak?
Hülyék mindenhol vannak, de az egészet mindig a többség karakterizálja.
Ebben én nem látok semmi rendkivülit. Nem a zsidók az egyetlenek, akik magukat a legokosabbnak tartják, Ahogy Hofi mondta: „A világon az emberi ész van a legjobban szétosztva. Mindenki meg van győződve róla, hogy neki egy kicsivel több jutott”
a kollektív , közösségen belüli tapasztalaton alapuló tudás és annak átadása a lényeg. a többi hintőpor disznóseggre.
Amit irsz, az igaz, de van egy masik, fontos tenyezo, kulonosen az elmult 150 evben, MO-on konkretan a kiegyezes ota. A zsidok elott megnyiltak a lehetosegek, de nem egyenlo esellyel indultak. A sikerhez tobbet kellett nyujtani, mint a tobbiek. En abban nottem fel az 50-es – 60-as evekben, hogy apam rendszeresen figyelmeztetett: ketszer annyit kell tudjal, mint a gojok. Es igaza volt, az antiszemita osztalyfonokom rendszeresen ki akart rugni, csak az akadalyozta, hogy jol tanultam.