A vezető amerikai napilap szerint májusban a magyar miniszterelnök erősítette meg erős szavakkal az amerikai elnöknek, hogy érdemes szkeptikusnak lennie Ukrajnával kapcsolatban.
Tíz nappal egy Ukrajnával kapcsolatos kulcsfontosságú találkozó előtt, nemzetbiztonsági tanácsadójának javaslata dacára, az amerikai elnök Washingtonban fogadta a magyar kormányfőt, aki élesen kritizálta a volt szovjet köztársaságot, és ez csak megerősítette Donald Trump Ukrajnával szembeni ellenségességét – írja a The New York Times.
A vezető amerikai napilap több, a helyzetet ismerő forrásra hivatkozva állítja:
az Orbán Viktorral folytatott május 13-i megbeszélés döntően kihatott arra, hogy Trump élesen bírálja Ukrajnát abban az időben, amikor személyes ügyvédje, Rudy Giuliani nyomást gyakorolt az új kijevi kormányra, hogy adjon ki neki a demokratákat terhelő információkat.
Mint arról többször beszámoltunk, Trump ezután Volodimir Zelenszkij ukrán elnöktől egy júliusi telefonbeszélgetésben személyesen is kérte, hogy tárja fel Joe Biden volt alelnök, jelenlegi demokrata elnökjelölt-aspiráns és fia korábbi ukrajnai jövedelmező üzleteit.
Ennek a beszélgetésnek a nyomán indította meg Nancy Pelosi, a képviselőház demokrata párti elnöke az impeachment eljáráshoz szükséges előzetes vizsgálatokat, arra hivatkozva, hogy az elnök kockára tette az Egyesült Államok biztonságát és saját választási érdekei miatt idegenek beavatkozását szorgalmazta az amerikai választási folyamatba.
A The New York Times szerint Orbán látogatása éles vitát váltott ki a Fehér Házban, ahol a demokrácia leépítését végrehajtó autokratát láttak a magyar miniszterelnökben. John Bolton, az akkori nemzetbiztonsági főtanácsadó és Fiona Hill, a Nemzetbiztonsági Tanács eurázsiai és orosz ügyekért felelős igazgatója a lap forrásai szerint ellenezték a magyar vezető meghívását, a találkozót támogató Mick Mulvaney kabinetfőnök azonban keresztülhúzta számításaikat.
Az eredmény az lett, hogy az Ukrajnával kapcsolatos történések kritikus időszakában Trump egy olyan európai vezetővel ült tárgyalóasztalhoz, aki csak megerősítette benne mindazokat a negatív véleményeket, amiket az elmúlt hónapokban, években Giulianitól és Putyin orosz elnöktől is hallott.
A lap szerint Orbán Putyin véleményét visszhangozta, amikor a nyilvánosság azzal vádolta Ukrajnát, hogy elnyomja a magyar kisebbséget, sőt, kormánya „félfasisztának” nevezte Ukrajnát, és megpróbálta blokkolni Ukrajna és az EU, illetve a NATO közti tárgyalásokat.
A májusi Orbán-látogatás azután került előtérbe Washingtonban, hogy arról George Kent, a külügyminisztérium helyettes államtitkára számolt be a Trumppal szembeni impeachmentet előkészítő bizottságban. Ez és egy május 3-i Trump-Putyin telefonbeszélgetés fontos adalék a demokratáknak, akik megpróbálják összerakni, mi vezetett ahhoz, hogy Trump nyomást gyakoroljon az ukránokra Biden ügyében.
Közben Magyarország Egyesült Államokban akkreditált nagykövete határozottan cáfolta, hogy a magyar kormány oroszbarát lenne.
Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc washingtoni ünnepi megemlékezésén Szabó László kijelentette:
Magyarországot gyakran vádolják oroszbarátsággal, de akik ezt teszik, azok alkalmasint nem ismerik a történelmet, mert a magyarok szabadságharcát kétszer is oroszok verték le.
„1848-ban a Habsburgok ellen küzdő magyar szabadságharcot az orosz csapatok segítségével fojtották vérbe, majd 1956-ban a szovjet csapatok tiporták el a magyar szabadságharcosokat. Magyarország rászorul az orosz energiaimportra, ez azonban nem jelenti azt, hogy a két országot örökké tartó barátság köti össze” – hangoztatta a nagykövet.
„Mi, magyarok, a szabadság népe vagyunk, kis országként, de nagy nemzetként időről időre azt mertük mondani, elég volt a zsarnokságból, és szembe mertünk szállni nálunk sokkal erősebb hatalmakkal” – jelentette ki Szabó László.
