A bombafenyegetések, a járatok megszakítása és a szupermarketek hűtőrendszereit ért kibertámadások sokak szerint egy Európa-szerte zajló, szélesebb körű destabilizációs kampány részei. Bár a gyanú Oroszországra és Iránra vetül, két elemző arra figyelmeztet: a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján egyelőre nem állapítható meg, hogy az események összefüggenek-e egymással, és hogy ki a felelős értük.
Az Európa-szerte bekövetkezett biztonsági incidensek sorozata – a kereskedelmi járatokat célzó bombafenyegetésektől kezdve a szupermarketek hűtőrendszereit ért kibertámadásokon át az olasz iskolák tömeges kiürítéséig – nemcsak azt a kérdést veti fel, hogy ki állhat az akciók mögött, de azt is, hogy mennyire sebezhető a kontinens a hagyományos háború küszöbértékét el nem érő zavarokkal szemben − írja a The Jerusalem Post a The Media Line nyomán.
Az olasz iskolák ezreit ért legutóbbi fenyegetéshullám után Giorgia Meloni miniszterelnök kijelentette, hogy az előzetes biztonsági ellenőrzések nem tártak fel konkrét veszélyre utaló jeleket.
Mindazonáltal a figyelmeztetések nagyságrendje országszerte zavart okozott az iskolákban és a családok körében, folytatva azon incidensek sorozatát, amely már korábban is érintette az európai légi közlekedést és más polgári szolgáltatásokat.
Összehangolt fenyegetési kampányt látunk-e?
Az események fokozták az aggodalmakat a hibrid háborúval kapcsolatban, amelynek célja az intézmények gyengítése, az alapvető szolgáltatások megzavarása és a közbizalom aláásása anélkül, hogy feltétlenül nyílt katonai konfrontációt váltana ki. Az továbbra is nyitott kérdés, hogy ezek az események egyetlen kampány részét képezik-e.
Daniele Garofalo, az iszlamista csoportokra szakosodott hírszerzési szakértő arra figyelmeztet, hogy ne keverjük össze az események mértékét az állami részvételre utaló bizonyítékokkal.
„Az a tény, hogy az üzenetet nagy léptékben terjesztették, összehangolt erőfeszítésre utal a terjesztésében, de ez önmagában nem bizonyítja az állami részvételt vagy egy hibrid háborús kampány létezését”
– nyilatkozta Garofalo a The Media Line-nak.
„Ahhoz, hogy megítélhessük, zajlik-e összehangolt kampány, több, egymást alátámasztó mutatóra van szükség: hasonlóságok az üzenetek megfogalmazásában és terjesztési módszereiben, időbeli ismétlődés, kapcsolatok a digitális infrastruktúrák vagy az üzenetek terjesztésében részt vevő csoportok között, más akciókkal való összehangoltság, valamint a félelem szándékos felerősítése” – tette hozzá.
A szakértő számára a legfontosabb kérdés az, hogy az események a fenyegetéseket küldők közötti operatív együttműködésre utalnak-e,
vagy pedig egy szélesebb körű, politikai célokat követő szereplő stratégiai irányítására. Ez a megkülönböztetés különösen fontos, mivel Európa egyszerre szembesül Oroszország ukrajnai háborúval, valamint az Irán, Izrael és az Egyesült Államok közötti konfrontációval kapcsolatos biztonsági feszültségekkel.
Kérdés, hogy Moszkvának és Teheránnak érdeke-e a konfrontáció?
„Ezeknek a támadásoknak a nagy része – legyen szó a mai olaszországi, római vagy iskolai támadásokról, vagy a repülőgépeket érintőkről – nagyon egyszerű jellegű. Nem olyan támadásokról van szó, amelyek jelentős kiberképességeket igényelnének, mint amilyenekkel Oroszország vagy Kína rendelkezik.
Ezeket akár nagyon kis szervezetek vagy magánszemélyek is végrehajthatják, akik széles körű zavarok és károk okozására törekednek”
– nyilatkozta Nima Baheli iráni-olasz politikai elemző a The Media Line-nak, hozzátéve, hogy a fenyegetések korlátozott technikai kifinomultsága inkább kisebb csoportokra vagy hazai szereplőkre utalhat, nem pedig külföldi kormányok által végrehajtott intézkedésekre.
Fontos elmozdulást jelentett, hogy Párizs nyíltan Iránt vádolta a hűtőberendezések elleni októberi kibertámadásokkal.
A francia kiberbiztonsági válságkezelő központ egy ötoldalas jelentést tett közzé, amelyben bizonyítottnak látta az IRGC-hez kapcsolódó „Shahid Kaveh” nevű kiberegység felelősségét.
Teherán ezt tagadta, és a lap által megkérdezett szakértők is megkérdőjelezik, hogy akár Iránnak, akár Oroszországnak hasznára válna-e jelenleg egy újabb konfrontáció megnyitása európai országokkal.
Képünkön Bundeswehr-katonák gyakorlatoznak a hamburgi kikötőben. Fotó: MARCUS BRANDT / dpa Picture-Alliance via AFP
- 16:00
2026. november 11. - 06:13
2026. november 4. - 15:15
2026. november 5.
