Trump elveszítheti az irányítást a kongresszus mindkét házában, Izrael pedig egy vele szemben ellenséges demokrata hullámmal szembesül Washingtonban.
Két évvel a Fehér Házba való visszatérése után első választási próbájával szembesül kedden Donald Trump elnök: könnyen lehet, hogy a republikánusok a képviselőházban és a szenátusban is elveszítik többségüket.
Az amerikai választók számára a választások elsősorban a megélhetési költségekről, a benzinárakról, a bevándorlásról és az Iránnal folyó háborúról szólnak.
Izrael számára azonban a következmények messze túlmutathatnak Trump politikai sorsán
– írja a The Jerusalem Post. Egy új demokrata jelöltcsoportnak – amelynek tagjai Izraelt a Gázai övezetben elkövetett népirtással vádolják, és az amerikai katonai segélyek megszüntetését követelik – ugyanis reális esélye van arra, hogy bejusson a kongresszusba. Sőt, később nyomást fognak tudni gyakorolni a párt 2028-as elnökjelöltjeire, hogy Izrael iránt ellenségesebb álláspontot foglaljanak el.
A „progresszív” demokraták leállítanák Izrael támogatását
Ezek a feszültségek különösen nyilvánvalóak Michiganben, ahol − mint arról a Neokohn is beszámolt − az előválasztáson alulmaradt Haley Stevens demokrata képviselő mindössze két nappal a választások előtt bejelentette, hogy saját pártja jelöltje, Abdul El-Sayed helyett a republikánus szenátusi jelöltet, Mike Rogers-t fogja támogatni.
A döntés egy Izraelről és az antiszemitizmusról szóló heves összecsapást követett, és az állam egyik legfontosabb választási küzdelmét a Demokrata Párt jövőbeli identitásáról szóló csatává változtatta
− állapítja meg az izraeli lap, feltéve a kérdést: vajon Izrael támogatása továbbra is összetartó erő-e a Demokrata Pártban, vagy ez a kérdés a párt egyik legfőbb megosztó tényezőjévé vált?
Az új, „progresszív” demokraták, mint pl. a New York-i Darializa Avila Chevaliera vagy a szintén Mamdani által támogatott Brad Lander (aki amúgy zsidó), már nem csak a Netanjahu-kormány politikájának bírálatára szorítkoznak. Ehelyett
az Izraelhez fűződő amerikai politika alapvető megváltoztatását követelik, ideértve a fegyverszállítások leállítását, a biztonsági segítségnyújtás feltételekhez kötését, szankciók bevezetését, valamint egyes esetekben a bojkottok támogatását is.
Kedden a választók a képviselőház mind a 435 helyéről, a szenátus 100 helyéből 35-ről – beleértve a pótválasztásokon megpályázott két helyet is –, valamint 36 állam kormányzói posztjáról döntenek. Az amerikaiak emellett több ezer képviselőt választanak az állami törvényhozásokba és a helyi tisztségekbe is.
Trump felkészülhet egy ellenzéki kongresszusra
A republikánusok jelenleg szűk többséggel rendelkeznek a képviselőházban, a szenátusban pedig 53–47-es többséggel, ahol két független szenátor a demokratákkal működik együtt.
A szavazás előtt közzétett legjelentősebb előrejelzések egyike Harry Ententől, a CNN vezető adatelemzőjétől származott, aki úgy becsülte, hogy a demokratáknak 92%-os esélyük van a képviselőházban a többség megszerzésére, és 71%-os esélyük a Szenátus irányításának megszerzésére.
Számításai szerint a demokraták 237, a republikánusok pedig 198 képviselőházi mandátumot szereznének, a Szenátusban pedig 52-48-as demokratikus többség alakulna ki.
A múlt héten közzétett Reuters/Ipsos-felmérés szintén rávilágított Trump nehézségeire. Az elnök népszerűsége mindössze 32%-on állt, míg a demokraták kilencpontos előnnyel vezettek az országos szavazási szándékot mérő felmérésben, miután a még bizonytalan szavazók preferenciáit is figyelembe vették.
Egy nagyarányú demokrata győzelem azt jelentené, hogy Trump hivatali idejének második felét egy vele ellenséges kongresszus mellett töltené, amely megakadályozhatná a törvényalkotási kezdeményezéseket, bonyolíthatná a költségvetés jóváhagyását, és vizsgálatokat indíthatna kormányzata ellen.
Képünkön Elizabeth Warren szenátor kampányol az Izrael-gyűlölő Abdul El-Sayednek. Fotó: JEFF KOWALSKY / AFP







