Sorsdöntő választás előtt Izrael: itt van minden, amit a mai szavazásról tudni érdemes

A close-up of the Israeli flag waving on a flagpole against a clear blue sky.

A legfrissebb hírekért kövessen minket a Google-ön!

Megnyíltak a szavazóhelyiségek, amelyekben az izraeliek a következő Knesszet összetételéről dönthetnek.

Ez az első országos választás Izraelben a Hamász vezette, 2023. október 7-i mészárlás óta.

Izrael választ

Október 27-én, kedden reggel 7 órakor megnyílt a legtöbb izraeli szavazóhelyiség, hogy a választópolgárok megválasszák a 26. Knesszet tagjait. A szavazás este 10 óráig tart, bár egyes helyszíneken rövidebb ideig lehet voksolni.

Az izraeli Központi Választási Bizottság szeptember 6-i adatai szerint mintegy 7,33 millió állampolgár jogosult szavazni. Ez 543 177-tel több választót jelent, mint a négy évvel ezelőtti választáson. Országszerte 12 018 hagyományos szavazóhelyiséget alakítottak ki, közülük 6208 akadálymentesített.

A Központi Választási Bizottság adatai alapján mintegy 330 ezer fiatal izraeli most szavaz először.

Az izraeli hadsereg támaszpontjain és előretolt állásain már október 21-én megkezdődött a katonák szavazása. A voksolást a különböző hadműveleti területeken, így a Gázai övezetben, Libanonban és Szíriában is biztosították. Az IDF tájékoztatása szerint több mint 850 szavazóhelyiséget állítottak fel, amelyek közül sok mobil egységként működik. A katonák a választás napjáig szavazhatnak, a hadműveleti feladatok függvényében.

Netanjahu gyengül, Ben-Gvir erősödik az izraeli választás előtt

Kitekintő a közelgő izraeli választások előtt másfél héttel.

Arányos képviseleti rendszer

Izrael parlamentáris demokráciája arányos képviseleti rendszerre épül. A választók nem közvetlenül a miniszterelnökre vagy egyéni választókerületek jelöltjeire szavaznak, hanem az ország egész területén induló pártok valamelyikére. A törvényhozás, a Knesszet 120 képviselőből áll.

A pártokra leadott szavazatok egyben az adott párt jelöltlistájára leadott voksoknak számítanak. A 120 parlamenti mandátumot a pártok által megszerzett szavazatok arányában osztják el. Ha például egy párt az érvényes szavazatok 50 százalékát kapná, 60 mandátumot szerezne.

Egyetlen párt sem szerzett még önálló parlamenti többséget a választásokon, ezért az izraeli kormányok minden esetben több párt koalíciójával alakultak meg.

A Knesszetbe jutáshoz a pártoknak legalább az érvényes szavazatok 3,25 százalékát kell megszerezniük. Az ezt a küszöböt el nem érő pártokra leadott voksokat nem veszik figyelembe a mandátumok elosztásakor.

Választási katasztrófa felé menetel Izrael

Továbbra sincs meg egyik oldalnak sem a kormányalakításhoz szükséges többsége, ami ismét politikai káoszba taszíthatja az országot.

Hogyan választják ki a miniszterelnököt?

Bár rendszerint a legnagyobb párt vezetője lesz a miniszterelnök, ez nem automatikus. A törvény értelmében az államfő azt a kneszetképviselőt bízza meg a kormányalakítással, akinek a legnagyobb esélye van parlamenti koalíció létrehozására.

A megbízott képviselőnek be kell mutatnia a Knesszetnek a tervezett kormány összetételét és politikai irányelveit, majd meg kell szereznie a parlament jóváhagyását ahhoz, hogy hivatalba léphessen miniszterelnökként.

Ha nem sikerül kormányt alakítania, az államfő egy másik képviselőt kérhet fel a feladatra. A miniszterelnöknek hivatali ideje alatt a Knesszet tagjának kell lennie, a kormány többi miniszterének azonban nem feltétlenül kell parlamenti képviselőnek lennie.

Izrael államfőjét a Knesszet választja meg hét évre. A jelenlegi elnök, Jichák Hercog megbízatása a tervek szerint 2028 júliusában jár le.

Egy titkos iráni hálózat a TikTokon próbálta meghekkelni az izraeli választásokat

A választási kampány során már eddig is számos, vitát kiváltó közösségi média-használati eset és dezinformációs vád merült fel.

Több évtizednyi demokratikus hagyomány

A Világgazdasági Fórum 2019-es rangsora Izraelt a világ húsz legrégebb óta folyamatosan működő demokráciája közé sorolta.

Az izraeli külügyminisztérium szerint az ország megalakulása óta háborúkkal, terrorizmussal, biztonsági fenyegetésekkel, politikai válságokkal és jelentős társadalmi változásokkal nézett szembe, demokratikus parlamentáris berendezkedése mellett azonban mindvégig kitartott.

„Izrael demokráciája a nehézségek közepette született meg. Fennmaradása az ország egyik legnagyobb eredménye” 

– fogalmazott a minisztérium.

„Zsidó, muszlim, keresztény és drúz állampolgárok, városokból és vidékről, vallásosak és világiak, különböző hátterű és közösségekhez tartozó emberek vesznek részt október 27-én ugyanabban a demokratikus folyamatban. Mélyen eltérhet a véleményük Izrael jövőjéről, de annak alakításában mindenkinek ugyanolyan értékű szavazata van” – áll a külügyminisztérium közleményében.

Netanjahu vagy Eisenkot? Minden, amit tudni kell a keddi izraeli választásokról

Ki vezeti majd Izraelt? Marad Netanjahu, vagy három év háború és politikai válság után új korszak kezdődik?

„Izraelben nem demokrácia van” – Amichay Mihály Éva az 50 percben

A műsor vendége három fő témát emelt ki: a biztonságot, a gazdaságot és az állami intézmények működését.