Választási katasztrófa felé menetel Izrael

A legfrissebb hírekért kövessen minket a Google-ön!

Új fordulatot vett az izraeli választási kampány, miután Benjamin Netanjahu tábora hajszálnyival megelőzte az ellenzéket. Továbbra sincs meg egyik oldalnak sem a kormányalakításhoz szükséges többsége, ami ismét politikai káoszba taszíthatja az országot.

Meglepő fordulatot mutat a 13-as csatorna friss közvélemény-kutatása: ha most tartanák az izraeli választásokat, a Benjámin Netanjahu miniszterelnököt támogató pártok alkotnák a Knesszet legnagyobb politikai tömbjét.

Így választana Izrael, ha ma tartanák a választásokat

A 13-as csatorna felmérése az első a nagy izraeli hírcsatornák közül a választási kampány kezdete óta, amely ilyen eredményt mutat. Netanjahunak ugyanakkor a legfrissebb adatok alapján továbbra sincs egyértelmű útja a parlamenti többséghez, akárcsak az ellenzéknek. A 886 ember megkérdezésével készült kutatás, amelynek hibahatára ±3,3 százalékpont, a Netanjahut támogató tömbnek 54 mandátumot jelez, míg az ellenzéki pártok összesen 52 helyet szereznének. Az arab pártok 14 mandátumra számíthatnának.

Kicsoda Gadi Eisenkot ellenzéki vezér, Benjamin Netanjahu első számú kihívója?

A túszok túlélésének garantálása érdekében olyan álláspontot képviselt, amelyet a Hamász követelései előtti „meghátrálásnak” lehetne nevezni.

Bár a Netanjahu mögött álló politikai tömb erősödni látszik, a miniszterelnök saját pártja, a Likud nem tudott javítani: mindössze 18 mandátumot kapott, szemben Gadi Eisenkot Jasar pártjának 22 helyével. A 13-as csatorna előző heti felmérése még 53-53 mandátumra hozta ki a két nagy politikai tömböt, míg más kutatások korábban az ellenzéki blokk előnyét mutatták. Egyik felmérés sem jelezte eddig, hogy bármelyik oldal önállóan elérné a parlamenti többséget, abból kiindulva, hogy az arab pártok nem csatlakoznának egyik kormánykoalícióhoz sem.

A 13-as csatorna közvélemény-kutatása.

A pártok közül a harmadik legerősebbnek a B’Yachad bizonyult, amelyet Naftali Bennett volt miniszterelnök és Jaír Lapid, az ellenzék vezetője közösen vezet. A párt 12 mandátumot szerezne, eggyel kevesebbet, mint az előző felmérésben. A Demokraták 10, a Vallásos Cionista párt pedig 8 mandátumot kapna.

Utóbbi párt, amelyet a pénzügyminiszter, Bezalel Szmotrics vezet, korábban rendszerint éppen a parlamenti küszöb környékén mozgott. Támogatottsága most megugrott, miután technikai választási szövetséget kötött a Zehut párt vezetőjével, Moshe Feiglinkel.

Szintén 8 mandátumot szerezne az Otzma Jehudit, a Jiszrael Bejtenu és az Egyesült Arab Lista. A két haredi párt, az Egyesült Tóra Judaizmus és a Sász egyaránt 7-7 mandátumot kapna.

Jelentősen javított helyezésén az Ofer Winter vezette új jobboldali párt, az Izrael Népe is, amely 6 mandátumot szerezne, akárcsak az arab Raam párt. A választásokat követően minden, a Knesszetbe bekerült párt vezetőjét felkérik arra, hogy nevezze meg azt a politikust, akit a kormány vezetésére a legalkalmasabbnak tart. Winter korábban jelezte, hogy Netanjahut ajánlaná miniszterelnöknek.

Amichay Éva: A Haaretz Alibaba-meséje Netanjahuról és október 7-éről

Ha valóban lett volna figyelmeztetés, akkor miért most, három évvel az esemény után, az izraeli parlamenti választások előtt másfél hónappal került ez nyilvánosságra?

A Yoaz Hendel vezette, egyik nagy politikai tömbhöz sem sorolt Tartalékosok párt, valamint Beni Gantz Kék-Fehér pártja egyaránt a parlamenti küszöb alatt maradna. A csatorna arról is megkérdezte a választókat, kit tartanak a legalkalmasabbnak a miniszterelnöki posztra. A válaszadók 45 százaléka Eisenkotot nevezte meg, míg Netanjahut 36 százalék választotta. További 19 százalék nem tudott vagy nem akart állást foglalni.

Herzog stabil izraeli kormányt akar

Jichák Herzog államfő szerdán kijelentette, hogy mindent meg fog tenni egy újabb választás elkerülése érdekében, amennyiben a választási eredmény nem teszi lehetővé egyértelmű kormánytöbbség kialakítását. Az elnök több televíziós interjúban is hangsúlyozta, hogy Izraelnek stabil kormányra van szüksége.

„Mindent meg fogok tenni annak érdekében, hogy elkerüljünk egy újabb választást, és biztosítsuk egy stabil kormány megalakulását” 

– mondta a 12-es csatornának.

„Izraelben nem demokrácia van” – Amichay Mihály Éva az 50 percben

A műsor vendége három fő témát emelt ki: a biztonságot, a gazdaságot és az állami intézmények működését.

Herzog felidézte, hogy 2019 és 2022 között négy év alatt öt parlamenti választást is tartottak, amelyek többségét a nem egyértelmű eredmények miatt kellett megismételni. Mint mondta, mire 2023-ban végül sikerült kormányt alakítani, „mindannyian szétszakadtunk”. Szerinte ez komoly hatással volt az országra, amikor bekövetkezett az október 7-i katasztrófa, a Hamász terrorszervezet által 2023-ban végrehajtott, Izrael elleni terrortámadás.

„Egy dolog világos számomra: ha döntetlen alakul ki, megpróbálok a lehető legnagyobb mértékben bekapcsolódni a folyamatba, hogy kivezessük az országot ebből a nehéz helyzetből”

– mondta Herzog. Hozzátette, hogy korábbi államfők is hasonlóan jártak el. „Természetesen mindezt megfontoltan és felelősségteljesen kell tenni.”

JD Vance elég elképesztően nyilatkozott Amerika Izraellel kapcsolatos politikájáról

Az alelnök szerint főnöke „szükség esetén készen áll arra, hogy saját országát helyezze előtérbe.”