Tizenkét halott, 309 sebesült, közel 300 törölt repülőjárat és egyre súlyosabb fenyegetés a nemzetközi hajózásra. A rijádi repülőtér elleni véres húszi támadás után Szaúd-Arábia kemény megtorlást ígér, miközben az Irán által támogatott jemeni lázadók újabb és újabb polgári célpontokat vesznek célba. A konfliktus azonban már messze túlmutat Jemen határain: a Vörös-tengertől a Perzsa-öbölig egyre több stratégiai útvonal és létfontosságú létesítmény kerül veszélybe.
Szaúd-Arábia határozott katonai választ helyezett kilátásba, miután a jemeni húszik szombaton súlyos támadást hajtottak végre a rijádi Khalid király nemzetközi repülőtér ellen. A szaúdi hatóságok október 11-i közlése szerint a csapásban 12 ember vesztette életét és 309-en megsebesültek, közülük többen válságos állapotban vannak. Az áldozatok között négy szaúdi állampolgár és nyolc külföldi volt, utóbbiak között bangladesi, palesztin, amerikai, egyiptomi, jordániai, szíriai és szudáni állampolgárok is szerepeltek.
A támadás a húszik Szaúd-Arábia elleni hadjáratának egyik legsúlyosabb eszkalációját jelenti, és olyan katonai válaszlépéseket válthat ki, amelyek tovább szélesíthetik a közel-keleti konfliktust.
A The Jerusalem Post egy frissen közölt elemzése szerint a húszik célja nem pusztán az, hogy katonai veszteségeket okozzanak a királyságnak, hanem az is, hogy megbénítsák a szaúdi civil élet és gazdaság kulcsfontosságú területeit. A repülőterek elleni támadások miatt járatokat törölnek, utasok ezrei rekednek a földön, és a nemzetközi légitársaságok is kénytelenek felülvizsgálni szaúd-arábiai működésüket. A stratégia hasonlít ahhoz, ahogyan Irán korábban amerikai katonai létesítményeket támadott a térségben: a cél az ellenfél sebezhetőségének demonstrálása és a politikai döntéshozókra gyakorolt nyomás fokozása. A különbség most az, hogy a húszik egyre gyakrabban közvetlenül a polgári infrastruktúrát veszik célba, jelentős civil áldozatokat okozva.
„Teljes értékű háborús bűncselekmény” – kemény megtorlást ígér Rijád
Turki al-Máliki vezérőrnagy, a jemeni legitim kormányt támogató szaúdi vezetésű katonai koalíció szóvivője rendkívül élesen ítélte el a rijádi repülőtér elleni támadást.
Az Arab News által idézett, a szaúdi hírügynökségen keresztül közzétett nyilatkozatában a csapást terrorcselekménynek és „teljes értékű háborús bűncselekménynek” nevezte.
Kijelentette, hogy a koalíció határozott választ fog adni a támadásra, a nemzetközi humanitárius jog előírásainak betartásával. A nyilatkozat egyértelműen jelzi, hogy Rijád nem kívánja válasz nélkül hagyni a polgári létesítményei elleni egyre súlyosabb támadásokat.
A megtorlás módja azonban komoly stratégiai kérdéseket vet fel. Szaúd-Arábia már jelenleg is légicsapásokat hajt végre a húszik állásai ellen, és 2015 óta különböző intenzitással vesz részt a jemeni konfliktusban. A lázadók ugyanakkor jóval kevesebb olyan stratégiai infrastruktúrával rendelkeznek, amelynek elvesztése a szaúdi repülőterekhez, olajlétesítményekhez vagy más gazdasági központokhoz hasonló következményekkel járna.
Ez azt jelenti, hogy a húszik bizonyos szempontból kevesebbet kockáztatnak a konfliktus kiszélesítésével, mint Szaúd-Arábia, amelynek fejlett gazdasága és kiterjedt polgári infrastruktúrája számos támadható célpontot kínál.
A királyság jelentős összegeket fordított korszerű légvédelmi rendszerek beszerzésére, ám az iráni és húszi rakéta-, illetve dróntámadások az elmúlt években többször bizonyították, hogy ezek a védelmi rendszerek sem áthatolhatatlanok. Hasonló problémákkal a Perzsa-öböl más államai és időnként Izrael is szembesült. Rijádnak ezért nem elegendő pusztán katonai csapásokkal válaszolnia: olyan elrettentő képességet kell kialakítania, amely csökkenti a további támadások valószínűségét. Ez azonban különösen nehéz egy olyan ellenféllel szemben, amely a polgári infrastruktúra elleni csapásokban is politikai és katonai előnyt lát.
Egyetlen nap alatt 291 repülőjáratot töröltek
A szombati támadás után a szaúdi hatóságok ideiglenesen felfüggesztették a rijádi nemzetközi repülőtér működését, hogy felmérjék a károkat és biztosítsák a létesítmény biztonságát. Az Arab News a FlightAware adataira hivatkozva arról számolt be, hogy 24 óra alatt legalább 291 repülőjáratot töröltek, miközben több nemzetközi légitársaság is felfüggesztette szaúd-arábiai járatait. A támadás következményei így nem korlátozódtak a repülőtér területére: a légiközlekedési fennakadások az ország gazdasági kapcsolatait, az üzleti utazásokat és a nemzetközi utasforgalmat is érintették.
A Khalid király repülőtér elleni csapás ráadásul nem elszigetelt esemény volt, hanem egy többnapos támadássorozat legsúlyosabb epizódja. Október 6-án az Abha nemzetközi repülőtér elleni támadásban két nő, egy marokkói és egy algériai állampolgár vesztette életét. Másnap a rijádi repülőtér elleni újabb csapás egy szudáni férfi halálát okozta, október 8-án pedig további három ember halt meg ugyanott, köztük Hamúd Ali al-Kalthami szaúdi pilóta, akinek repülőgépét a földön érte találat. A szaúdi polgári légiközlekedési hatóság szerint ezek az incidensek a királyság polgári repülési létesítményei ellen irányuló folyamatos és nyílt támadássorozat részét képezik.
A húszik más szaúdi városokat és létesítményeket is célba vettek, köztük Hamisz Musaitot, Dzsázánt és Nadzsránt. Szombaton egy lövedék csapódott be a dammami Fahd király nemzetközi repülőtér közelében, miközben a szaúdi erők egy drónt semmisítettek meg az ország keleti régiója felett, valamint elfogtak egy ballisztikus rakétát al-Hardzs térségében.
A támadások földrajzi kiterjedése azt mutatja, hogy a húszik nem kizárólag a jemeni határ közelében fekvő területeket fenyegetik, hanem a királyság mélyebben fekvő stratégiai célpontjait is képesek elérni.
A repülőterek és városok elleni ismétlődő csapások célja láthatóan az, hogy Szaúd-Arábia egész területén fenntartsák a bizonytalanság és a kiszolgáltatottság érzését.
Amerikai állampolgár is meghalt – Washington elítélte a támadást
Az Egyesült Államok határozottan elítélte a húszik legutóbbi támadásait, különös tekintettel arra, hogy a rijádi repülőtéren egy amerikai állampolgár is életét vesztette. Marco Rubio amerikai külügyminiszter az X közösségi oldalon közzétett nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a támadások a civil emberélet teljes semmibevételéről tanúskodnak. „Ezek az elítélendő támadások az ártatlan civilek életének nyilvánvaló semmibevételét mutatják. Azonnal véget kell vetni nekik” – írta. Rubio hozzátette, hogy az Egyesült Államok Szaúd-Arábia és népe mellett áll, és részvétét fejezi ki az áldozatok családjainak.
Washington már jelenleg is támogatja Rijádot különböző katonai és biztonsági területeken, ám egyelőre nem világos, hogy az Egyesült Államok közvetlenül is részt vesz-e a húszik elleni légicsapásokban. A szaúdiak mellett Pakisztán és Törökország is támogatást nyújt a királyságnak, bár az egyes országok szerepvállalásának mértéke és jellege eltérő. A kérdés különösen azért fontos, mert az amerikai katonai részvétel jelentősen növelhetné a húszik elleni műveletek erejét, ugyanakkor közvetlenebbül is bevonhatná Washingtont a jemeni háborúba. Az Egyesült Államoknak így egyszerre kell támogatnia egyik legfontosabb közel-keleti partnerét és mérlegelnie egy újabb regionális eszkaláció veszélyeit.
A Báb el-Mandeb-szorosnál is kiéleződött a harc
A húszik Szaúd-Arábia elleni támadásai egybeesnek a jemeni nyugati partvidéken zajló harcok fokozódásával. A konfliktus egyik legfontosabb térsége a Báb el-Mandeb-szoros, amely a Vörös-tengert az Ádeni-öböllel köti össze, és a világ egyik legjelentősebb tengeri kereskedelmi útvonala.
A húszik katonai jelenléte a térségben közvetlen veszélyt jelenthet a nemzetközi hajózásra, különösen azokra a kereskedelmi és energiaszállító hajókra, amelyek a Szuezi-csatorna felé közlekednek.
A jemeni kormányerők ezért a múlt héten ellentámadást indítottak, hogy visszaszorítsák a lázadókat egyes stratégiai állásaikból.
Az Al-Ain News beszámolója szerint a Déli Óriások nevű jemeni katonai alakulat október 10-én öt húszi páncélozott jármű megsemmisítéséről számolt be. A harcjárműveket állítólag akkor lőtték ki, amikor a lázadók megpróbáltak előrenyomulni a Taiztól nyugatra fekvő Dhubab repülőtér irányába. Az alakulat közlése szerint a járművekben tartózkodó fegyveresek is életüket vesztették. A katonai források emellett arról számoltak be, hogy a húszik újabb erőket vonnak össze a Taiztól délre fekvő as-Szamajtain körzetében, ahonnan támadást indíthatnak al-Mudaraba al-Ulja térsége ellen, megpróbálva oldalba támadni a kormányerőket.
A hadműveletek tétje messze túlmutat a helyi területi ellenőrzésen. Ha a húszik tartósan megerősítik pozícióikat a Báb el-Mandeb környékén, azzal növelhetik a nemzetközi kereskedelmi hajózásra gyakorolt nyomásukat, és újabb eszközhöz juthatnak Szaúd-Arábia, valamint nyugati szövetségesei befolyásolására.
A szoros ellenőrzése ezért a szaúdi vezetés számára kiemelt katonai és gazdasági érdek. A Vörös-tengeri hajóforgalom biztonsága ráadásul különösen felértékelődött az iráni konfliktus és a Hormuzi-szoros körüli fenyegetések miatt, hiszen a térség két legfontosabb tengeri szűkülete egyszerre kerülhet veszélybe.
Lángoló olajszállító hajó a Perzsa-öbölben
A regionális tengeri biztonsági helyzet romlását egy újabb, hétvégi incidens is jelezte. Az Egyesült Arab Emírségek Nemzeti Gárdája október 10-én bejelentette, hogy parti őrsége 22 tengerészt mentett ki egy kigyulladt olajszállító hajóról a Perzsa-öbölben. Az Arab News szerint a mentőegységek segélyhívásra reagálva találták meg a tankert, majd valamennyi fedélzeten tartózkodó személyt biztonságba helyezték. A legénység tagjai elsősegélyben részesültek, és a közlés szerint stabil állapotban voltak.
A bejelentést egy másik, október 9-i tengeri támadás előzte meg, amikor a panamai zászló alatt közlekedő Gem No. 2 olajszállító hajót ismeretlen eredetű lövedék találta el az Egyesült Arab Emírségek partjai közelében, és a fedélzetén tűz ütött ki. A brit tengeri kereskedelmi műveleteket felügyelő szervezet, a UK Maritime Trade Operations szerint a hajót al-Dzsazírától mintegy 13 tengeri mérföldre nyugatra érte találat. A támadásért egyetlen szervezet sem vállalta a felelősséget, és a rendelkezésre álló beszámolók alapján az sem bizonyított, hogy a 22 tengerész kimentése ugyanahhoz a tankerhez kapcsolódott volna.
Az incidensek mindenesetre jól mutatják, milyen gyorsan romlik a kereskedelmi hajózás biztonsági helyzete a Perzsa-öbölben is.
Irán több ezer kilométeres frontvonalban gondolkodik
A The Jerusalem Post elemzése szerint a húszik szaúd-arábiai támadásait, a jemeni partvidéken zajló harcokat és a Perzsa-öbölben tapasztalható tengeri fenyegetéseket nem lehet egymástól független eseményekként kezelni. Ezek egy szélesebb regionális konfliktus különböző hadszínterei, amelyekben Irán és szövetséges fegyveres szervezetei meghatározó szerepet játszanak. Teherán régóta olyan regionális hálózatot épít, amely lehetővé teszi számára, hogy közvetlen katonai szerepvállalás nélkül is nyomást gyakoroljon ellenfeleire.
A lap értékelése szerint Irán lényegében egy több ezer kilométer hosszú, a Báb el-Mandeb-szorostól a Hormuzi-szoroson át Irakig húzódó stratégiai frontvonalban gondolkodik.
Ez a megközelítés már a Hamász 2023. október 7-i izraeli terrortámadását követően is megmutatkozott, amikor Iránhoz kötődő fegyveres szervezetek Libanonban, Szíriában, Irakban és Jemenben is bekapcsolódtak az Izrael és szövetségesei elleni konfliktusba. Bár a szíriai Aszad-rezsim bukása jelentősen meggyengítette Irán térségbeli pozícióit, Teherán továbbra is fontos szövetségesekkel rendelkezik, mindenekelőtt a libanoni Hezbollah, a jemeni húszik és különböző iraki síita milíciák révén. Ezek a szervezetek különböző földrajzi térségekben működnek, de együttesen lehetővé teszik, hogy Irán egyszerre több irányból gyakoroljon nyomást ellenfeleire. A húszik Szaúd-Arábia elleni támadásai ebbe a szélesebb stratégiai összefüggésbe illeszkednek.
Meddig mehet el Szaúd-Arábia a megtorlásban?
Rijád egyértelművé tette, hogy nem engedi Jemen területét a királyság elleni támadások kiindulópontjaként vagy a nemzetközi hajózás fenyegetésére felhasználni. A szaúdi vezetés ezért további katonai lépéseket helyezett kilátásba, miközben a húszik egyelőre nem mutatják jelét annak, hogy felhagynának a polgári repülőterek és más stratégiai létesítmények elleni támadásokkal. A konfliktus következő szakaszában ezért várhatóan egyszerre fokozódhatnak a jemeni szárazföldi harcok, a szaúdi légicsapások és a lázadók megtorló rakéta- és dróntámadásai. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy a katonai válaszlépések és ellenlépések egyre nehezebben ellenőrizhető eszkalációs folyamatot indítanak el.
A rijádi repülőtér elleni támadás után Szaúd-Arábia számára már nem csupán a jemeni hadszíntér ellenőrzése a tét, hanem saját polgári infrastruktúrájának, légiközlekedésének és gazdasági biztonságának megvédése is.
A húszik számára ugyanakkor éppen ezek a sebezhető pontok kínálják a leghatékonyabb nyomásgyakorlási lehetőséget. Ha a harcok tovább terjednek, az nemcsak a szaúdi lakosságot és a jemeni konfliktus szereplőit érintheti, hanem a nemzetközi repülést, az olajszállítást és a világkereskedelem kulcsfontosságú útvonalait is.
- 10:00
2026. október 11. - 12:31
2021. február 11. - 18:242021. február 14.
