Új szakaszba lépett Dél-Korea saját fejlesztésű vadászgép-programja.
Dél-Korea rendszerbe állította első saját fejlesztésű, sorozatgyártott vadászgépét, a KF-21 Boramae-t.
Elkészült Dél-Korea első saját vadászgépe
A Koreai Köztársaság légiereje (ROKAF) szeptember 22-én vette át első sorozatgyártású KF-21 Boramae vadászgépét, ezzel a dél-koreai vadászgép-program a tervezési és fejlesztési szakaszból a rendszeresítés és hadrendbe állítás időszakába lépett. A 25-001 oldalszámú repülőgép elhagyta a Korea Aerospace Industries (KAI) Szacseonban található üzemét, majd a kezdeti hadműveleti állomáshelyére, az Észak-Kjongszang tartományban található Jecshoni légibázisra repült.
Ennek mérföldkőnek komoly nemzeti jelentősége van, mivel a KF-21 Dél-Korea első teljes egészében hazai fejlesztésű vadászrepülőgépe.
Az első példány átadására 25 évvel és hat hónappal azután került sor, hogy Kim De Dzsung akkori dél-koreai elnök 2001 márciusában bejelentette a hazai vadászrepülőgép-program elindítását.
Nagy terveik vannak az új vadászrepülőgéppel
Szon Szoklak vezérezredes, a dél-koreai légierő vezérkari főnöke a jecshoni légibázison fogadta a repülőgépet. A tábornok elmondta, hogy
„rendkívüli büszkeséggel és hatalmas felelősségérzettel” tölti el a Korea által kifejlesztett, csúcstechnológiás vadászgép üzemeltetése.
A Chosun szerint Szon hozzátette: „A számos kihívás és nehézség leküzdésével megszületett KF-21-et ma bevezettük a légierő kötelékébe, és megkezdte repülési műveleteit. Egyesítsük erőinket annak érdekében, hogy a KF-21 mielőbb elfoglalhassa helyét a Koreát védő legfontosabb harci erőként.”
Dél-Korea eddig összesen 40 példányt rendelt meg a KF-21-ből, mindegyiket a Block I konfigurációban. A KAI jelenleg a következő változatokon, a Block II és Block III konfigurációkon dolgozik. A dél-koreai hatóságok emellett speciális verziók fejlesztését is mérlegelik, köztük egy kifejezetten légvédelem-elnyomó (SEAD) változatot, amelyet AGM-88E/G AARGM és AARGM-ER rakétákkal szerelnének fel, valamint fejlettebb elektronikai harc- és zavarórendszerekkel látnának el.
A sorozatgyártás mellett a KAI és a dél-koreai kormány aktívan dolgozik exportlehetőségek kiaknázásán is. A potenciális vásárlók között szerepel Indonézia – amellyel egy 16 gépre vonatkozó szerződés várható –, valamint a Fülöp-szigetek.
Mit érdemes tudni a KF-21-ről?
A KF-21 fejlesztése több lépcsőben valósul meg, az egyes változatok eltérő képességszinteket képviselnek. A Block 1 az első sorozatgyártású konfiguráció, amelyet elsősorban légi harcra optimalizáltak. A típus korszerű szenzorokkal és AESA radarral rendelkezik, ugyanakkor fegyverzetét jellemzően külső függesztési pontokon hordozza, ami korlátozza a lopakodó képességet.
A Block 2 már teljesebb többfeladatú képességet kínál majd. A fejlesztések középpontjában a levegő-föld csapásmérő képességek bővítése, a fegyverintegráció kiterjesztése és a fedélzeti rendszerek továbbfejlesztése áll. A tervezett Block 3 konfiguráció jelenti a program következő nagy lépcsőjét. Ebben a változatban várhatóan megjelennek a lopakodó képességet erősítő megoldások, például a belső fegyverterek és a tovább csökkentett radarészlelhetőség, valamint fejlettebb elektronikai hadviselési rendszerek.
A KAI KF-21 Boramae jelenlegi formájában nem tekinthető teljes értékű ötödik generációs vadászgépnek, inkább a fejlett „4.5 generációs” kategóriába sorolják. Ennek oka, hogy bár számos korszerű technológiát alkalmaz, a lopakodó képessége nem teljes körű, elsősorban a külső fegyverfelfüggesztés miatt. Ugyanakkor a fejlesztési ütemterv alapján reális lehetőség, hogy a későbbi változatok – különösen a Block 3 vagy az azt követő fejlesztések – közelebb kerüljenek az ötödik generációs vadászgépekhez.
