Az izraeli haditengerészet robotizált hajókkal hozna létre egy félig autonóm flottát.
Az izraeli haditengerészet már a félig autonóm működés felé halad, és hosszabb távon akár csaknem teljesen autonóm haderővé is válhat az IDF szerint.
Autonóm fordulat az izraeli haditengerészetnél
Az izraeli haditengerészet az elmúlt években már alkalmazott autonóm tengeri járműveket, ugyanakkor egyelőre nem világos, mikor válhatnak széles körben bevethetővé az autonóm drónrajok a tengeren.
Az izraeli vállalatok között az Elbit Systems is élen jár az ilyen technológiák fejlesztésében. A vállalat korábban bemutatta 12 méter hosszú, Seagull nevű autonóm felszíni hajóját, amelyet elsősorban a tengeri infrastruktúra több hónapon át tartó ellenőrzésére és védelmére terveztek. A rendszer emellett aknamentesítési, tengeralattjáró-elhárító, tengeri biztonsági és elektronikai hadviselési feladatok ellátására, valamint más fejlett rendszerek alkalmazására is képes.
Más országok, köztük Franciaország, Szingapúr és Hollandia haditengerészete szintén egyre nagyobb hangsúlyt helyez az autonóm rendszerek alkalmazására. Az izraeli haditengerészet szerint azonban ezen a területen még ezeknél az országoknál is előrébb jár, és szélesebb körben alkalmaz robotizált és autonóm rendszereket.
Az autonóm technológiák iránti igény egyértelmű, hiszen a hadihajók gyakran heteket vagy akár ennél is hosszabb időt töltenek a tengeren. Még a leginkább terhelhető katonák számára is komoly kihívást jelenthet a tartós tengeri szolgálat, miközben a lakosság jelentős része egyáltalán nem lenne alkalmas ilyen körülmények között hosszabb ideig szolgálni.
Növekvő tengeri fenyegetések: Törökország, Irán és a húszik
Izrael tengeri fenyegetettsége az elmúlt időszakban Törökország, valamint potenciálisan Irán, a jemeni húszik és más szereplők miatt is növekedett. A haditengerészet szerint emiatt a jövőben több hajóra lesz szükség az ország tengeri biztonsági és nemzetbiztonsági érdekeinek védelméhez.
A haditengerészet ugyanakkor nem számít arra, hogy az ország vagy a hadsereg arányosan több személyi állományt biztosítana az új hadihajók üzemeltetéséhez. A flotta megfelelő bővítésének egyetlen hosszú távon fenntartható módja ezért az lehet, ha egy-egy hajón egyre kevesebb ember szolgál, végső soron pedig akár teljesen emberi személyzet nélkül is működhetnek.
A folyamat egyik szakaszában az izraeli katonák elsősorban a karbantartásra és a védelmi feladatokra koncentrálhatnak, miközben a hajó egyéb rendszereit robotok és autonóm technológiák működtetik. Egy későbbi szakaszban az autonóm rendszerek a karbantartási feladatok jelentős részét, vagy akár azok teljes egészét is átvehetik.
Hadrendbe áll a Gyémánt-rendszer
Amint arról a Neokohn is beszámolt, az Israel Aerospace Industries (IAI) nemrég mutatta be legújabb, DIAMOND névre keresztelt haditengerészeti rendszerét, amelyet a modern fregattok harcértékének és rugalmasságának növelésére fejlesztettek ki.
Az izraeli moduláris és hibrid megoldás lényege, hogy az „anyahajóként” működő fregattok mellett távirányítású „kísérőhajók” is részt vesznek a műveletekben, amelyekkel a hadihajók elosztott, hálózatközpontú hadviselést folytathatnak. A vállalat szerint a rendszer egy azonnal hadrendbe állítható, integrált megoldást kínál, amely kiválthatja az új hadihajók építésével járó hosszadalmas és költséges folyamatokat.
Videó a DIAMOND működéséről:
A DIAMOND számos „plug-and-play” fegyverrendszert képes integrálni, köztük a Harop, Harpy és Mini-Harpy öngyilkos drónokat, a Blue Spear robotrepülőgépeket, a LORAballisztikus rakétákat, valamint a BARAK MX légvédelmi rakétacsaládot. Emellett drónelhárító rendszerek és egyéb rendszerek integrálására is alkalmas.







