Több mint hatvan év után visszatér a közösségi- és hitélet a rákospalotai nagyzsinagógába. A közel százéves – és az utóbbi évtizedekben az Országos Széchényi Könyvtár raktáraként használt – zsinagóga teljes körű felújítása hazai és külföldi magánadományozók támogatásával, az EMIH saját forrásaiból valósult meg.
Újra megnyitja kapuit a rákospalotai zsinagóga. A rekonstrukció célja nem csupán az értékes épület megmentése volt, hanem az is, hogy visszanyerje eredeti rendeltetését: ismét az ima, a tanulás és a helyi zsidó közösségi élet otthonává váljon. A zsinagóga rehabilitációja azáltal vált lehetővé, hogy az itt tárolt közgyűjtemény elszállításának költségeihez az EMIH jelentős mértékben járult hozzá – olvasható az EMIH sajtóközleményében.
Az újranyitás nem pusztán egy történelmi épület újjászületését jelenti. Egy fiatal rabbiházaspár költözik a környékre, hogy megszervezze és hosszú távon segítse a helyi közösség vallási és közösségi életét.
A zsinagógában rendszeres és ünnepi istentiszteletek, tanulási lehetőségek és közösségi programok várják majd Rákospalota és a környező városrészek zsidó lakóit, a megnyitóra a Duschinszky család Izraelben élő leszármazottjai közül is ideutaznak.
Visszaállítani a zsidó életet a zsinagógákba
„Fontos lépés a hazai zsidóság számára, hogy e történelmi zsinagóga újra visszanyeri eredeti funkcióját és ismét megtelhet az ima és a tanulás hangjával, felépítve egy régi-új közösséget” – mondta Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija, aki hozzátette,
„nem állunk meg, célunk teljesíteni korábbi vállalásunkat: visszaállítani a zsidó életet minden olyan zsinagógába, ahol erről közösség szervezhető újjá”.
Nógrádi Eli, a rákospalotai zsinagóga rabbija elmondta, hogy célja a környékbeli és a zsinagóga vonzáskörzetében élő zsidóknak új találkozási pontot teremteni, hogy valódi közösséggé váljanak. „Várunk minden, a környéken élő érdeklődőt, kapuink nyitva állnak mindenki számára” – fogalmazott a fiatal rabbi, a feleségével már a zsinagóga közelébe is költözött.
A rákospalotai zsidó közösség története
A rákospalotai zsidó közösség története a XIX. század közepéig nyúlik vissza. Az első zsidó családok az 1830-as években telepedtek itt le, az önálló Rákospalotai Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség pedig 1898-ban alakult meg – olvasható az EMIH közleményében.
A közösség első zsinagógája a Kajár utcában állt, ám azt a gyorsan gyarapodó hitközség hamarosan kinőtte. A Régi Fóti úti nagyzsinagóga Feith Mihály építészmérnök tervei alapján 1927-ben készült el, udvarán pedig rituális fürdőt is kialakítottak.
A közösség meghatározó rabbija Duschinszky Mihály volt, akit 1898-ban, mindössze huszonhét évesen választottak meg Rákospalota rabbijává.
A kiváló műveltségű, több nyelven beszélő rabbi több mint négy évtizeden át vezette a hitközséget. Nyitott szemléletével úgy tudta egységben tartani a sokszínű közösséget, hogy közben annak ortodox jellege is megmaradt. Az ő vezetése alatt épült fel a nagyzsinagóga, amely Rákospalota virágzó zsidó életének központjává vált.
Az 1930-as évek elején a helyi közösség létszáma már meghaladta a 2600 főt. A munkaszolgálatot és a deportálásokat azonban alig háromszázan élték túl.
A hazatérők kifosztva találták a zsinagógát, de helyreállították, és 1948-ban ismét használatba vették.
Az önálló hitközség 1952-ben szűnt meg, az épületet pedig 1964-től az Országos Széchényi Könyvtár raktáraként, később könyvrestaurátor-műhelyként is használták. A falak között több mint hat évtizeden át szünetelt a zsidó hitélet. Szeptember 8-án ez a hosszú csend ér véget. A felújított zsinagóga megnyitásával nemcsak egy fontos építészeti és vallástörténeti emlék menekül meg, hanem új fejezet kezdődik a rákospalotai zsidóság történetében is.
A szervezők szeretettel várnak minden érdeklődőt az ünnepélyes megnyitóra szeptember 17-én, csütörtökön, 18 órakor a rákospalotai zsinagógában (1152 Budapest, Régi Fóti út 77.).
Fotó: zsido.com
