Több mint három évtizeddel a Brooklyn hídnál elkövetett lövöldözés után az amerikai igazságügyi minisztérium hivatalosan is elismerte: Ari Halberstamot kizárólag azért gyilkolták meg, mert zsidó volt. A történelmi jelentőségű levélben a tárca kijelentette, hogy ha a támadás ma történne, szövetségi gyűlölet-bűncselekményként és polgárjogi jogsértésként vizsgálnák ki.
Harminckét évvel a New York-i Brooklyn hídon elkövetett támadás után az Egyesült Államok igazságügyi minisztériuma történelmi jelentőségű gesztust tett Ari Halberstam családja felé.
Jay Clayton, az Egyesült Államok New York déli körzetének akkori szövetségi főügyésze – aki azóta a nemzeti hírszerzés igazgatója lett – hivatalos levélben közölte Devorah Halberstammal, a meggyilkolt fiú édesanyjával, hogy amennyiben a merénylet napjainkban történne, a szövetségi hatóságok gyűlölet-bűncselekményként és polgárjogi jogsértésként nyomoznának.
„Kétség sem fér hozzá, hogy ha fia, Ari Halberstam meggyilkolása ma történt volna, szövetségi gyűlölet-bűncselekményként vizsgálnánk ki az ügyet, és ennek megfelelően emelnénk vádat”
– írta Clayton július 23-án kelt levelében. Hozzátette, ugyanez vonatkozna arra a további tizennégy fiatalemberre is, akiket a merénylő megpróbált megölni.
A Lubavicsi Rebbétől tartottak hazafelé
A tragédia 1994. március 1-jén történt. Tizenöt lubavicsi jesivanövendék kisbusszal tartott vissza Manhattanből Crown Heightsba, miután meglátogatták a kórházban fekvő lubavicsi Rebbét, Menachem Mendel Schneersohnt. Amikor a jármű áthaladt a Brooklyn hídon, Rashid Baz libanoni származású taxisofőr tüzet nyitott rájuk.
Három fiatal megsebesült, a 16 éves Ari Halberstam pedig életveszélyes sérüléseket szenvedett. Öt nappal később belehalt sérüléseibe.
A támadás néhány nappal azután történt, hogy Báruch Goldstein Hebronban muszlim hívőkre nyitott tüzet a Pátriárkák barlangjánál.
A gyilkos maga is elismerte az antiszemita indítékot
Baz már közvetlenül letartóztatása után videóra vett vallomásában kijelentette, hogy a hebroni mészárlás miatt akart bosszút állni. Évekkel később, 2007-ben újabb vallomást tett, amelyben teljes egyértelműséggel elismerte, hogy kizárólag azért választotta ki a kisbuszt, mert annak utasai zsidók voltak. A nyomozók megkérdezték tőle, hogy rálőtt volna-e egy feketéket vagy latin-amerikaiakat szállító járműre is.
„Nem. Csak azért lőttem rájuk, mert zsidók voltak”
– válaszolta.
Baz 2023-ban halt meg a börtönben.
Évekig közúti agressziónak próbálták beállítani
A nyilvánvaló vallomások ellenére a hatóságok kezdetben egyszerű közúti konfliktusként („road rage”) kezelték az ügyet.
A támadót New York állam bírósága gyilkosság, tizennégy rendbeli emberölési kísérlet és fegyverrel kapcsolatos bűncselekmény miatt ítélte el. Az ügyészségnek azonban ezeknél a vádpontoknál nem kellett bizonyítania az antiszemita indítékot.
Baz végül 141 év börtönbüntetést kapott.
Csak Devorah Halberstam több mint hat éven át folytatott kitartó kampányának eredményeként minősítette az FBI és az igazságügyi minisztérium 2000-ben hivatalosan terrorcselekménynek a merényletet.
Gyűlölet-bűncselekményként azonban akkor sem indítottak szövetségi eljárást.
Ma már egészen más lenne a jogi megítélés
Az Egyesült Államokban már 1968 óta létezett szövetségi gyűlölet-bűncselekményről szóló törvény, ám annak alkalmazási köre rendkívül szűk volt. A helyzetet alapvetően a 2009-ben elfogadott Matthew Shepard és James Byrd Jr. Hate Crimes Prevention Act változtatta meg, amely jelentősen kibővítette a szövetségi ügyészség lehetőségeit a vallási vagy etnikai indíttatású támadások üldözésére.
Clayton már júniusban kijelentette, hogy Ari Halberstam ügyében az akkori állami gyilkossági ítélet „nem tükrözte teljes mértékben a bűncselekmény súlyát”.
„Ari Halberstam megérdemelte volna, hogy a törvény teljes súlya nehezedjen a gyilkosára, ahogyan minden későbbi áldozat is”
– fogalmazott.
A nyomozás nem indul újra, de az ügyet nyitva tartják
Az igazságügyi minisztérium levele ugyanakkor nem jelent új büntetőeljárást. Clayton elismerte, hogy Baz halála és az eltelt több mint három évtized miatt ma már rendkívül kevés a lehetőség új vádemelésre.
Ennek ellenére utasította a szövetségi ügyészség polgárjogi és nemzetbiztonsági részlegeit, hogy őrizzék meg az ügy teljes dokumentációját, és legyenek készek fellépni, ha valaha új bizonyíték kerülne elő.
„Továbbra is elkötelezettek vagyunk az igazság szolgálata mellett” – írta.
„Nem hagyták magukra az áldozatokat”
Devorah Halberstam szerint a levél azt bizonyítja, hogy az amerikai állam végül mégsem feledkezett meg fia ügyéről.
„Miközben az antiszemitizmus világszerte egyre erősödik, mély aggodalommal tölt el a New York-i zsidó közösség biztonsága. Tovább fogok küzdeni azért, hogy egyetlen édesanyának se kelljen gyűlölet miatt eltemetnie a gyermekét, ahogy nekem kellett”
– mondta.
A támadás egyik túlélője, Yossi Spalter rabbi a CBS Newsnak úgy nyilatkozott: számukra kezdettől fogva egyértelmű volt, hogy kizárólag zsidó identitásuk miatt váltak célponttá.
„Mindannyian tudtuk, hogy azért támadtak meg minket, mert zsidók voltunk – ezt mutatta a kipánk és a kalapunk.”
Spalter szerint a mostani hivatalos elismerés végre azt üzeni az áldozatoknak, hogy történetüket nem söprik többé a szőnyeg alá.
Érdekesség, hogy az ügy újraminősítését New York demokrata polgármestere, Zohran Mamdani is üdvözölte, noha az elmúlt időszakban több zsidó szervezet és izraeli politikus is bírálta Izraellel kapcsolatos állásfoglalásai és az antiszemitizmussal szembeni fellépése miatt.
„Örülök, hogy Ari Halberstam meggyilkolását végre annak nevezik, ami volt: egy aljas antiszemita támadás. Ez az elismerés már régen esedékes volt, és Devorah Halberstam több mint harmincéves kitartó munkájának eredménye”
– fogalmazott Mamdani.
- 15:49
2020. november 17. - 19:452019. augusztus 29.
- 21:002024. november 10.
