Zohran Mamdani, New York polgármestere vétójogával megakadályozta egy, az oktatási intézményekben elkövetett antiszemita megfélemlítés ellen irányuló, kétpárti törvény elfogadását. Az igazi arcátlanság: a döntés indoklása.
Mamdani a palesztinpárti tüntetések jogosságára, a „polgári jogokra” hivatkozva megtagadta a zsidó fiataloktól az antiszemita megfélemlítéstől való szükséges védelmet – írja a Mena-Watch bécsi közel-keleti elemző intézet honlapja.
Manhattanben múlt pénteken heves viták dúltak, a városházán a politikai hangnem ennek megfelelően éles volt – írja a lap.
A vita középpontjában az új polgármester, Zohran Mamdani első nagy vétója állt, amely egybehangzó beszámolók szerint megakadályozott egy pártok közötti együttműködésen alapuló törvényjavaslatot, amely az oktatási intézmények környezetében tapasztalható megfélemlítés ellen irányult.
Mamdani a palesztinpárti tüntetőkért vétózott
Míg a városi tanács széles többséggel úgynevezett „pufferzónákat” akart létrehozni az érzékeny intézmények körül a zaklatások, megfélemlítések és konfrontatív tiltakozási formák visszaszorítása érdekében, Mamdani vétójával ellentétes jelzést adott.
Az ügy előzménye nem sokkal Mamdani hivatalba lépése előtt történt: 2025. november 19-én tüntetők tiltakoztak a manhattani Park East zsinagóga előtt a Nefesh B’Nefesh szervezet által az Izraelbe történő bevándorlás ösztönzésére szervezett rendezvény ellen. A tüntetők olyan szlogeneket skandáltak, mint „Globalize the intifada” és „Death to the IDF”.
Mamdani ugyan bírálta a tüntetők által használt nyelvet, és hangsúlyozta a vallási épületekbe való, megfélemlítés nélküli belépés jogát, ugyanakkor a zsidó rendezvényt is bírálta.
Azt, hogy Mamdani az erőszakra buzdító felhívásokat relativizálta, a városi közvélemény egy egyre élesebbé váló „kulturális harc” és egy sor növekvő antiszemita incidens részeként értelmezte, amelyek rendőri reakciókat is kiváltottak.
Ezt követően a város két, egymással szorosan összefüggő törvényjavaslatot fogadott el:
- az egyiket a zsinagógák és más imaházak körüli védőzónák létrehozásáról,
- egy másikat pedig a védelmi mechanizmusnak az oktatási intézményekre való kiterjesztéséről.
Míg a vallási intézményekre vonatkozó szabályozás hatályba léphetett, Mamdani vétójával blokkolta a csomag oktatási intézményekre vonatkozó részét.
A legszebb az indoklás
A politikai vita elsősorban a polgármester vétójának indoklásán alapszik. Nyilatkozatában Mamdani az oktatási intézmények körüli pufferzónák tervezett létrehozásáról a következőket mondja:
„Ez érintheti azokat a munkavállalókat, akik az ICE (a sokak által vitatott amerikai bevándorlási hivatal – a szerk.) ellen tüntetnek, vagy azokat a diákokat, akik az egyetemüktől követelik a fosszilis tüzelőanyagokba történő befektetések visszavonását, vagy a palesztinok jogainak támogatásáért tüntetnek” – írta, hangsúlyozva: a jogszabály „nem egy szűken értelmezett közbiztonsági intézkedés; ez egy olyan törvény, amely a munkásmozgalom nagy részét, a reproduktív jogokért küzdő csoportokat, valamint a bevándorlási jogok támogatóit és más szereplőket is riadalomba ejtett ebben a városban.”
A döntés azért is elképesztő, írja a Mena-Watch, mert „hol éreznek ma a zsidó családok különösen erős nyomást? Nemcsak hetente a zsinagógák előtt, hanem nap mint nap az egyetemi campuson, az előadótermekben, sőt már az iskolába vezető úton is.
Ott, ahol a zsidó gyerekek és fiatal felnőttek már régóta megtanulták elrejteni identitásukat, a Dávid-csillagos nyakláncokat a pulóverük alá rejtik, és inkább nem héberül beszélnek.
Aki tehát elfogadja a templomok számára biztosított védelmi helyeket, de megtagadja azokat az oktatási intézményektől, az veszélyes, cinikus prioritást állít fel: a zsidók imádkozhatnak – de nem feltétlenül tanulhatnak félelemmentesen.”
Fotó: Anadolu via AFP
- 14:30
2025. október 28. - 20:00
2026. március 8. - 13:00
2025. november 21.
