Az MI6 vezeti az európai hírszerző szolgálatok rangsorát, az izraeli Moszadot szintén a világ élmezőnyébe sorolták.
A francia L’Express több tucat jelenlegi és egykori hírszerzőt kérdezett meg arról, mely európai titkosszolgálatokat tartják a legtöbbre. A brit MI6 végzett az élen, elsősorban a hosszú távon kiépített ügynökhálózatai miatt. Franciaország a második, sokak meglepetésre Hollandia pedig a harmadik lett. A rangsort létrehozó lap újságírója szerint egy globális rangsorban a Moszad a legjobbak között végezne.
Melyik a legjobb európai titkosszolgálat?
A francia L’Express legfrissebb számában olyan rangsort közölt az európai hírszerző szolgálatokról, amelynek összeállításához azokat kérdezték, akik talán a legjobban ismerik ezeket a szervezeteket: magukat a hírszerzőket.
Összesen 25 szolgálat 60 jelenlegi és korábbi munkatársát kérdezték arról, mely rivális hírszerző szervezeteket tartják a legtöbbre, illetve melyekkel dolgoznának a legkevésbé szívesen. A válaszadók közül 16-an jelenlegi vagy korábbi hírszerzési vezetők voltak. Izrael hivatalosan nem szerepelt a rangsorban, ám a felmérésben részt vett a Moszad korábbi igazgatója, Joszi Cohen is.
A szolgálatokat három fő területen értékelték: „vakondok”, vagyis magas szintre beépített ügynökök beszervezése és a hatalmi központokba történő behatolás; likvidálási és szabotázsakciók; valamint hírszerzési információk gyűjtése, kiberműveletek és a titkosított kommunikációhoz való hozzáférés.

Az európai rangsor élén a brit MI6, vagyis a Secret Intelligence Service végzett, amelyet a francia DGSE követett. A brit szolgálatot Európa legerősebb hírszerző szervezetének tartják, különösen azért, mert kiemelkedő képességekkel rendelkezik ügynökök felkutatásában, beszervezésében és hosszú távú irányításában.
Mi a legjobb hírszerző szervezetek titka?
A francia lap főszerkesztő-helyettese, Étienne Girard szerint a hírszerzési hierarchia csúcsán azok az országok állnak, amelyek képesek mélyen beépített ügynököket elhelyezni riválisaik kormányaiban és intézményeiben. Nagy-Britanniát különösen nagyra tartják amiatt, hogy képes behatolni Oroszország, Kína, Irán és Törökország rendszereibe.
„Ez a legnagyobbra értékelt technika, mert egyszerre teszi lehetővé, hogy valós időben értékes információkhoz jussanak, és hogy befolyásolják a döntéshozatalt”
– mondta Girard.
Egy magas rangú francia hírszerzési tisztviselő szintén méltatta a britek módszerét. „A britek azokra a forrásokra specializálódtak, amelyeket hosszú idő alatt építettek ki. Az elit egyetemek végzőseit akár tíz évvel azelőtt beszervezik, hogy ténylegesen aktiválnák őket” – mondta.
Franciaország a második helyen végzett, elsősorban globális jelenléte, valamint humán hírszerzési, titkos műveleti és technológiai képességeinek ötvözése miatt.
„Ők azon kevés hírszerző szolgálatok közé tartoznak, amelyek képesek diszkréten »semlegesíteni« egy célpontot”
– mondta róluk egy lengyel hírszerzési tiszt.
A harmadik helyezett Hollandia a rangsor meglepetése. A holland hírszerzést időnként az Egyesült Államok „kishúgaként” emlegetik, mivel tisztjeik egy részét amerikaiak képezték ki, és hasonló technológiákat alkalmaznak. Az L’Express szerint Európában szinte nincs olyan jelentősebb kiberművelet, amelyben a hollandok valamilyen formában ne lennének jelen. A lap példaként említette az iráni atomprogramot évekre visszavető Stuxnet-műveletben játszott állítólagos holland szerepet.
Az európai ranglista negyedik helyén az ukrán SZBU, ötödik helyén pedig a német BND végzett. A magyar szolgálatok nulla ponttal a huszonkettedikek lettek.
A Moszad továbbra is a világ élvonalában van
Bár a L’Express vizsgálata kifejezetten az európai szolgálatokra összpontosított, a lap főszerkesztő-helyettese azonban a Ynetnek adott exkluzív interjúban arról is beszélt, hogyan látják a hírszerzési szakemberek Izraelt és az Egyesült Államokat.
„Ha globális rangsort készítenénk, az Egyesült Államok lenne az első.
Nincs valódi versenytársuk a világméretű jelenlét és az információszerzési képesség tekintetében, bár egyesek szerint az ilyen képességek és költségvetés mellett még jobbnak kellene lenniük” – mondta Girard, ugyanakkor hozzátette, hogy Washingtonnal kapcsolatban megváltozott a bizalom. „Donald Trump óta mindenki tudja, hogy csökkenteni kell az Egyesült Államoktól való függőséget.”
Girard hangsúlyozta, hogy ami ezután következik, az már az ő személyes értékelése.
„Személyes véleményem szerint a Moszad a második vagy harmadik helyen végezne, a britek után. A briteknek és az amerikaiaknak globális jelenlétük van, de a Közel-Keleten nincs párja a Moszadnak, beleértve a helyszíni behatolási képességeit is.”
Girard szerint a Moszad más hírszerző szolgálatok körében is komoly érdeklődést és elismerést vált ki, különösen a célzott likvidálások terén elért eredményei miatt. Példaként a csipogós-műveletet és iráni atomtudósok „semlegesítését” említette. Izrael emellett a kiberhadviselés területén is kiemelkedő képességekkel rendelkezik – tette hozzá.






