A „rosszul viselkedő” migránsok lehetséges kipenderítése után egy újabb olyan jogszabály lépett életbe Svédországban, amelynek célja az illegális bevándorlók felderítése.
Mint arról beszámoltunk, június közepén Svédország kormánya ismét drasztikusan szigorított a bevándorlási politikáján. Ez egy olyan szabályozáshoz kapcsolódik, amely az 1990-es évek óta nem része a menekültügyi politikának: a jövőben az állam kiutasíthatja azokat a migránsokat, akik „rosszul viselkednek”.
Most életbe lépett másik, akkor elfogadott jogszabály is, amely arra kötelezi a közszolgálati tisztviselőket, hogy jelentsék azokat a migránsokat, akik jogcím nélkül tartózkodnak Svédországban.
Néhány héten belül sor kerül a svéd parlamenti választásokra. Mandátumának végéhez közeledve a konzervatív kormány Ulf Kristersson miniszterelnök vezetésével egy, a bevándorláspolitikát jelentősen szigorító intézkedéscsomagot indított el – írja az Apollo News.
Drasztikus lépések Svédországban az illegális migránsok felderítésére
Július közepe óta hat svéd hatóságnak kötelessége bejelenteni a rendőrségnek azokat a migránsokat, akiknél gyanú merül fel, hogy nem rendelkeznek érvényes tartózkodási engedéllyel. Ez a munkaügyi hivatalra, a társadalombiztosítási hatóságra, a büntetés-végrehajtási hatóságokra, a végrehajtókra, a nyugdíjbiztosításra és az adóhivatalra vonatkozik – írja a német konzervatív portál.
A hatóságok közötti információcsere szükséges ahhoz, hogy a rendőrség végrehajthassa a kiutasításokat
– közölte Johan Forssell svéd bevándorlásügyi miniszter. Eredetileg az önkormányzati alkalmazottak, a tanárok és az egészségügyi személyzet is bejelentési kötelezettség alá tartozott volna. Miután azonban több jogvédő szervezet heves tiltakozást fogalmazott meg, és ebben egy „besúgótörvényt” sejtett, a kormány visszakozott.
Jön-e a konzervatív-jobboldali koalíció?
Szintén július közepe óta számít az „életmód” kritériumnak a svédországi tartózkodási engedélyek kiadásánál vagy visszavonásánál. Hogy ez konkrétan mit jelent, az homályos, és az egyes esettől függ. A bűncselekmények mellett azonban az adósságok is „nem megfelelő életmódnak” minősülhetnek, és így a tartózkodási jog visszavonásához vezethetnek.
A törvényt az ellenzék és az emberi jogi szervezetek „önkényesnek” tartják, mivel a döntések olyan magatartás alapján születnének, amelyet nem minősülnek bűncselekménynek.
A szeptember közepén tartandó parlamenti választások eldöntik, hogy a választók továbbra is a kormány által követett kemény vonalat szeretnék-e látni a bevándorlás kérdésében.
A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a jobboldali kormány újbóli megalakításához nem lesz elegendő támogatás. Jelenleg a szociáldemokraták vezetnek.
Sok minden attól függ, hogy Kristersson Mérsékeltek pártja hajlandó-e koalíciót kötni a kabinetet jelenleg kívülről támogató jobboldali Svéd Demokratákkal, akik a bevándorlás terén keményebb irányvonalat képviselnek, és a közvélemény-kutatások szerint több mint 20 százalékos támogatottsággal rendelkeznek.
Képünk illusztráció. Fotó: PAR BACKSTROM / TT News Agency via AFP







