Maria Malmer Stenergard, Svédország külügyminisztere bejelentette: a kormány a jövőben nem fogja használni az „iszlamofóbia” kifejezést, mivel azt problémás fogalomnak tartja. A döntést a svéd jobboldal és az iszlamizmus kritikusai üdvözölték.
Európa lopakodó iszlamizációjának bírálói régóta inadekvátnak tartják az „iszlamofóbia” kifejezést, amiért egyfajta irracionális félelemnek bélyegzi az iszlám racionális bírálatát. A probléma által súlyosan érintett Svédország kormánya most lépett: Európában elsőként mellőzik ezt a kifejezést, mondván, akadályozza az iszlamista befolyásról szóló őszinte vitát Európában.
A svéd hatóságok azzal érvelnek, hogy a kifejezést egyre inkább az iszlamista ideológia bírálatának elhallgattatására használják, ahelyett, hogy a muszlimok elleni valódi gyűlölet ellen küzdenének.
Maria Malmer Stenergard külügyminiszter kijelentette, hogy a kormány a „muszlimellenes rasszizmus” vagy a „muszlimellenes gyűlölet” kifejezéseket részesíti előnyben, hivatkozva a szólásszabadsággal és a nyilvános vitával kapcsolatos aggályokra.
Svédország nem engedi, hogy az „iszlamofóbiából” fegyver legyen
A lépés az Európában évek óta folyó vitába illeszkedik a bevándorlás, az integráció és az iszlamista mozgalmak hatása témájában. A Muszlim Testvériség által kitalált „iszlamofóbia” kifejezés célja az iszlám bírálóinak lerasszistázása, morális ellehetetlenítése. Ellenzői leginkább azzal érvelnek, hogy az
összekeveri a radikális iszlamista ideológiával szembeni jogos kritikát a muszlimok mint egyének elleni előítéletekkel – idézi fel az Arutz Sheva izraeli portál.
A lap idézi a Globális Antiszemitizmus és Politika Kutatóintézet (ISGAP) 2025-ös, „A Muzulmán Testvériség stratégiai beépülése az Egyesült Államokba: rendszerelemzés” című jelentését, amely szerint a kifejezést az iszlamista szervezetek „fegyverként” használják, hogy politikai tevékenységüket megóvják a nyilvános kritikától.
A vita 2025 májusában fokozódott, miután a francia belügyminisztérium jelentése megállapította, hogy a Muzulmán Testvériség aktív jelenléte figyelhető meg Svédországban.
A francia megállapítások szerint a mozgalom svéd ága, bár viszonylag kicsi, jelentős befolyást gyakorol a Testvériség európai struktúráira. A jelentés ezt a befolyást Katar pénzügyi támogatásának, Svédország multikulturális politikájának, valamint a helyi politikai pártokkal, különösen a Szociáldemokrata Párttal fennálló kapcsolatoknak tulajdonította.
Az iszlamisták átvették az irányítást
A francia jelentés arra késztette a svéd kormányt, hogy 2025 októberében vizsgálatot indítson az iszlamisták svéd társadalomba való beszivárgásáról.
Simona Mohamsson svéd oktatási és integrációs miniszter az Expressen című svéd lapnak adott interjúban arra figyelmeztetett, hogy „a politikai iszlám megvetette a lábát” az országban, átvette az irányítást a városrészek, az iskolák és a szociális ellátás felett, „sőt, fennáll a veszélye annak is, hogy átveszi a politikai pártok irányítását is.
Az iszlamizmus nem alkotmányt akar, hanem a saría törvényét. Nem integrációt akar, hanem szegregációt.”
A stockholmi kormány jelezte azt is, hogy szándékában áll ösztönözni mind az Európai Uniót, mind az Egyesült Nemzetek Szervezetét, hogy gondolják át az „iszlamofóbia” kifejezés használatát.
A új svéd megközelítés támogatói azzal érvelnek, hogy a muszlimgyűlölet és az iszlamista ideológia kritikája közötti különbségtétel elengedhetetlen a szólásszabadság megőrzése érdekében,
és szükséges az Európát érintő bevándorlási és integrációs kihívásokról folytatott nyílt vita lehetővé tétele miatt is.
A kérdés azért is számít különösen érzékeny témának Svédországban, mert az ország az elmúlt két évtizedben az egyik legmagasabb egy főre jutó muszlim bevándorlói számot fogadta be Európában. Svédországban egyre nagyobb aggodalmak merülnek fel a bandaháborúk, a bombamerényletek, a társadalmi kirekesztés, valamint a nagyvárosokban kialakuló párhuzamos társadalmak miatt.
Képünkön Maria Malmer Stenergard svéd külügyminiszter. Fotó: Anadolu via AFP
- 14:31
2021. május 6. - 12:002023. január 24.
- 10:00
2025. augusztus 6.
