Ezt az akciófilmet csak azért tiltották be, mert migráns bűnözőket lőnek le benne

A Neokohn szerkesztője

A legfrissebb hírekért kövessen minket a Google-ön!

Németországban nem kapott korhatár-besorolást, és ezzel elérhetetlenné vált egy minden kritika szerint nagyon rossz, egyesek szerint rasszista akciófilm. Az Armie Hammer főszereplésével készült Citizen Vigilante fő bűne: egy magányos igazságtevő gyilkosokkal végez, akik történetesen migrációs hátterűek.

Egy önbíráskodó férfit felháborít az egyes migránsok által elkövetett erőszak, úgyhogy úgy dönt, saját kezébe veszi az igazságszolgáltatást, és megöli a bűnöző bevándorlókat és a korrupt tisztviselőket.

Erről szól a Citizen Vigilante című akcióthriller, amelyet azonban Németországban betiltottak a rendkívüli erőszak és állítólagos bevándorlásellenes üzenete miatt – közölte Uwe Boll rendező. A filmet a Charles Bronson-féle Death Wish modern feldolgozásaként hirdetik, de művészi és – főleg – világnézeti okokból többnyire nagyon lehúzzák.

A betiltás szó azonban nem teljesen pontos. Annyi történt, hogy a német filmminősítő testület, az FSK megtagadta a korhatár-besorolás megadását a film számára.

Ennek hiányában pedig a filmet Németországban törvényesen nem lehet mozikban vetíteni, fizikai adathordozón értékesíteni, illetve a nagyobb streaming-platformokon sugározni.

Fordulat Svédországban: kipenderítik a „rosszul viselkedő” migránsokat

A jogvédők úgy látják, a jogszabály aláássa a jogállamiságot és a törvény előtti egyenlőség elvét.

A migránsok ellen uszít, aki bosszút áll bűnöző bevándorlókon?

„A besorolási rendszer nem volt hajlandó besorolást adni nekünk [Németországban], így most csak akkor lehet megnézni a filmet, ha valaki Ausztriából vagy Svájcból hoz be egy Blu-ray-lemezt” – nyilatkozta a 60 éves Boll a Daily Telegraphnak.

„És szerintem ezt szándékosan tették. Ez egy tudatos cenzúra-döntés volt. Ügyvédet fogadtam, hogy panaszt tegyek ellene, de 6-2 arányú szavazással elutasítottak minket, mivel azt mondták, hogy a film a bevándorlók elleni erőszakra buzdít.”

A Citizen Vigilante azzal kezdődik, hogy egy anyát migráns bűnözők késelnek halálra a fia szeme láttára. Hammer egy hétköznapi férfit, Sanderset alakít, akit felháborít a közrend összeomlása, és aki úgy dönt, hogy saját kezébe veszi az igazságszolgáltatást a bűnözők és az őket védő korrupt tisztviselők ellen. Célpontjai többnyire, de nem kizárólag migránsok – ismerteti a filmet a Variety.

A kritikusokat azonban nem győzte meg a társadalmi okokkal „igazolt” erőszak. „A bemutatott brutalitásnak nincs üzenete, egyszerűen csak a brutalitás kedvéért való brutalitás. A Citizen Vigilante pontosan az, aminek egy filmnek soha nem szabadna lennie: banális” – írja róla például a Welt.

Citizen Vigilante | Official Trailer

"Citizen Vigilante", is a "Death Wish" for the 21st Century. The movie follows vigilante Sanders (Golden Globe nominee Armie Hammer), who takes justice in his own hands and hunts down criminals. While Sanders gains more and more fame, and the public sees him as a hero, interpol chief Henry (Costas Mandylor) believes he is a threat to society and is circling in on him.

A film ihletője egy 2016-ban Hamburgban megtörtént botrányos eset volt, amikor egy tinédzserek csoportosan megerőszakoltak egy 14 éves lányt, majd halottnak hitték, de a tettesek végül felfüggesztett büntetéssel megúszták.

„Ha megnézzük, mi történt Hamburgban, ahol az erőszaktevők büntetés nélkül szabadultak, a média úgy tálalta a történetet, hogy ‘Ó, szegény tettesek’.

Mintha egy teljesen őrült és abszurd politikai környezetben élnénk, különösen Európában, ahol az emberek teljesen elvesztették a tájékozódási képességüket”

– nyilatkozta a Telegraphnak a rendező, hozzátéve, hogy „Hatalmas különbség van az úgynevezett ‘gyűlöletbeszéd’ és az emberek nyakba szúrása között. De a tények már nem számítanak.”

A sokak által – teljesen alaptalanul – lenácizott Boll, aki szociáldemokrata családból származik, elutasította a szélsőségességgel kapcsolatos vádakat, és azzal érvelt, hogy a film csak német a bűnügyi statisztikákban megfigyelhető tendenciákat tükrözi, márpedig a hivatalos rendőrségi adatok alapján a nem német állampolgárok túlreprezentáltak az erőszakos bűncselekmények gyanúsítottjai között.

Mint az elmúlt hetekben, hónapokban, években láttuk: ugyanez a helyzet Európa számos más országában is.

Franciaország sokkban: fiatal migránsok brutálisan agyonvertek egy 17 éves fiút

Marine Le Pen azzal vádolta a kormányt, hogy a bűnözéssel szembeni elnéző hozzáállásával a tartós büntetlenség üzenetét közvetíti.

Boll: a kiskorúak védelme csak ürügy a politikai cenzúrára

A Németországbán bemutatandó filmek korhatári besorolását végző FSK (ami az „önkéntes önkontroll” rövidítése) szerint a film az önbíráskodást népszerűsíti.

Boll azonban állítja, hogy a mű a valós társadalmi feszültségeket tárja fel anélkül, hogy támogatná az önbíráskodást.

A rendező kiemelte, hogy más filmjei is vannak, amelyek a valóságot ábrázolják: egyesek szimpátiát tanúsítanak a migránsok iránt, mások a rasszizmus csúfságát mutatják be, a Citizen Vigilante című filmben pedig azt vizsgálja, hol húzódik a határ az igazságosság és az emberek vágyai között.

Az FSK döntését a rendező egy szélesebb körű folyamat részeként írta le, amelyben szerinte a kormányzó pártok, az állami műsorszolgáltatók, vagy a „trusted flagger„-hez hasonló államilag finanszírozott kezdeményezések a „jobboldal elleni küzdelem” és a „demokrácia védelme” jelszavai alatt működnek együtt befolyásuk megőrzése érdekében.

Ebben a rendszerben bárkit, aki megkérdőjelezi a bevándorlással kapcsolatos uralkodó narratívát, rendszeresen antidemokratának bélyegeznek, és amikor csak lehet, büntető- vagy polgári eljárás alá vonják

– állítja Boll, aki szerint a kiskorúak védelme – beleértve az európai digitális szolgáltatásokról szóló törvény (DSA) keretében hozott intézkedéseket is – ebben az összefüggésben alig több, mint ürügy a politikai cenzúrára és a közvélemény irányítására.

Ezt a cikket szerkesztőségünk a sábát beállta előtt készítette, és előre időzítve jelent meg az oldalon.

Döntött az EP: jöhetnek az EU-n kívüli migrációs központok, több lesz a kitoloncolás

„Mi döntjük el, és nem a csempészek, hogy ki maradhat az EU-ban, és kinek kell távoznia” – mondta a migrációs biztos.

Seres László összes cikkét elolvashatja itt.