Svájc új légvédelmi rendszert keres. Már Izraellel is tárgyalnak az amerikai Patriotok késése miatt.
Svájc felgyorsítaná nagy hatótávolságú légvédelmi képességeinek fejlesztését: miközben újraindítja az amerikai Patriot légvédelmi rendszer beszerzéséhez kapcsolódó kifizetéseket, párhuzamosan tárgyalásokat kezdett izraeli, francia és dél-koreai gyártókkal egy második légvédelmi rendszer beszerzéséről – jelentette be szerdán a svájci Szövetségi Tanács.
Svájc megelégelte az amerikai totojázást
A svájci kormány szerint az Egyesült Államok az ukrajnai háború miatt módosította a Patriot légvédelmi rendszerek szállítási prioritásait, előnyben részesítve Ukrajnát. Ez jelentős késedelmeket és többletköltségeket okozott a svájci megrendelés teljesítésében.
Bern úgy véli, hogy a romló nemzetközi biztonsági helyzet és a nagy távolságból érkező légi fenyegetések növekvő kockázata miatt sürgősen erősíteni kell az ország légvédelmét.
„A geopolitikai helyzet romlása miatt a Szövetségi Tanács meg van győződve arról, hogy Svájcnak fejlesztenie kell légvédelmi képességeit”
– áll a közleményben. A kormány szerint a hibrid fenyegetések mellett a nagy távolságú légi támadások jelentik a legvalószínűbb veszélyt, miközben az ország jelenleg nem rendelkezik megfelelő védelmi eszközökkel ezek kivédésére.
Izraeli, francia és dél-koreai légvédelmi rendszerek versenyeznek
Svájc 2022-ben rendelte meg a Raytheon és a Lockheed Martin által gyártott Patriot rendszereket, amelyek eredetileg 2026 és 2028 között érkeztek volna meg. Az ukrajnai háború miatt azonban a szállítás várhatóan legalább öt évet csúszik.
A svájci védelmi minisztérium ezért újraindítja a Patriot-programhoz kapcsolódó kifizetéseket, ugyanakkor egy második nagy hatótávolságú légvédelmi rendszer beszerzését is előkészíti, hogy csökkentse az egyetlen beszállítótól való függőséget és gyorsabban növelhesse hadrafoghatóságát.
A kormány felhatalmazta a védelmi tárcát, hogy szerződéses tárgyalásokat kezdjen izraeli, francia és dél-koreai gyártókkal. Urs Loher, a svájci fegyverzeti hivatal vezetője ugyanakkor a Reutersnek nyilatkozva kizárta, hogy az izraeli Arrow rakétavédelmi rendszer lenne a kiválasztott megoldás [az izraeli Dávid Parittyája rendszer jobban illeszkedik a svájci elképzelésekhez – a szerk.].
Svájc európai gyártást szeretne
A svájci kormány hangsúlyozta, hogy az új rendszernek legalább a Patriotéval azonos védelmi szintet kell biztosítania. A védelmi minisztérium májusban lezárt előzetes értékelése szerint az izraeli, francia és dél-koreai ajánlatok egyaránt megfelelnek a svájci hadsereg követelményeinek, miközben költséghatékonynak is tekinthetők.
A második légvédelmi rendszer kiválasztásánál fontos szempont lesz az ellátási láncok diverzifikálása, a gyors rendelkezésre állás, a bizonyított harci képesség, valamint a lőszerekhez és alkatrészekhez való hosszú távú hozzáférés.
A Szövetségi Tanács emellett kiemelte, hogy a beszerzésnek összhangban kell állnia Svájc fegyverzeti politikájával, amely előnyben részesíti a hazai vagy európai gyártást. A pályázó vállalatoktól ezért elvárják, hogy a rakéták, a vezetési rendszerek vagy más kulcsfontosságú alkatrészek gyártása részben Svájcban vagy Európában történjen. A végleges döntést a három gyártóval folytatott tárgyalások lezárását követően hozza meg a svájci kormány.
Egyre népszerűbbek az izraeli légvédelmi rendszerek Európában
Az elmúlt években Európa több országa is izraeli légvédelmi technológiák mellett döntött, különösen az ukrajnai háború kitörését követően, amikor jelentősen megnőtt az igény a harci körülmények között már bizonyított rendszerek iránt.
Németország például mintegy 4 milliárd eurós megállapodással vásárolta meg az Arrow 3 rakétavédelmi rendszert, míg Finnország NATO-csatlakozása után a Dávid Parittyája rendszert választotta több mint 300 millió euró értékben.
Közép-Európában is egyre nagyobb szerepet kapnak az izraeli fejlesztések: Csehország már rendszeresítette a Spyder közepes hatótávolságú légvédelmi rendszert, Szlovákia a Barak MX-et választotta, míg Románia a Vaskupola beszerzéséről folytat tárgyalásokat.
A balti államok szintén fokozzák együttműködésüket Izraellel: Észtország és Lettország közösen hagyta jóvá a Dávid Parittyája rendszer beszerzését, válaszul az orosz katonai nyomás erősödésére.
