Izraelben információk láttak napvilágot az Arrow-rakéták Németországnak történő leszállításáról az iráni háború idején.
Heves vita bontakozott ki arról, hogy Izrael az iráni háború közepette is folytatta-e az Arrow légvédelmi rakéták szállítását Németországba, miközben saját területét folyamatosa iráni ballisztikus rakétatámadások érték.
Izraelben is szükség lett volna az átadott Arrow-rakétákra
A The Jerusalem Post értesülései szerint a fegyverszállítások a két ország közötti szerződés részeként a háború alatt sem álltak le, annak ellenére, hogy Izraelben eközben hiány volt az elfogórakétákból.
Sokak szerint a döntés emberéletekbe kerülhetett: egyesek úgy vélik, legalább öt haláleset és több száz sérülés lett volna elkerülhető, ha a hadsereg bizonyos támadásoknál az Arrow rendszert alkalmazza. Korábban beszámoltak arról is, hogy Dimonában és Aradban történt súlyos rakétacsapásoknál az izraeli légvédelem a Dávid Parittyája rendszert vetette be az Arrow helyett, ám az mindkét esetben célt tévesztett. Bár a rendszer korábban már sikeresen semmisített meg iráni rakétákat, alapvetően közepes hatótávolságú fenyegetések – például cirkálórakéták – ellen fejlesztették, nem pedig nagy hatótávú ballisztikus célpontok ellen.
Ezzel szemben az Arrow-rakétákat kifejezetten hosszú hatótávolságú fenyegetések – köztük iráni ballisztikus rakéták – elfogására készült, akár a világűr peremén is.
Miért nem állította le Izrael a fegyverszállításokat?
A The Jerusalem Post szerint az ügy kapcsán felmerül a kérdés: miért nem állította le Izrael legalább ideiglenesen a szállításokat a háború kritikus szakaszában? A lap szerint a döntés hátterében nemcsak gazdasági megfontolások állnak. Izraeli források szerint a Németországgal kötött több milliárd dolláros megállapodások hosszú távon jelentősen növelik az Arrow-rakéták gyártási kapacitását.
A német finanszírozás lehetővé teszi, hogy Izrael a jövőben sokkal több Arrow-rakétát állítson elő – nemcsak exportra, hanem saját védelmére is.
Mint ismert, ez volt a legnagyobb védelmi megállapodás Izrael történetében, ezért a hatása jelentős: egy 2023-as szerződés megduplázta a gyártást, míg egy 2024-es további egyezség három-négyszeresére növelte a gyártási kapacitást. Összességében a két üzlet – mintegy 6,7 milliárd dollár értékben – azt eredményezheti, hogy Izrael a jövőben akár hétszer-tízszer több elfogórakétát tud előállítani, mint korábban.
Izraeli források szerint mindez hosszú távon életeket menthet, hiszen a megnövelt kapacitás stabilabb és hatékonyabb védelmet biztosít. Ugyanakkor továbbra is nyitott kérdés, hogy miért nem függesztették fel ideiglenesen a szállításokat a mintegy 40 napos háború idejére. Egy beszámoló szerint attól tartottak, hogy a szállítások leállítása ronthatná a kétoldalú kapcsolatokat, illetve veszélyeztethetné a jelenlegi és jövőbeni védelmi megállapodásokat.
Hogyan működik Izrael többrétegű légvédelmi rendszere?
A Vaskupola és a Dávid Parittyája Izrael többrétegű lég- és rakétavédelmi rendszerének két kulcseleme, azonban eltérő feladatkörrel rendelkeznek. A Vaskupola elsősorban rövid hatótávolságú fenyegetések – például kisebb rakéták, aknavetőgránátok és drónok – ellen készült, jellemzően néhány tíz kilométeres hatótávon belül. A Tamir elfogórakéták robbanófejjel semmisítik meg a célpontot a levegőben. Ezzel szemben a Dávid Parittyája közepes és nagyobb hatótávolságú fenyegetések, például ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek ellen lett kifejlesztve. A rendszer Stunner elfogórakétája nagy sebességgel, úgynevezett „hit-to-kill” módszerrel – azaz közvetlen becsapódással – pusztítja el a célt.
Éppen ezért lenne jelentős áttörés, ha a Vaskupola képessé válna ballisztikus rakéták elfogására is.
Ez a rendszer eredetileg nem ilyen nagy sebességű és magasról érkező célpontok ellen készült, így egy ilyen fejlesztés azt jelentené, hogy a rövid hatótávolságú légvédelem is képes lenne átvenni bizonyos, eddig magasabb szintű rendszerekhez tartozó feladatokat. Ez nemcsak növelné Izrael védelmi rugalmasságát, hanem jelentősen csökkenthetné a drágább elfogórendszerek terhelését is, miközben gyorsabb reakcióidőt biztosítana kritikus helyzetekben.
A biznisz, az biznisz. Amerikai cégek is kereskedtek a németekkel a háború alatt, a náciknak gyárakat is létesítettek, a führer ki is tüntette őket. A Bush család is ezen gazdagott meg, aztán két elnököt is adtak, Németország elpusztult, de a biznisz megmaradt.
Nincs ez máshogy Izraelben sem, az öreg zsidó haldoklik az ágyában, a család körbeveszi. Szép, hogy eljöttél elbúcsúzni Jákob, mondja az öreg a idősebbik fiának, de te is itt vagy Dávid simogatja meg a kisebbiket, meg te is Sára, a hű feleségem, majd hirtelen felül dühösen: A hétszentségit neki, akkor ki árul a boltban?!
Röviden: nem igaz így, ebben a formában. Ez egy gyakran terjesztett, de erősen leegyszerűsített és részben félrevezető állítás.
A háttér:
A Prescott Bush (a Bush család egyik korai kulcsfigurája) a 20. század első felében bankár volt, többek között a Union Banking Corporation igazgatójaként.
Ez a bank kapcsolatban állt egy német iparmágnással, Fritz Thyssen, aki valóban támogatta a náci párt korai időszakát.
1942-ben, amikor az USA már háborúban állt Németországgal, az amerikai hatóságok a Trading with the Enemy Act alapján lefoglalták a bank bizonyos eszközeit, mert azok ellenséges érdekeltséghez kapcsolódtak.
Nincs bizonyíték arra, hogy Prescott Bush tudatosan „a nácikkal üzletelt volna” politikai vagy ideológiai okból.
Az üzleti kapcsolatok a háború előttiek voltak, amikor sok amerikai és európai cég üzletelt Németországgal.
A „Bush család a nácikból gazdagodott meg” állítás túlzás és leegyszerűsítés — a család vagyonának forrása sokkal szélesebb (banki, olajipari, befektetési tevékenységek).
Összefoglalva:
Volt közvetett gazdasági kapcsolat egy náci-közeli iparossal, de ebből azt levezetni, hogy a Bush család „a nácikkal való üzletelésből gazdagodott meg”, nem megalapozott állítás.
Ha akarod, elmagyarázom részletesen, hogy pontosan milyen cégháló és pénzügyi struktúra volt mögötte.
Nem igaz ?
Az USA által lebombázott amerikai érdekeltségek miatt nem ment a kárpi ?
De , ment !
Vörössel volt jelezve az a terület , amit tilos volt bombázni …
Zsidó bankárok az USA-ból nem támogatták Németországot 1933 után ?
De , támogatták …
A legfontosabb tények az 1933 utáni időszakra vonatkozóan:
A zsidó bankárok pozíciójának megszűnése: Hitler 1933-as hatalomra jutása után a náci rezsim fokozatosan, majd egyre gyorsuló ütemben (1935-től a nürnbergi törvényekkel) kezdte kiszorítani a zsidókat a német gazdaságból, beleértve a banki szektort is. A zsidó tulajdonban lévő bankházakat (pl. Mendelssohn & Co.) vagy bezáratták, vagy elkobozták és "árjásították".
Emigráció és tőkehiány: A németországi zsidó bankárok többsége 1933 után kénytelen volt elmenekülni, vagyonaik nagy részét elveszítették.
Az USA-beli zsidó bankárok hozzáállása: Bár az 1920-as években (a weimari köztársaság alatt) a Wall Street-i bankok, köztük kiemelkedő amerikai-zsidó bankházak is vettek részt német kölcsönökben, 1933 után a náciellenes hangulat és a zsidóüldözések miatt az amerikai zsidó pénzügyi körök általában nem támogatták a náci kormányt. Sőt, sokan a nácik elleni gazdasági bojkottot támogatták.
Warburg úr a bojkott ellen volt.
A legfontosabb tények az 1933 utáni időszakra vonatkozóan:
A zsidó bankárok pozíciójának megszűnése: Hitler 1933-as hatalomra jutása után a náci rezsim fokozatosan, majd egyre gyorsuló ütemben (1935-től a nürnbergi törvényekkel) kezdte kiszorítani a zsidókat a német gazdaságból, beleértve a banki szektort is. A zsidó tulajdonban lévő bankházakat (pl. Mendelssohn & Co.) vagy bezáratták, vagy elkobozták és "árjásították".
Emigráció és tőkehiány: A németországi zsidó bankárok többsége 1933 után kénytelen volt elmenekülni, vagyonaik nagy részét elveszítették.
Az USA-beli zsidó bankárok hozzáállása: Bár az 1920-as években (a weimari köztársaság alatt) a Wall Street-i bankok, köztük kiemelkedő amerikai-zsidó bankházak is vettek részt német kölcsönökben, 1933 után a náciellenes hangulat és a zsidóüldözések miatt az amerikai zsidó pénzügyi körök általában nem támogatták a náci kormányt. Sőt, sokan a nácik elleni gazdasági bojkottot támogatták.
azt kell megvizsgálni kinek állt az érdekében?
Antiszemita támadás
„A civilizáció sorsa a tét” – Elon Musk 134 milliárd dolláros perben támadja az OpenAI-t és a Microsoftot
Musk szerint az OpenAI, amelynek alapítója és kezdeti finanszírozója volt, megszegte az alapító szerződését, amikor a nonprofit, nyílt és az emberiség javát szolgáló AI-fejlesztés helyett profitorientált modellre váltott a Microsoft milliárdos befektetéseinek segítségével.
A zsidó származasú Móricka katolikus gimnáziumban tanul. Az egyik órán a tanár azt mondja, hogy kap 500 forintot, aki megmondja, hogy ki volt a legnagyobb ember a világon.
Az egyik gyerek:
– Szerintem Leonardo da Vinci.
– Jó, jó, de én nem rá gondoltam.
A másik gyerek:
– Talán Einstein?
– Még jobb, de még mindig nem rá gondoltam.
Erre Móricka:
– Jézus Krisztus.
– Úgy van Móricka, itt az 500 forint. De én úgy tudom, hogy te zsidó származású vagy. Neked nem inkább Mózest kellett volna mondanod?
– De igen, viszont Mózes az Mózes, az üzlet meg üzlet.
Téged meg vár a harc Ukrajnában, Europáért!
@disqus_kjdYeVteTQ:disqus
Előre engedlek.
Vegyél példát arról a hősi halált halt
zsidó katonáról. Küzdj Ukrajnáért …
FYI, vén hülye: nem csak Mózes, hanem Jézus is "zsidó származású".
Az értő olvasást javasolnám.