Miközben Teherán hivatalosan nukleáris és biztonságpolitikai tárgyalásokat folytat az Egyesült Államokkal, az iráni rezsim világossá tette: a Hamász támogatása nem képezi alku tárgyát. Abbasz Araghcsi iráni külügyminiszter kedden közölte, hogy a gázai háború kérdését is felvetik Washingtonnal folytatott egyeztetéseiken.
Az iráni külügyminiszter Abbasz Araghcsi a Hamász egyik vezető tisztségviselőjével, Baszem Naimmal folytatott telefonbeszélgetés során hangsúlyozta, hogy Irán továbbra is teljes mellszélességgel kiáll a Hamász és a palesztin ügy mellett. Az iráni Tasnim News Agency, amely szorosan kötődik az Iráni Forradalmi Gárdához, arról számolt be, hogy
Araghcsi kijelentette: a tárgyalódelegáció „fel fogja vetni a megszállók folytatódó gázai agressziójának ügyét” az amerikai félnek.
Baszem Naim a beszélgetés során megköszönte Teherán „rendíthetetlen támogatását” a palesztinok számára Izraellel szemben. Az iráni állami Press TV szerint Naim külön méltatta Irán „következetes és szilárd kiállását a palesztin ügy mellett”, míg Araghcsi viszonozta a gesztust, és köszönetet mondott a Hamásznak azért, hogy nyilvánosan támogatja a Forradalmi Gárdát.
A nyilatkozatok azért figyelemreméltók, mert jól mutatják: miközben Irán a Nyugattal tárgyal a feszültség csökkentéséről, regionális proxyhálózatát továbbra sem hajlandó feladni.
A nukleáris tárgyalások árnyékában
Június 17-én Donald Trump amerikai elnök és Maszúd Pezeshkian iráni elnök aláírt egy szándéknyilatkozatot, amely 60 napos tárgyalási időszakot nyitott meg Washington és Teherán között. Az egyezség fő pontjai között szerepel a katonai műveletek beszüntetése több fronton — beleértve Lebanon térségét is —, a Hormuzi-szoros újranyitása, valamint az iráni befagyasztott pénzeszközökhöz való hozzáférés kérdése.
A megállapodás emellett keretet ad Irán nukleáris programjának további tárgyalására, beleértve Teherán vállalását, hogy nem fejleszt és nem szerez atomfegyvert.
Azonban Araghcsi mostani kijelentései arra utalnak, hogy Irán a nukleáris kérdésen túl politikai nyomásgyakorlásra is használja a tárgyalásokat, különösen Izrael gázai hadműveleteinek ügyében.
Irán nemcsak fegyverrel, propagandával is háborúzik
A Nyugat hírszerzési szervei régóta figyelmeztetnek arra, hogy Irán nem csupán katonailag támogatja Izrael ellenségeit, hanem globális befolyásolási kampányokat is finanszíroz.
Az Egyesült Királyságban több antiszemita támadás mögött egy állítólagos iráni fedőszervezet, a Harakat Ashab al-Yamin al-Islamia neve merült fel.
A londoni Golders Green negyedben történt késelés után Keir Starmer brit miniszterelnök kijelentette, hogy erősebb eszközökre van szükség az olyan állami fenyegetések ellen, mint Irán, mivel London szerint Teherán célzottan próbál ártani a brit zsidó közösségnek.
Ausztráliában is felmerült az iráni kapcsolat: a 2025-ös Bondi Beach-en történt hanukai támadás után Izrael vizsgálatot indított az esetleges iráni háttér felderítésére. Néhány hónappal korábban Anthony Albanese ausztrál kormányfő közölte, hogy a Forradalmi Gárda legalább két jelentős antiszemita gyújtogatás mögött állhatott Ausztráliában, ami végül az iráni nagykövet kiutasításához vezetett.
Az Egyesült Államokban Avril Haines, amerikai jogász, aki Joe Biden elnöksége alatt a Nemzeti Hírszerzés elnöke. Obama elnöksége alatt helyettes nemzetbiztonsági tanácsadó volt, már 2024-ben figyelmeztetett arra, hogy iráni rezsimhez köthető szereplők aktívan próbálják pénzzel, propagandával és online műveletekkel befolyásolni az Izrael-ellenes tüntetéseket.
Haines akkor hangsúlyozta: sok amerikai tüntető jóhiszeműen fejezi ki véleményét, de nem feltétlenül tudja, hogy egy idegen állam manipulációs kampányának részévé vált.
