Jászberényi Sándor Himmlerhez hasonlította a Moszad volt igazgatóját

A legfrissebb hírekért kövessen minket a Google-ön!

Jászberényi Sándor durva szavakkal kritizálta a Moszad volt kémfőnökével készült telexes interjút.

Jászberényi Sándor haditudósító vállalhatatlan jelzőkkel illette a Moszad egykori igazgatóját.

Jászberényi kiakadt a Telex Moszad-interjúján

Amint arról a Neokohn is beszámolt, nemrég magyarul is megjelent a Moszad korábbi vezetőjének, Yossi Cohennek önéletrajzi könyve. Cohen csütörtök 16:00 órától a Libri Allee Könyvesboltban dedikálta a könyvét, amelyet sikertelenül próbált megzavarni pár anticionista aktivista. A könyvdedikálás miatt Magyarországra érkező egykori Moszad-igazgató több interjút is adott a magyar médiának, így a Neokohnnak is (Megyeri Jonatán főszerkesztőnk interjúja itt tekinthető meg).

Cohen leült interjúzni a telexes Nyilas Gergellyel és Dezső Andrással is, akiknek elmondta, milyen volt a Moszad kapcsolata a magyar szolgálatokkal, mit gondol a Pegasusról, milyen esélye van a kétállami megoldásnak, lehet-e rezsimváltás Iránban. Az interjú megjelenését követően Magyarország alighanem legismertebb haditudósítója, az október 7-e óta – sajnos – radikálisan Izrael-ellenessé váló Jászberényi Sándor durván kritizálni kezdte a Telexet.

Anticionista tüntetők balhéztak Yossi Cohen budapesti könyvdedikálásán

Palesztinpárti balfékkommandó várta a Moszad volt kémfőnökét Budapesten.

Amikor már nincs más érv, akkor marad a nácizás

„Kedves olvasók, most olvastam a PR-interjút a Telexen az izraeli főkémmel. Amellett, hogy kiderül: az isten tudja, miért halnak meg ezrével gyerekek a Gázai övezetben, miért nem mehet be sem a sajtó, sem az ICC, sem a segély azt is visszakérdezés nélkül megtudtuk, hogy Izrael vizei valahol Kréta szigeténél kezdődnek. Mind a szerkesztőségnek, mind az interjút készítő kollégáknak gratulálok a szakmai bravúrért.

1942-t írunk, és most kérdeztek alá Heinrich Himmlernek.

Aludjanak jól.” – írta Jászberényi.

A haditudósító egyébként már csütörtökön is közzétett egy teljesen zavaros posztot, amelyben azt próbálta sugallni, hogy összefüggés lehet Yossi Cohen látogatása, és az Országgyűlés döntése között, miszerint Magyarország mégsem lép ki a Nemzetközi Büntetőbíróságból.

„Hihetetlen véletlenek vannak. Magyarország tegnap bejelenti, hogy nem lép ki a Nemzetközi Büntetőbíróságból, ma négykor pedig új könyvét dedikálja a Moszad volt főigazgatója.”

– posztolta Jászberényi.

A Neokohn interjúja Yossi Cohennel itt tekinthető meg:

A Moszád volt első embere: Bárcsak olyan lenne a munkánk, mint a James Bond filmekben!

Mi a Moszád titka? Hogy zajlik a beszervezés? Kit tart a világ biztonsága szempontjából a legnagyobb veszélynek? Melyik film vagy sorozat mutatja be a kémek munkáját a leghitelesebben? Miért mondanak mást a politikusok a nyilvánosság előtt, mint zárt ajtók mögött? A Moszád, az izraeli titkosszolgálat volt első számú emberével beszélgettem könyvének magyar nyelvű megjelenése apropóján.

Titkos műveletek, globális játszmák – megjelent a volt Moszad-vezető könyve

A szabadság kardja az olvasót a modern hírszerzés és terrorelhárítás legmélyebb rétegeibe, és a világpolitika csúcsára vezeti.

Kicsoda Yossi Cohen?

Cohen 2016 és 2021 között vezette Izrael nemzeti hírszerző szolgálatát, a Moszadot. Pályafutása egyedülálló: Jeruzsálemben született vallásos családban, katonai szolgálatát az IDF kötelékében kezdte, ahol harcolt az 1982-es első libanoni háborúban, majd egységparancsnokká lépett elő.

1983-ban csatlakozott a Moszadhoz, ahol fedett műveleti ügynökként indult, és fokozatosan emelkedett a szervezet legfelső vezetésébe.

Cohen később a humán hírszerzési osztály vezetőjeként, majd igazgatóhelyettesként szolgált, mielőtt Izrael miniszterelnöke nemzetbiztonsági tanácsadónak nevezte ki.

2016-ban vette át a Moszad irányítását, és vezetése alatt a szervezet több nagy horderejű, nemzetközi visszhangot kiváltó műveletet hajtott végre, köztük az iráni nukleáris archívum megszerzését. Munkáját számos rangos elismeréssel jutalmazták, többek között az Izraeli Honvédelmi Díjjal és a CIA által adományozott George J. Tenet-díjjal.

A szabadság kardja

A kötet részletesen bemutatja, miképpen segíti a Moszad világszerte a terrorelhárítást, hogyan épülnek ki rejtett nemzetközi együttműködések akár váratlan partnerekkel is, és milyen szerepet játszik az információk gyors és pontos kiértékelése a fenyegetések megelőzésében.

A könyv feltárja azt is, hogyan alakult át a kémkedés művészete a mesterséges intelligencia és a közösségi média korában. A kötet aktuális geopolitikai kérdésekre is reflektál, többek között arra, hogy mit jelenthet Donald Trump második elnöksége Izrael számára, és milyen stratégiai alkalmazkodást kíván meg egy ilyen globális politikai változás.

Cohent hazájában egyébként potenciális jövőbeli miniszterelnöknek tartják, hogy mit gondol erről, a könyvből kiderül.

Elemzése szerint Izrael fennmaradásának kulcsa az alkalmazkodóképesség, az elszántság, valamint az a képesség, hogy a hírszerzési adatokat hatékonyan használja fel, az emberi találékonyságot helyezze előtérbe, és biztosítsa: az ellenség már a konfliktusok kirobbanása előtt tartson a vereségtől.