Washington egyre keményebben szorítja Teheránt: az amerikai haditengerészet már több tucat kereskedelmi hajót térített el, miközben dollármilliárdokban mérhető olajszállítmányok rekedtek a blokád árnyékában.
Az amerikai hadsereg szombaton újabb Irán felé tartó kereskedelmi hajót fordított vissza, így az április 13-án bevezetett tengeri blokád kezdete óta már 58 hajót térítettek el – közölte az amerikai Központi Parancsnokság, a CENTCOM.
A közlemény szerint a művelet célja egyértelmű: megakadályozni, hogy hajók belépjenek az iráni kikötőkbe vagy elhagyják azokat. „Az Egyesült Államok tengeri blokádja Irán ellen továbbra is teljes mértékben érvényben van” – hangsúlyozta a parancsnokság.
Pénteki adatok szerint addig 58 hajót fordítottak vissza, és további négyet „üzemképtelenné tettek” a műveletek során.
Óriási olajmennyiség ragadt bent
Az amerikai hadsereg szerint jelenleg több mint 70 tanker várakozik, amelyek nem tudnak bejutni az iráni kikötőkbe vagy elhagyni azokat.
Ezek a hajók összesen több mint 166 millió hordónyi olajat szállíthatnának, amelynek értéke meghaladja a 13 milliárd dollárt.
Ez a blokád nemcsak Irán gazdaságára gyakorol komoly nyomást, hanem a globális energiapiachoz is hozzányúl, hiszen az iráni export kiesése közvetlen hatással van az árakra és az ellátási láncokra.
Donald Trump a blokádot azután rendelte el, hogy összeomlottak az Iránnal folytatott, a háború lezárását célzó hosszadalmas tárgyalások. A konfliktust február 28-án indították meg közösen az Egyesült Államok és Izrael.
A tengeri szorítás azóta Washington egyik legfontosabb nyomásgyakorló eszközévé vált Teheránnal szemben.
„Project Freedom” és a Hormuzi-szoros feszültsége
A blokád mellett Trump május 4-én elindította a „Project Freedom” nevű műveletet is, amelynek célja a kereskedelmi hajózás védelme volt a stratégiai jelentőségű Hormuzi-szoros térségében, miután Irán több támadást hajtott végre ott.
A műveletet azonban két nappal később felfüggesztették Pakisztán kérésére, amely közvetítő szerepet vállalt a Washington és Teherán közötti tárgyalásokban. A helyzet azonban továbbra is rendkívül feszült. Az amerikai elnök szombaton jelezte: ha nem születik megállapodás, a műveletet újraindíthatják – sőt, kibővített formában.
„Ha nem sikerül mindent lezárni, más utat választunk… visszatérhetünk a ‘Project Freedom’-höz, de az már ‘Project Freedom Plus’ lesz”
– mondta Trump, utalva egy még keményebb katonai fellépés lehetőségére.
A kijelentésre azután került sor, hogy csütörtökön ismét tűzharc tört ki amerikai és iráni erők között a Hormuzi-szorosban, ami újra megkérdőjelezte a törékeny tűzszünet stabilitását.
13 milliárd dollár veszteség érte Iránt két hónap alatt, mert nem tudta eladni az olajat? Nevetséges, ennyi pénzért a Wall street bankárjai le se hajolnának, de az ajatollahok se, viszont propagandának elmegy. Különösen, hogy eddig is blokád alatt voltak, szétszankcionálták az olajukat, ezért hogyan kell átcímkézni és kijátszani pontosan tudják. Hogy mást ne mondjak Pakisztán több vasúti határátkelőhelyen most is biztosítja az iráni olajszállítmányoknak az átkelési lehetőséget, hogy az ottani kikötőkből tovább vigyék őket, de szintén vannak más lehetőségek, persze kicsit macerásak, de azért működnek!
13 milliárd dollár veszteség érte Iránt két hónap alatt, mert nem tudta eladni az olajat? Nevetséges, ennyi pénzért a Wall street bankárjai le se hajolnának, de az ajatollahok se, viszont propagandának elmegy. Különösen, hogy eddig is blokád alatt voltak, szétszankcionálták az olajukat, ezért hogy azt hogyan kell átcímkézni és kijátszani pontosan tudják.
Hogy mást ne mondjak Pakisztán több vasúti és közúti határátkelőhelyen most is biztosítja az iráni olajszállítmányoknak az átkelési lehetőséget, hogy az ottani kikötőkből tovább vigyék őket, de vannak más útvonalak is, persze kicsit macerásak, de azért működnek. A lényeg, hogy Trump hazudozhasson róla, mert anélkül nem lehet.
Amúgy az USA az iráni olajat szállító vonatokat, csomópontokat és hidakat ugyanúgy nem támadta, ahogy az oroszok sem a Lengyelországból és Romániából Ukrajnába érkező vasúti szerelvényeket és hidakat – ugyanaz a főnök, ugyanaz a projekt!
Konteó? Dehogy! Vajon miért csak most jutott Trump eszébe, hogy az aknatelepítő iráni hajókat az USA haditengerészete és légiereje támadja, amikor korábban Iránt – a hidak és vasutak kivételével – szétbombázta? Megmondom: Hogy addig az aknákat lerakhassa.
Hogy a kettő ellentmondásban van, mert az egyik irányba megy az olaj, a másikban viszont nem? Ezt talán következő kommentemben, ha addig nem hülyéznek le teljesen, viszont ez Ukrajnában ugyanígy van a Fekete-tengerrel.
szerintem olvasd ujjra a cikket es ertelmezd……
A szamárháton való szállitást kihagytad.
Te nem vagy tisztában a nagyságrendekkel de véleményed az van.
:DDDDDDDDDDDDDDDDDDDD
ez 10-es skálán mennyire röhejesen átlátszó módja a gyászmunka alkudozó fázisának? mintha bármi jelentősége lenne az amerikai blokádnak az iráni blokád árnyékában
hahó, balfaszok, AZ az, ami számít, és AZ az, ami remekül működik
olajár a háború előtt: 65 dollár
olajár most: 100 dollár
Irán vezetője a háború előtt: a 85 éves Hámenei ajatolla
Irán vezetője most: az 55 éves Hámenei ajatolla
Irán rakétakészlete a háború előtt: 100
Irán rakétakészlete most: 70
sikersztori minden téren :DDDDDDDDDDDDDD
Kínai és orosz hajók elhozhatják az olajat, azokat Amerika nem meri támadni.