Szlovénia csatlakozik Írországhoz és Spanyolországhoz, és nem közvetíti az idei Eurovíziós Dalfesztivált, miután úgy döntött: Izrael részvétele miatt bojkottálja az élő eseményt.
Szlovénia nemzeti műsorszolgáltatója, az RTV Slovenia megerősítette, hogy nem fogja sugározni az idei Eurovíziós Dalfesztivált, miután az ország korábban a zsidó állam részvétele miatt visszalépett a rendezvénytől – írja az Euronews.
Szlovéniában így a világ legnagyobb élő zenei eseményének közvetítése helyett egy palesztin témájú filmsorozatot fognak vetíteni.
„Nem fogjuk közvetíteni az Eurovíziós Dalfesztivált” – nyilatkozta Ksenija Horvat, az RTV Slovenia igazgatója az AP hírügynökségnek. „A ’Voices of Palestine’ (helyesen: Voices from Palestine – a szerk.) című filmsorozatot fogjuk sugározni, amely palesztin dokumentum- és játékfilmeket tartalmaz.”
Szlovénia inkább a palesztin narratíva mellett döntött
Szlovénia Írország, Spanyolország, Hollandia és Izland mellé állt, és megtagadta a részvételt az idei, 70. alkalommal megrendezett versenyen, mivel az EBU engedélyezte Izrael részvételét a gázai háborúval kapcsolatos kritikák ellenére.
A spanyol RTVE a múlt héten megerősítette döntését, hogy nem közvetíti az Eurovíziós Dalfesztivált – ami 1961 óta először fordul elő -, míg az ír közszolgálati műsorszolgáltató, az RTÉ tavaly decemberben jelentette be, hogy nem fogja közvetíteni az eseményt, és nem is vesz részt rajta – írja az Euronews.
Amint arról a Neokohn is beszámolt, Izrael eurovíziós részvétele miatt Spanyolország, Írország, Szlovénia, Hollandia és Izland is visszalépett a versenytől.
Izraelt a 28 éves Noam Bettan képviseli, aki a „Michelle” című dalt adja elő francia, héber és angol nyelven a bécsi első elődöntőben május 12-én. A második elődöntőt május 14-én, a döntőt pedig május 16-án rendezik meg.
Szlovénia bejelentése néhány nappal azután érkezett, hogy több mint ezer művész – köztük a Massive Attack, a Kneecap, a Mogwai, Brian Eno, a Sigur Rós és Nadine Shah – aláírta azt a nyílt levelet, amelyben a rajongókat az esemény bojkottjára szólították fel. Szerencsére több mint ezer művész kiállt Izrael mellett is az ügyben.
Milyen palesztin filmeket láthatnak majd a szlovénok a dalfesztivál helyett?
Alig egy hónappal azután, hogy a Hamász és más palesztin terrorszervezetek és civilek 2023. október 7-én behatoltak Izrael területére, és ott a holokauszt óta nem látott kegyetlenséggel lemészároltak 1200 embert, a Dohai Filmintézet „a palesztin nép által jelenleg elszenvedett súlyos igazságtalanságokra” hivatkozva bemutatta a „Voices from Palestine” (Hangok Palesztinából) című filmsorozatot.
Emlékezetes, hogy Katar az utolsó pillanatig a Hamász fő szponzora volt. A Dohában bemutatott filmsorozat célja, hogy „a mozi átalakító erejével egyensúlyt teremtsen a globális narratívában.”
„A sorozat hangot ad a palesztin filmesek véleményének, hogy ellensúlyozza a célzott cenzúrát és a téves ábrázolást, és teret enged a megértésnek, az empátiának és a közös emberségnek.” A bemutatott filmekben az a közös, hogy nem szerepel bennük semmilyen palesztin terrortámadás, Izrael nem mint a palesztin terror áldozata, hanem elnyomó, területfoglaló tettesként jelenik meg.
A 2009-es „The Time That Remains” (A maradó idő) például a Wikipedia szerint Elia Suleiman önéletrajzi ihletésű filmje, családja történetén keresztül követi nyomon a palesztinok életét 1948-tól napjainkig.
„A cselekmény négy epizódra oszlik, amelyek bemutatják a filmkészítő apját, Fouad Suleimant, mint 1948-as ellenállási harcost (értsd: fegyveres terroristát – a szerk.), családja küzdelmeit az 1960-as évekbeli izraeli katonai uralom alatt, végül pedig Elia saját élményeit kamaszkorában és felnőttként. A film komikus és szürreális stílusban ábrázolja a saját hazájukban (sic!) kisebbségként élő palesztinok mindennapi életét, az abszurditásokat és a megaláztatásokat.”
„Ezeket a filmeket nézve az ember folyamatosan azt kérdezi magától, hogyan lehet művészetet, sőt, filmeket is készíteni népirtás idején. Pontosan ezt a kérdést teszik fel maguk a filmkészítők is, és ebből a kérdésből egy egész filmműfajt hoztak létre” – írta egy évre rá a filmek egyik kritikusa.
Fotó: SEBASTIEN BOZON / AFP







