Az Európa Tanács biztosa bírálta Németországot amiatt, hogy túl szigorúan és „túlzottan tág” módon értelmezi az antiszemitizmus fogalmát.
Németországban folyamatosak a fizikai és verbális antiszemita támadások, ehhez képest Michael O’Flaherty, az Európa Tanács emberi jogi biztosa, aki 2025 októberében látogatott Németországba, kijelentette: egyre nagyobb nyomás nehezedik a demokratikus szabadságjogokra, és indokolatlan korlátozások érik a békés tüntetéseket.
Az emberi jogi biztos szerdán közzétett jelentésében kijelentette: „A véleménynyilvánítás szabadságát aránytalanul korlátozzák, különösen a palesztinok jogait érintő vitákban és az izraeli kormányt ért jogos bírálatok esetében.”
Az Európa Tanács biztosa kiáll az antiszemita szólás szabadságáért
O’Flaherty 2025 októberében látogatott Németországba, ahol szerinte egyre nagyobb nyomás nehezedik a demokratikus szabadságjogokra, és indokolatlan korlátozások érik a békés tüntetéseket, „különösen a palesztin szolidaritási mozgalommal kapcsolatosakat”.
Elítélte továbbá azokat a jelentéseket, amelyek szerint a rendfenntartók Berlinben és másutt is túlzott erőszakot alkalmaztak a gázai háborúval kapcsolatos tüntetések során.
Bár kijelentette, hogy Németországnak továbbra is foglalkoznia kell az antiszemitizmussal, hangsúlyozta, hogy „nem szabad elmosódnia a különbségnek az állami politikák jogos bírálata és az antiszemitizmus között”.
Azt is elmondta, hogy az IHRA antiszemitizmusra vonatkozó munkadefinícióját „nem szabad eltorzítani vagy helytelenül alkalmazni a szólásszabadság vagy az állami politikák jogos bírálatának elfojtása érdekében”. Hogy ezzel mire gondolt, nem tudni: a palesztinpárti tüntetők nem bírálják, hanem eltörölni akarják Izraelt.
O’Flaherty: a Free Palestine ne veszélyeztesse a menedékjogot
Különösen azt bírálta, hogy Izrael kritizálása veszélyeztetheti a letelepedési vagy honosítási esélyeket, illetve büntetőjogi felelősségre vonáshoz vezethet.
Azt javasolta, hogy a békés gyülekezés jogának bármilyen korlátozását egyedi esetek elbírálása alapján hozzák meg, nem pedig „általános feltételezések vagy a feszültségektől való általános félelem” alapján.
Arra is rámutatott, hogy a tüntetésekre vonatkozó korlátozások nem alapulhatnak a közvetíteni kívánt üzenetek tartalmán, amennyiben azok Emberi Jogok Európai Egyezményében meghatározott határokon belül maradnak.
Példaként O’Flaherty azt javasolta, hogy a hatóságok tartózkodjanak „a palesztin népet támogató szlogenek, szimbólumok vagy egyéb kifejezési formák” általános tiltásától.
O’Flaherty dicsérte Németország elkötelezettségét a zsidó életek védelme iránt, és ismételten hangsúlyozta, hogy az antiszemitizmus elleni küzdelemhez elengedhetetlen a tudatosság növelése és a holokauszt emlékezetének ápolása. Ugyanakkor kijelentette, hogy az „iszlámellenes gyűlöletet” (értsd: az egyre dominánsabb iszlamizáció bírálatát) is „társadalmi problémaként” kell elismerni, és az állami intézményekben fokozni kell az erre irányuló tudatosságnövelő és kezelési erőfeszítéseket.
Fotó: Anadolu via AFP










