Április 6-án az ukrán Mezha portál védelmi rovata, az Oboronka arról számolt be, hogy egy ukrán Leopard 1A5 harckocsi egyetlen nap alatt 52 orosz FPV és Molnija dróncsapást élt túl.
Az eset jól mutatja, miként alakítják át a régebbi harckocsikat egy olyan hadszíntérre, ahol az olcsó drónok, a felülről érkező támadások és az állandó légi felderítés dominál. A tank túlélése arra is rávilágít, hogy a megfelelően korszerűsített, régebbi nyugati páncélosok továbbra is képesek harcértéket képviselni egy olyan környezetben, ahol a láthatóság, a védelem és a túlélőképesség legalább olyan fontos, mint a tűzerő.
Hogyan élte túl a dróncsapásokat az ukrán Leopard tank?
Az Oboronka beszámolója szerint az ukrán 5. önálló gépesített nehézdandár 1. harckocsizászlóalja által használt Leopard 1A5 tankokat több európai ország adta át Ukrajnának felújítás után, és azóta folyamatosan a harctéri környezethez igazították őket, ahol a klasszikus, közvetlen harckocsi–harckocsi összecsapások egyre ritkábbak. Mint ismert, a drónok ma már nagy távolságból is felderítik a nehézpáncélosokat, és ismételt csapásokat tudnak irányítani minden olyan célpontra, amely huzamosabb ideig fedetlenül marad – így a harckocsizóknak nemcsak a korábban általuk alkalmazott harcmodort, hanem a mozgást, rejtőzködést és túlélést is újra kellett gondolniuk.

A Leopard túlélését nem egyetlen fejlesztés biztosította, hanem egy rétegzett védelmi rendszer, amely magát a járművet és védelmi állását is magában foglalta. A harckocsit egy előkészített, fedett állásból – jellemzően földsánccal védett beállóból – üzemeltették, amelyet álcahálókkal fedtek le, hogy megfogják a beérkező FPV drónokat. A tankra a torony fölé szerelt drónrács került, míg a motorteret szintén rácsokkal és láncokkal védték a repeszek és a hátsó részt célzó támadások ellen. Emellett a személyzet reaktív páncélzatot is felszerelt a harckocsi frontális és oldalsó részeire, sőt a torony oldalára és hátuljára is.
Az új kihívások új megoldásokat szülnek
Az egyik legérdekesebb védelmi megoldás az úgynevezett „sündisznó” rendszer volt: ez egy, a tank oldalára rögzített, kibontott acélkábelekből álló köteg, amelynek célja, hogy beleakadjon a közeledő FPV drónok rotorjaiba, mielőtt azok elérnék a páncéltestet. A védelem több rétegben működik: a felső rács a nagyobb, felülről támadó drónok ellen nyújt védelmet, míg az acélkábelek a kisebb kvadkopterek ellen hatékonyak.
A túlélőképesség növelése azonban kompromisszumokkal jár. A hálók, rácsok és külső páncélzat jelentősen rontják a kilátást, és megnehezítik a járműbe való be- és kiszállást. Ennek ellensúlyozására az ukrán harckocsizók kamerákat szerelnek fel. Az, hogy egy Leopard 1A5 túlélhetett 52 dróntámadást, nem jelenti azt, hogy a harckocsik ismét „sebezhetetlenné” válnak az ukrajnai harctéren.
Inkább azt bizonyítja, hogy megfelelő taktikával, előkészített állásokból és rétegzett védelemmel továbbra is hatékonyan alkalmazhatók.
Hasonló fejlesztések más típusokon is megjelentek: korábbi beszámolók szerint az ukrán erők például M1A1 Abrams harckocsikat is elláttak reaktív páncélzattal és drónvédő rácsokkal.
Képek: Oboronka






