Üres falak, lezárt templomok, a szent város idén szokatlanul csendes volt: tízezrek helyett alig néhány tucat hívő vehetett részt az ünnepi szertartásokon, miközben egyre élesebb vita robbant ki a biztonság és a vallásszabadság határairól.
A háborús helyzet miatt drasztikusan korlátozott keretek között tartották meg a pészahi és húsvéti szertartásokat Jeruzsálem óvárosában. A megszokott tömegek helyett idén csak szűk kör vehetett részt az eseményeken, miután az izraeli hátországi védelem biztonsági okokra hivatkozva szigorú létszámkorlátozásokat vezetett be az iráni rakétatámadások árnyékában.
A Siratófal esetében például mindössze ötven fő jelenlétét engedélyezték a hagyományos kohanita (papi) áldást, amelyet ráadásul nem a megszokott nyílt téren, hanem fedett helyszínen tartottak meg.
Ez éles kontrasztban áll azzal a gyakorlattal, amikor normál körülmények között tízezrek gyűlnek össze a Siratófalnál erre az alkalomra.
A jelenlévők között volt Moshe Lion Jeruzsálem főpolgármestere, valamint Kalman Ber és David Joszef főrabbik is, miközben a hívők többsége csak közvetítésen keresztül követhette az eseményt.
Vita a jogokról: tüntetés lehet, ima nem?
A korlátozások komoly felháborodást váltottak ki vallási vezetők körében, különösen annak fényében, hogy a bíróság egy nappal korábban engedélyezte, hogy több százan tüntessenek Tel-Avivban az iráni háború ellen.
Shmuel Rabinowitz rabbi, a Siratófalért felelős alapítvány vezetője élesen bírálta a döntést, mondván: nehezen érthető, miért fontosabb a tiltakozás joga, mint az imádkozásé.
Szerinte, ha demonstrációkra lehetőséget adnak, akkor a hívők számára is biztosítani kellene a hozzáférést legszentebb helyeikhez.
David Joszef még tovább ment, és nyíltan támadta az izraeli Legfelsőbb Bíróságot, amely szerinte a „jogtalanságot a tiltakozás szabadságának nevében” legitimálja.
A főrabbi hangsúlyozta, hogy az élet védelmének vallási elve nem értelmezhető politikai szempontok szerint.
Zárt kapuk a keresztények előtt
Hasonló korlátozások sújtották a keresztény közösségeket is. A Születés Temploma, amely a keresztény hagyomány szerint a keresztény megváltó keresztre feszítésének és feltámadásának helyszíne, szintén csak korlátozottan volt hozzáférhető.
Bár végül megállapodás született arról, hogy a papság megtarthatja a szertartásokat, a hívők és zarándokok gyakorlatilag kiszorultak.
A múlt heti pálmavasárnapi incidens, amikor a rendőrség nem engedte be a vezető katolikus egyházi személyeket a templomba, nemzetközi felháborodást váltott ki.
A hívek közül sokan hiába próbáltak bejutni a szent helyre, a biztonsági erők távol tartották őket. Egy Romániából érkezett zarándok úgy fogalmazott:
nehéz elfogadni, hogy az ember imádkozni jön, de végül zárt ajtókkal találkozik.
Feszültség az óvárosban
Jeruzsálem óvárosa, ahol ilyenkor általában körmenetek és énekek töltik meg az utcákat, most szinte elnémult. A hívek csendben, visszafogottan mozogtak a szűk utcákon, miközben a jelenlétük inkább emlékeztetett egy korlátozott zónára, mint ünnepi központra.
A korlátozások nemcsak a keresztényeket és a zsidókat érintették: a ramadán idején a muszlim hívők hozzáférését is szigorították az Al-Aksza mecset esetében.
Ahmed Tibi arab-izraeli parlamenti képviselő szerint a hatóságok szelektíven alkalmazzák a szabályokat, és politikai alapon korlátozzák a vallásszabadságot.
Úgy véli, ha tüntetések és más rendezvények megtarthatók, akkor a vallási gyakorlat korlátozása nem indokolható biztonsági érvekkel.
Netanjahu: nincs diszkrimináció
A kritikákra reagálva Benjamin Netanyahu hangsúlyozta, hogy Izrael továbbra is elkötelezett a vallásszabadság mellett, még háborús körülmények között is. Húsvéti üzenetében kiemelte:
miközben a térség számos országában üldözik a keresztényeket, Izraelben a közösség nemcsak biztonságban van, hanem növekszik is.
Az izraeli miniszterelnök szerint a jelenlegi intézkedések nem diszkriminatívak, hanem kizárólag biztonsági megfontolásokon alapulnak. Hangsúlyozta, hogy a rakétatámadások közepette is céljuk az élet védelme és a vallási gyakorlat biztosítása – még ha korlátozott formában is.
Más oka lehet a szent helyek bezárásának, nem az iráni rakéta, pontosabban nem úgy, ahogy azt Jeruzsálemben előadják.
Egyrészt eddig azzal dicsekedtek, hogy milyen nagyszerű az izraeli légvédelem, Tel Avivban sincs kijárási tilalom, legfeljebb behúzott nyakkal közlekednek az emberek és hegyezik a fülüket. Másrészt ha ki akarták volna lőni a keresztény és muszlim (!) szent helyeket, már rég megtették volna – de minek? Nemcsak vallási vagy erkölcsi szempontból, de katonailag sincs értelme. Vagy úgy gondolják Izraelben, hogy a perzsák magukra akarják haragítani a világban a keresztényeket, meg a közel-keleti muszlim közösséget, hogy azok a sajátjaik ellen dzsihádot hirdessenek?
Egyszer (!) adtak hírt róla, hogy a történelmi óvárosban becsapódott egy rakéta egy személyautót megrongálva, de áldozat vagy sérült nem volt, viszont napokig rugóztak rajta, hogy elültessék a köztudatba. Szerintem időben lelőtték, és nem is oda tartott, csak a törmeléke esett oda, mert ha nagyobb baj lett volna nem egy autó bánja. Vagy provokáció volt, felrobbantotta valaki, utána meg azt mutogatták fűnek fának. Más rakéta nem csapódott be Jeruzsálembe, egyetlen egy se, és nemcsak az óvárosba, sehova! A város környékére igen, ahol áldozatok is voltak, de ez egész Izraelre érvényes. Jeruzsálem tele van muszlimmal, nem lövik a perzsák a sajátjaikat, de Ciszjordániát se támadják.
Nagy disznóság lehet a háttérben, valamit megint kavarnak az ortodox zsidó politikusok, hisz másnak nem jutna eszébe bezáratni a szent helyeket. Lehet, hogy mégiscsak csapás fogja érni az Al-Aksza mecsetet, szerintem nem mulasztanának el egy ilyen rendkívüli lehetőséget, hogy Iránra kenhessék az egészet! Jó előre tudatosították, hogy az óváros veszélyben van, már szinte várják a rakétát. A Siratófal meg a fedősztori, mert az hogy nézne ki, hogy ott meg lehet imádkozni?
Három idézet találomra kiválasztva a Gúgli keresőjéből:
"Iráni ballisztikus rakétadarabok és izraeli elfogólövedékek töredékei hullottak ma Jeruzsálem óvárosára"
"Egy elfogott iráni rakéta darabja az óvárosban csapódott be, mintegy négyszáz méterre a Siratófaltól és az Al-Aksza mecsettől"
"Jeruzsálem történelmi részében zuhant le egy iráni rakéta ma délután, egy parkolóra zuhant és pár autót tönkretett, személyi sérülés nem történt"
Áldott peszáhot és a húsvétot Jeruzsálemben !
Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne kárhozzon, hanem örök élete legyen. Mert Isten nem azért küldte el a Fiút a világba, hogy elítélje a világot, hanem hogy üdvözüljön a világ általa. Aki hisz őbenne, az nem jut ítéletre, aki pedig nem hisz, már ítélet alatt van, mert nem hitt Isten egyszülött Fiának nevében.