A háború árnyékában zajlik a peszáh és a húsvét Jeruzsálemben

Üres falak, lezárt templomok, a szent város idén szokatlanul csendes volt: tízezrek helyett alig néhány tucat hívő vehetett részt az ünnepi szertartásokon, miközben egyre élesebb vita robbant ki a biztonság és a vallásszabadság határairól.

A háborús helyzet miatt drasztikusan korlátozott keretek között tartották meg a pészahi és húsvéti szertartásokat Jeruzsálem óvárosában. A megszokott tömegek helyett idén csak szűk kör vehetett részt az eseményeken, miután az izraeli hátországi védelem biztonsági okokra hivatkozva szigorú létszámkorlátozásokat vezetett be az iráni rakétatámadások árnyékában.

A Siratófal esetében például mindössze ötven fő jelenlétét engedélyezték a hagyományos kohanita (papi) áldást, amelyet ráadásul nem a megszokott nyílt téren, hanem fedett helyszínen tartottak meg.

Ez éles kontrasztban áll azzal a gyakorlattal, amikor normál körülmények között tízezrek gyűlnek össze a Siratófalnál erre az alkalomra.

A jelenlévők között volt Moshe Lion Jeruzsálem főpolgármestere, valamint Kalman Ber és David Joszef főrabbik is, miközben a hívők többsége csak közvetítésen keresztül követhette az eseményt.

Vita a jogokról: tüntetés lehet, ima nem?

A korlátozások komoly felháborodást váltottak ki vallási vezetők körében, különösen annak fényében, hogy a bíróság egy nappal korábban engedélyezte, hogy több százan tüntessenek Tel-Avivban az iráni háború ellen.

Shmuel Rabinowitz rabbi, a Siratófalért felelős alapítvány vezetője élesen bírálta a döntést, mondván: nehezen érthető, miért fontosabb a tiltakozás joga, mint az imádkozásé.

Szerinte, ha demonstrációkra lehetőséget adnak, akkor a hívők számára is biztosítani kellene a hozzáférést legszentebb helyeikhez.

David Joszef még tovább ment, és nyíltan támadta az izraeli Legfelsőbb Bíróságot, amely szerinte a „jogtalanságot a tiltakozás szabadságának nevében” legitimálja.

A főrabbi hangsúlyozta, hogy az élet védelmének vallási elve nem értelmezhető politikai szempontok szerint.

Veszélyben a diaszpóra: zsinagógák felgyújtására buzdít a rettegett iszlamista terrorszervezet

Az ISIS minden Izraellel szembeni ellenállást egyetlen kozmikus csata részeként ábrázol.

Zárt kapuk a keresztények előtt

Hasonló korlátozások sújtották a keresztény közösségeket is. A Születés Temploma, amely a keresztény hagyomány szerint a keresztény megváltó keresztre feszítésének és feltámadásának helyszíne, szintén csak korlátozottan volt hozzáférhető.

Bár végül megállapodás született arról, hogy a papság megtarthatja a szertartásokat, a hívők és zarándokok gyakorlatilag kiszorultak.

A múlt heti pálmavasárnapi incidens, amikor a rendőrség nem engedte be a vezető katolikus egyházi személyeket a templomba, nemzetközi felháborodást váltott ki.

A hívek közül sokan hiába próbáltak bejutni a szent helyre, a biztonsági erők távol tartották őket. Egy Romániából érkezett zarándok úgy fogalmazott:

nehéz elfogadni, hogy az ember imádkozni jön, de végül zárt ajtókkal találkozik.

Feszültség az óvárosban

Jeruzsálem óvárosa, ahol ilyenkor általában körmenetek és énekek töltik meg az utcákat, most szinte elnémult. A hívek csendben, visszafogottan mozogtak a szűk utcákon, miközben a jelenlétük inkább emlékeztetett egy korlátozott zónára, mint ünnepi központra.

A korlátozások nemcsak a keresztényeket és a zsidókat érintették: a ramadán idején a muszlim hívők hozzáférését is szigorították az Al-Aksza mecset esetében.

Ahmed Tibi arab-izraeli parlamenti képviselő szerint a hatóságok szelektíven alkalmazzák a szabályokat, és politikai alapon korlátozzák a vallásszabadságot.

Úgy véli, ha tüntetések és más rendezvények megtarthatók, akkor a vallási gyakorlat korlátozása nem indokolható biztonsági érvekkel.

Netanjahu: nincs diszkrimináció

A kritikákra reagálva Benjamin Netanyahu hangsúlyozta, hogy Izrael továbbra is elkötelezett a vallásszabadság mellett, még háborús körülmények között is. Húsvéti üzenetében kiemelte:

miközben a térség számos országában üldözik a keresztényeket, Izraelben a közösség nemcsak biztonságban van, hanem növekszik is.

Az izraeli miniszterelnök szerint a jelenlegi intézkedések nem diszkriminatívak, hanem kizárólag biztonsági megfontolásokon alapulnak. Hangsúlyozta, hogy a rakétatámadások közepette is céljuk az élet védelme és a vallási gyakorlat biztosítása – még ha korlátozott formában is.

Nocsak! Háborús bűnökkel vádolja Iránt a Human Rights Watch a kazettás bombák miatt

Az Irán által Izraelre kilőtt rakéták mintegy fele rendelkezhetett ilyen, válogatás nélkül gyilkoló robbanófejjel.