Bahrein – Amerika támogatásával – eredetileg azt akarta keresztülvinni az ENSZ BT-n, hogy „minden szükséges eszközt” fel lehessen használni a Hormuzi-szoroson való áthaladás biztosítására. A nagy nyomás miatt ez aztán módosult.
A Perzsa-öböl államainak kezdeményezésére várhatóan szombaton szavaz az ENSZ Biztonsági Tanácsa a Hormuzi-szoros katonai védelméről.
A Bahrein által benyújtott – Washington által támogatott – határozattervezet eredetileg jóváhagyta volna, hogy „minden szükséges”, tehát katonai eszközt is be lehessen vetni a Hormuzi-szoroson való átkelés biztosítása érdekében.
A BT-ben vétójoggal rendelkező Oroszország, Kína és Franciaország azonban, ahogy várható volt, „komoly aggályokat” fogalmazott meg a javaslattal kapcsolatban, ami miatt Bahrein nyomban fel is puhította azt.
Az ENSZ képtelen erőt mutatni a Hormuzi-szoros védelmében
„Az erőszak alkalmazása nem hozhat békét” – mondta Fu Cong kínai ENSZ-nagykövet a Biztonsági Tanács előtt. „Ha felhatalmaznánk a tagállamokat az erőszak alkalmazására, az egyenértékű lenne a jogellenes és válogatás nélküli erőszak alkalmazásának legitimálásával, ami elkerülhetetlenül a helyzet további eszkalációjához és súlyos következményekhez vezetne” – tette hozzá az egyébként Tajvant folyamatosan fenyegető Kína nagykövete.
Az Ukrajna ellen negyedik éve agressziós háborút vívó Oroszország – Teherán régóta szövetségese – nagykövete pedig kijelentette, hogy „nem támogat olyan intézkedéseket, amelyeket egyoldalúnak tart.”
Emmanuel Macron francia elnök már korábban kijelentette, hogy a szoros felszabadítására irányuló katonai beavatkozás „irreális”.
Bahrein ezért kénytelen volt felvizezni a javaslatot. Az Associated Press által látott végleges tervezet kizárólag védekező – de nem támadó – intézkedéseket engedélyez annak biztosítására, hogy a hajók biztonságosan áthaladhassanak a szoroson.
A Hormuzi-szoros nem Amerika magánügye: a világ olajkészletének ötöde ezen a vízi úton halad át. Mike Walz, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete nem véletlenül hangsúlyozta:
„Egyetlen országnak sem szabadna túszul ejtenie a világ gazdaságait annak érdekében, hogy egy konfliktusban előnyt szerezzen magának.”
Az iráni fél által elrendelt blokád a kőolajárak drámai emelkedéshez vezetett.
Kérdés, hogy reagálnak a „vétóállamok”
Jelenleg csak néhány hajó – főként Iránból, az Egyesült Arab Emírségekből, Indiából, Kínából és Szaúd-Arábiából – halad át naponta a szoroson. A Kpler hajózási elemző cég adatai szerint március eleje óta mindössze 225 teherhajó haladt át a szoroson. Ez 93 százalékos csökkenést jelent a háború előtti időszakhoz képest – írja a Spiegel.
A vétójoggal rendelkező három állam álláspontja a változtatásokkal kapcsolatban még nem ismert, ezért a szavazást nagy figyelemmel kísérik majd. A szavazás péntekről szombatra történt halasztása kicsivel több időt biztosít a diplomatáknak a vétó elkerülésére.
A javaslat most „legalább hat hónapos időtartamra” felhatalmazza az országokat, hogy
„a Hormuzi-szorosban és a szomszédos vizeken minden szükséges és arányos védekező eszközt alkalmazzanak” a hajózás biztosítása és a nemzetközi hajózás akadályozására irányuló kísérletek elhárítása érdekében.
A javaslat szerint az egyedül vagy „többnemzetiségű tengeri partnerségekben” fellépő országok védelmi eszközöket alkalmazhatnak, feltéve, hogy erről előzetesen értesítik a Biztonsági Tanácsot – írja az AP.
Donald Trump amerikai elnök szerdai beszédében kijelentette: Amerika és Izrael a következő két-három hétben továbbra is „rendkívül keményen” fogja bombázni Iránt, de a konfliktus végleges befejezésének időpontját nem nevezte meg.
Irán folytatja a megtorló támadásokat a régióban, és a szoros feletti kontrollja komoly gondot jelent Trumpnak és a világnak, mivel az emelkedő energiaárak megrázkódtatást okoznak a globális gazdaságnak.
Fotó: AFP
- 16:00
2026. április 1. - 08:30
2022. december 15. - 16:002022. december 30.
