Az Emírségek kész háborúba menni Iránnal a Hormuzi-szoros megnyitásáért

A The Wall Street Journal szerint Abu Dhabi katonailag is kiállna Trump mellett a Hormuzi-szoros ügyében. Az Emírségek ENSZ BT-határozatot is szorgalmaz, amely zöld utat adna az erő alkalmazásának.

Az Egyesült Arab Emírségek sürgeti Donald Trumpot, hogy erőszakkal nyissák meg újra a Hormuzi-szorost, és hajlandó segítséget nyújtani egy ilyen katonai műveletben – számolt be a The Wall Street Journal.

A jelentés szerint az Öböl-menti állam egy olyan ENSZ Biztonsági Tanácsi határozat meghozatalára is törekszik, amely zöld utat adna egy ilyen műveletnek, mivel folyamatos iráni támadásokkal kell szembenéznie.

Az Emirátusok is beszállhat az iráni blokád feltörésébe

Magasabb fokozatra kapcsolhat az Iszlám Köztársaság elleni koalíciós együttműködés.

Trumppal és az ENSZ BT-vel a Hormuzi-szorosért

Egy emirátusi tisztviselő a lapnak elmondta, hogy az ország diplomatái sürgették az Egyesült Államokat, valamint meg nem nevezett európai és ázsiai katonai hatalmakat, hogy hozzanak létre egy koalíciót a Hormuzi-szoros erőszakos megnyitása érdekében.

Az Emírségek vizsgálja, milyen katonai hozzájárulással tudna segíteni Irán szoros feletti uralmának megtörésében.

Az Egyesült Arab Emírségek azt is javasolta, hogy az Egyesült Államok foglalja el az iráni fennhatóság alatt álló szigeteket a Hormuzi-szorosban, beleértve Abu Musát is, amelyre Abu Dhabi támaszt igényt – közölték arab tisztviselők.

Az Emírségek külügyminisztériuma nem cáfolta a hírt, és kijelentette, hogy „széles körű globális konszenzus van arról, hogy a Hormuzi-szorosban meg kell őrizni a hajózás szabadságát” – írja a The Times of Israel.

Irán folyamatosan zsarolhatja a világot

A Perzsa-öböl országait, amelyek többségében amerikai támaszpontok találhatók, Teherán többször is megtámadta az Egyesült Államok és Izrael által az Iszlám Köztársaság ellen indított hadjárat során.

Ugyanakkor egyre nagyobb aggodalmak merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy Irán lezárja a Hormuz-szorosot, és

alkupozícióként használja ezt a létfontosságú vízi utat, amelyen a világ olaj- és cseppfolyósított földgáztermelésének ötöde halad át.

Miközben egyes regionális szövetségesek magánbeszélgetésekben arra panaszkodnak, hogy nem kaptak megfelelő előzetes értesítést a februári támadásról, és azt kifogásolják, hogy az USA figyelmen kívül hagyta figyelmeztetéseiket, miszerint a háború pusztító következményekkel járna az egész régióra nézve, a Fehér Háznak azzal érvelnek, hogy ez a pillanat történelmi lehetőséget kínál Teherán klerikális uralmának végleges meggyengítésére – írja az izraeli lap.

Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Kuvait és Bahrein tisztviselői zártkörű beszélgetések során jelezték: nem szeretnék, ha a katonai művelet véget érne, amíg nem következik be jelentős változás az iráni vezetésben,

vagy drámai fordulat nem történik Irán magatartásában – közölték azok a tisztviselők, akik kedden névtelenséget kérve nyilatkoztak az AP hírügynökségnek.

Szerda kora reggel több Öböl-menti országból is támadásokról érkeztek jelentések: drónok csapódtak be Kuvait nemzetközi repülőterének üzemanyagtartályaiba, ami hatalmas tüzet okozott, Bahrein hatóságai pedig egy iráni támadás következtében tűzről számoltak be egy meg nem nevezett vállalati létesítményben.

Fellázadt az arab világ: 12 állam követeli Irántól a rakétázások befejezését

Szaúd-Arábia kijelentette, hogy szükség esetén fenntartja magának a jogot katonai lépésekre Irán ellen.

Támadófegyvereket kértek az olajsejkek – az arabok is beszállnak az iráni háborúba?

Amerika 16 milliárd dollár értékben készül jóváhagyni „sürgősségi”fegyvereladásokat.