Úgy tűnik, Irán valóban tárgyal Amerikával, de ragaszkodik ballisztikus rakétáihoz

Egybehangzó lapjelentések szerint Irán valóban tárgyal Amerikával a háború befejezésének feltételeiről, de közvetítőkön keresztül. Ami kevés okot ad optimizmusra: Irán elutasítja a ballisztikus rakétaprogramjára vonatkozó korlátozásokat.

A jelek szerint megoldódott a rejtély: közvetítő államokon keresztül valóban folynak háttértárgyalások Irán és Amerika között, és ez az oka annak, hogy Donald Trump egyelőre öt napra leállította Irán elleni támadási ultimátumát.

Irán azonban bekeményített, és a háború befejezését célzó bármely tárgyaláson jelentős engedményeket fog követelni az Egyesült Államoktól

közölte a Reuters hírügynökséggel három teheráni magas rangú forrás. Brit lapok még egy állítólagos 15 pontos béketerv elfogadásáról is írtak.

Valaki hazudik: Trump továbbra is állítja, Irán tagadja, hogy bármiről tárgyalnának

„Valamilyen formában rendszerváltás is bekövetkezik majd, egy nagyon komoly rendszerváltás”- ígérte ismét az amerikai elnök.

Irán számos garanciát vár Amerikától

A Reuters forrásai szerint Irán garanciákat kérne a jövőbeli támadások ellen, kártérítést a veszteségekért és ellenőrzést a Hormuzi-szoros felett, holott Trump megosztott kontrollt akar elérni.

Az pedig a tárgyalások gyors végét valószínűsíti, hogy Teherán továbbra is elutasítja a ballisztikus rakétaprogramjára vonatkozó korlátozásokat.

A brit hírügynökség forrásai szerint ugyanis az Egyesült Államok várható követelései között szerepel Irán nukleáris és ballisztikus rakétaprogramjainak korlátozása.

Trump hétfőn kijelentette, hogy az Egyesült Államok és Irán „nagyon jó és eredményes” tárgyalásokat folytatott egy lehetséges megoldásról, Irán azonban azt állította, hogy nem került sor tárgyalásokra.

Öt nap múlva vége a háborúnak? Irán tagadja, hogy tárgyalna Trumppal

Irán vagy elfogadja a megállapodást, vagy „továbbra is bombázzuk őket, amennyire csak bírjuk” – közölte az elnök.

Oman és Katar kiszállt a közvetítésből

Több amerikai és brit lap arról számolt be, hogy valóban folynak komplex, közvetett tárgyalások a két háborúzó fél között.

Értesülések szerint az amerikai félnek Katar és Egyipotom árulta el, hogy Irán valójában tárgyalni akar, igaz, Katar állítólag jelezte, hogy nem akar részt venni a közvetítésben,

aminek az lehet az oka, hogy az emírség már maga is iráni célponttá vált a háborúban. Omán is jelentkezett erre a szerepre, de állítólag az omániak és az amerikaiak nem bíznak egymásban. A The Telegraph jelentése szerint végül Egyiptom, Pakisztán és Törökország közvetített üzeneteket az USA és Irán között a hétvégén.

E lapok egybehangzóan azt is írják, hogy az amerikai oldalon Trump veje, Jared Kushner és a különmegbízott Steve Witkoff vezeti a tárgyalásokat. A két férfi már korábban is együtt dolgozott tárgyalóduóként a gázai és az ukrajnai béke ügyében.

Ki lehet az iráni tárgyalófél?

Hasonlóan tisztázatlan, hogy ki lehet a megfelelő tárgyalópartner az iráni oldalon – írja a német Focus. Számos magas rangú tisztviselőt Amerika és Izrael a háború során kiiktatott. Úgy tűnik, az új legfőbb vezető, Modzstaba Hámenei megsebesült, és lehet, hogy egyáltalán nem elérhető, hírek szerint például Moszkvában gyógykezelik.

A jelentések főként Mohammad Bagher Ghalibaf nevét említik. Szakértők szerint az iráni parlament szóvivője

azon kevés megmaradt magas rangú tisztviselők egyike, akik meggyőzhetik az iráni politikai vezetést és a keményvonalasokat a megállapodás elfogadásáról.

A politikus a Forradalmi Gárda egykori parancsnokaként nagy tekintélynek örvend hazájában.

A The Telegraph arról számol be, hogy az amerikai tárgyalók, Kushner és Witkoff valóban közvetett kapcsolatban álltak Ghalibaffal. Az iráni politikus ezt „álhírnek” minősítette.

Ez a német lap szerint arra utalhat, hogy nem az egész rezsim nevében jár el – valószínűleg azért, mert a rezsim megosztott abban a kérdésben, hogy egyáltalán legyenek-e tárgyalások, és ha igen, milyen feltételekkel.